Amerikai Népszava — American Hungarian Newspaper ESTABLISHED 1891

Radioaktív árnyék

Washingtonban iráni piszkos bomba bevetésétől tartanak

Hírszerzési források szerint Irán piszkos bombát készül bevetni Washingtonban, gyanúsak a kibernetikai leállások, a terrorveszély valós, összehangolt támadástól tartanak

Trump az eget fürkészi.
Trump floridai birtokához légvédelmi rakétákat és drónelfogókat telepítettek, de már Washingtonban és kémlelni kell az eget. Az iráni fenyegetés valóságos, az iráni bosszútól való félelem kezd a mindennapokba férkőzni. Fotó: White House

Nem normális jelenség, hogy az Egyesült Államok kormányának legfőbb minisztereit nem tudják megvédeni, a lakásaikban nem tudják a biztonságukat garantálni, ezért katonai támaszpontokra kellett költöztetni őket. Marco Rubio, Pete Hegseth, Scott Bessent még mindig katonai bázisokon él a családjával együtt. A hadsereg és a Secret Service többrétegű légvédelmi és drónelhárító rendszereket telepített Trump floridai rezidenciája és golfklubja köré Mar-a-Lago környékére.

Ezek súlyos jelek, amelyeket eddig nem vett komolyan a közvélemény, pedig már ezekből a jelekből is olvasni lehet, hogy a kormányzat vélhetően többet tud az iráni fenyegetésekről és a terrorveszélyről, mint amennyit a közvéleménnyel nemzetbiztonsági okokból megoszt. A fenyegetettség érzése azonban megérkezett az amerikai mindennapokba, elérte a civil szféra, az emberek mindennapi életének szintjét. A probléma az, hogy a valós veszélyekről szóló tényszerű hírek keverednek az összeesküvés-elméletekkel, amelyek hiteltelenítik a tényeket.

Az iráni terrorfenyegetés egyre inkább valósnak látszik, s lassan letagadhatatlan lesz, amit Trump értelmetlen és ok nélküli háborúja idézett elő. Erre az első perctől lehetett számítani, hogy ha Trump lebombáz és megaláz egy 90 milliós nemzetet, arra lesz majd valamilyen válasz. Irán első lépésben csapdába ejtette Trumpot a Hormuzi-szorosnál, aki nem tud sem eljönni, sem helyben győzelmet aratni. Ahogy stabilizálódik Irán helyzete, nem tud Trump támadni, elegendő időt nyert arra, hogy akár egy összehangolt támadást intézzen Amerika ellen.

Már az is egy támadás, hogy elkezdődött egy ilyen támadástól való félelem, amelyet minden nap növelnek azok a technikai-kibernetikai meghibásodások és leállások, amelyeket egyre inkább összekapcsolnak az emberek, s iráni összehangolt támadás részeinek látnak. Már az is egy félelem, hogy az embereket félelem tölti el, amerikai polgárok félelemben és rettegésben élik az életüket, akár van rá okuk, akár nincs. Ez a legnagyobb büntetés, és a kormányzati védelemben nem lehet megbízni Trump, és egy sor dilettáns, kontraszelektált hivatalnok esetében.

A sorozatos informatikai leállások mögött nincs bizonyíték összehangolt támadásra, de az iráni terrorképesség valós, Amerika infrastruktúrája pedig riasztóan sérülékeny. Mindennap történik valami, és ez már gyanús. Az is gyanús volt, hogy a teljes légügyi leállás alkalmával órákat kellett várni, mire kijött a közlekedési miniszter, bejelenteni, hogy elavult az informatikai rendszer, technikai hiba történt. Trump nem is állt a nyilvánosság elé. Az amerikai kormányzat egyszerre állít két egymásnak ellentmondó dolgot.

Az amerikai hírszerzés szerint Irán konkrét washingtoni helyszíneket és magas rangú Trump-kormányzati tisztviselőket készül megtámadni, egy piszkos bombával vagy vegyi fegyverrel végrehajtott támadás célpontjai. Ne feledjük, hogy Trump megölte Irán legfőbb vallási és állami vezetőjét. A Fehér Ház ugyanakkor azt közölte, hogy jelenleg nincs hiteles, közvetlen fenyegetés az Egyesült Államok területe ellen. A hírszerzés egyelőre iráni tervezésről, lehetséges célpontok kijelöléséről és megtorlási változatok kidolgozásáról tud, nem pedig elindított műveletről. De késhetnek is, esetleg nem akarnak pánikot kelteni.

A CNN-nek nyilatkozó hét amerikai tisztviselő közül többen azt mondták, hogy a megszerzett információk konkrét helyszíneket és személyeket tartalmaznak, de nincs bizonyíték arra, hogy Teherán már kiadta volna a parancsot a támadás végrehajtására. Abban sincs egyetértés a hírszerzésen belül, hogy Iránnak megvannak-e Washingtonban a művelet végrehajtására képes emberei. Ha bennünket kérdeznek, mi arra tippelnénk, hogy igen. De már maga a félelemkeltés is egy támadás.

Ez azonban nem egyszerűen egy elméleti haditerv valamelyik iráni minisztérium fiókjában. A hírszerzési adatok miatt az amerikai kormány az elmúlt héten több rendkívüli megbeszélést tartott, és megkezdte a válaszlépések, a védelem és a katasztrófaelhárítás előkészítését. Scott Bessent pénzügyminisztert a Secret Service katonai támaszpontra költöztette washingtoni otthonából, miután az iráni fenyegetések személyesen is elérték. Bessent vezeti azt a pénzügyi és szankciós hadjáratot, amelynek célja az iráni gazdaság összeomlasztása és Teherán térdre kényszerítése. Nyilvánvalóan potenciális célpont.

A jelentés szerint az amerikai hírszerzés olyan iráni kommunikációt is elfogott, amely azt állítja, hogy a támadáshoz szükséges radioaktív vagy vegyi anyagok egy része már az Egyesült Államok területén lehet. Ennek hitelességéről komoly vita folyik. Egyes tisztviselők elképzelhetőnek, sőt valószínűnek tartják, hogy Irán évekkel korábban elhelyezett ilyen anyagokat vagy kapcsolatokat épített ki, mások szerint ez lehet megtévesztés, egy meg nem valósítható iráni terv része. Jelenleg nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy az FBI talált volna egy radioaktív szerkezetet, támadócsoportot vagy működésbe hozott iráni sejtet. Trump átszervezései ismeretében bármi lehet.

A piszkos bomba nem atombomba. Nem történik benne nukleáris láncreakció, nincs atomvillanás, gombafelhő vagy Hirosimához mérhető pusztítás. A szerkezet közönséges robbanóanyagot – például dinamitot vagy katonai robbanószert – kapcsol össze radioaktív porral, szemcsékkel vagy más sugárzó anyaggal. A robbanás feladata nem a nukleáris energia felszabadítása, hanem a radioaktív szennyeződés szétszórása. A közvetlen áldozatok többségét valószínűleg maga a robbanás, a repeszek és az épületkárok okoznák.

A radioaktív anyag mennyiségétől, típusától, a széltől és az időjárástól függően néhány háztömböt vagy nagyobb városi területet lehetne lezárni. Az emberek a radioaktív port belélegezhetik, lenyelhetik vagy ruhájukon továbbvihetik, hosszabb távon pedig emelkedhet bizonyos daganatos betegségek kockázata. Az amerikai Nukleáris Szabályozási Bizottság ezért a piszkos bombát nem tömegpusztító, hanem „tömeges zavarkeltésre” alkalmas fegyvernek nevezi. De ha igazak az összehangolt támadástól való félelmek, a tömeges zavarkeltés már megtörtént.

Egy ilyen robbanás Washington belvárosában akkor is elérné stratégiai célját, ha viszonylag kevés közvetlen áldozatot követelne. Ki kellene üríteni és hónapokra vagy évekre le kellene zárni egyes kormányzati épületeket, metróállomásokat, utakat és lakónegyedeket. Tömegeket kellene sugárszennyezésre megvizsgálni, épületeket és utcákat megtisztítani vagy lebontani. A gazdasági veszteség milliárdokra rúghatna, miközben a láthatatlan, szagtalan és érzékelhetetlen sugárzástól való félelem országos pánikot keltene. A piszkos bomba elsősorban pszichológiai és politikai fegyver.

Radioaktív anyaghoz hozzájutni nehezebb, mint magát a bombát összeállítani, de nem lehetetlen. Sugárzó izotópokat kórházak, kutatóintézetek, ipari létesítmények és építőipari vállalatok is használnak. Az Egyesült Államokban több mint 22 ezer engedély szabályozza ezek kezelését. Az anyagok túlnyomó része alkalmatlan támadásra, a veszélyes forrásokat pedig fokozottan őrzik, de elveszett vagy ellopott sugárzó eszközök korábban világszerte előkerültek. A támadáshoz ezért Iránnak nem feltétlenül kellene radioaktív anyagot átcsempésznie a határon. Elméletileg megszerezhetné azt belföldön is, közvetítők, bűnözők vagy beszervezett helyi személyek segítségével.

Irán bizonyítottan képes amerikai területen erőszakos műveleteket előkészíteni. Egy szövetségi esküdtszék idén márciusban terrorizmus és bérgyilkosság előkészítése miatt elítélte Asif Merchant pakisztáni férfit, aki saját vallomása szerint az Iráni Forradalmi Gárda megbízásából érkezett az Egyesült Államokba, hogy politikusok meggyilkolására és dokumentumok ellopására szervezzen embereket. Az egyik lehetséges célpont Donald Trump volt. Merchant helyi bűnözőket akart felfogadni, de azok, akiket bérgyilkosoknak hitt, az amerikai hatóságok emberei voltak.

Az iráni szolgálatok Masih Alinejad New Yorkban élő iráni-amerikai újságírót először elrabolni, később megöletni próbálták. A vád szerint az iráni megbízók orosz bűnözőket és helyi végrehajtókat használtak. Korábban John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó washingtoni meggyilkolására is ajánlottak pénzt. Ezek az esetek mutatják Teherán módszerét: nem feltétlenül iráni kommandósokat küld, hanem közvetítőket, szervezett bűnözőket vagy az Egyesült Államokban élő beszervezhető embereket keres.

November 10-én az amerikai igazságügyi minisztérium három iráni hátterű operatív személy ellen emelt vádat, akik a vád szerint csaknem húsz támadásban vagy merényletkísérletben vettek részt Európában és az Egyesült Államokban. A legutóbbi tervük egy brit légitámaszpont ellen irányult, ahol amerikai katonák állomásoztak. Irán kibertámadási képessége sem feltételezés. Az FBI és más szövetségi szervek júliusban figyelmeztettek arra, hogy Iránhoz köthető csoportok amerikai kritikus infrastruktúrák internetre kapcsolt ipari vezérlőberendezéseit támadják.

Legalább hét állam víz- és szennyvízrendszereiben történt behatolás, egyes helyeken csökkent a víznyomás vagy elárasztás következett be. Az iráni csoportok korábban kormányzati, egészségügyi, pénzügyi és oktatási hálózatokat is megtámadtak, hozzáféréseket értékesítettek, zsarolóprogramokat segítettek, adatokat loptak és szivárogtattak ki. Mindez különösen nyugtalanítóvá teszi az elmúlt napok sorozatos amerikai rendszerleállásait. November 12-én a Microsoft 365 globális üzemzavara megbénította az Outlookot, a Teamst, a SharePointot, a Copilotot és más szolgáltatásokat.

November 16-án a JPMorgan Chase rendszerhibája lassította a banki tranzakciókat és egyes Zelle-átutalásokat, majd a United Airlines „kiterjedt rendszerleállás” miatt átmenetileg minden saját üzemeltetésű induló járatát a földön tartotta. A már levegőben levő gépeket és a United Express regionális hálózatát nem érintette a hiba. A rendszert mintegy másfél óra alatt helyreállították, de több mint ötszáz járat késett, huszonkettőt töröltek. A pilóták szerint az indulási súly és a gépek egyensúlyának meghatározására használt rendszer mondta fel a szolgálatot. A United közölte, hogy nem talált kibertámadásra utaló jelet, a rendszerhiba részletes okát azonban nem ismertette. Ha lenne bármilyen külső beavatkozás, vajon megmondanák-e?

Kívülről nézve ez valóban hasonlíthat egy összehangolt támadásra: kommunikáció, légi irányítás, bankrendszer és légitársaság omlik össze néhány napon belül. Jelenleg azonban semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a négy eset összefüggene egymással vagy Iránhoz kapcsolódna. A Microsoft egy korábbi szoftverhibát, túlterhelődő szervereket és elégtelen kapacitást azonosított. A Chase szerint saját helyi hardverén futó szoftverhiba lassította a feldolgozást, a többi bank rendszere működött, csak a Chase-hez kapcsolódó tranzakciók késhettek. A United problémája egy indulás előtti súlyszámító rendszert érintett, és másfél óra alatt kijavították. Mindhárom vállalat közölte, hogy nincs jele kibertámadásnak.

Az FAA esetében az első vizsgálat egy arkansasi távközlési helyszínen telepített új routerhez és az elöregedett hálózathoz vezetett. A rendszerbe négy-öt másodpercenként mintegy ezer kapcsolódási kísérlet zúdult, amitől 22 légiforgalmi központból 17-ben instabillá váltak a kommunikációs és radaradatok. A hatóság szerint ez nem külső forgalom vagy behatolás, hanem a hálózaton belüli hibás adatáradat volt. A rendszer stabilizálódott, amikor a két feltételezett forrást leválasztották, majd további hatvan hasonló router bizonyos funkcióit kikapcsolták.

Ez a hivatalos magyarázat műszakilag hihető, de nem megnyugtató. Ha egyetlen hibás router képes megbénítani az Egyesült Államok légiközlekedését, az önmagában nemzetbiztonsági probléma. A támadónak nem feltétlenül kell feltörnie minden repülőteret. Elég megtalálnia azt a néhány gyenge pontot, amelyen az egész rendszer függ. Ugyanez igaz a bankokra, a felhőszolgáltatásokra, az energiahálózatokra és a vízellátásra. A Külügyminisztérium európai amerikaiaknak szóló november 16-i figyelmeztetése sem bizonyítja összehangolt iráni támadás létezését.

A közlemény a karácsonyi vásárok, közlekedési csomópontok, bevásárlóközpontok, vallási helyszínek és tömegrendezvények általános veszélyére figyelmeztetett. Megemlítette az európai légijáratok ellen novemberben érkezett hamis bombafenyegetéseket, de nem közölt konkrét iráni kapcsolatot vagy azonnali támadási értesülést. A probléma az, hogy miközben a kormányzat a háttérben komoly fenyegetésként kezeli az iráni terveket, addig a nyilvánosság szinte semmilyen részletes magyarázatot nem kap. A Fehér Ház egyetlen mondatban közölte, hogy nincs hiteles fenyegetés az ország ellen.

A legfeltűnőbb az, hogy a mindent kikotyogó, fecsegő Trump nem tartott tájékoztatót, nem mondott semmit a piszkos bomba veszélyéről. Amikor előzőleg azt kérdezték tőle, tart-e egy ellene irányuló iráni dróntámadástól, az újságírónak azt válaszolta: inkább érte aggódik, mert „ha engem elkapnak, te is meghalsz”. A hallgatás és a bizarr tréfálkozás nem csillapítja, hanem növeli a félelmet. Ha már a kormány magas rangú tagjait egy katonai bázisra költöztetik, amerikai repülőgépeket telepítenek át brit támaszpontokról, hírszerzési jelentések már washingtoni célpontokról szólnak, egymás után állnak le országos rendszerek, a nyilvánosság magyarázatot vár.

Ennek hiányában a valódi veszélyt és a műszaki hibákat egyetlen összeesküvés-elméletté kapcsolja össze. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy Amerika egy már elindított, 9/11-hez hasonló iráni támadássorozat közepén lenne. Arra sincs bizonyíték, hogy a Microsoft, az FAA, a Chase és a United leállása ugyanazon művelet része lenne. De Irán amerikai területen végrehajtott terrortámadási szándéka, a közvetítői hálózata, a kibertámadási képessége bizonyított. Az infrastruktúra sebezhetősége ugyancsak közismert. Amerika nem egy bizonyítottan működésbe hozott iráni időzített bombán ül. De elég, ha azt hiszi.

Ennél bonyolultabb és bizonyos értelemben veszélyesebb helyzetben van: valódi ellenséges fenyegetés mellett az elöregedett és egymástól függő rendszerek, valamint súlyos bizalmi válság találkozik egymással. A piszkos bomba pontosan erre épít. Nem feltétlenül az a célja, hogy egy várost elpusztítson, hanem működésképtelenné tegye, és pánikba döntse. Meggyőzze az embereket arról, hogy a kormány nem képes megvédeni őket. A baj az, hogy ehhez nincs szükség piszkos bombára sem. Donald Trumpra és az általa kiválasztott emberekre ki bízná az életét?

Egy olyan elnökre, aki képtelen előre tekinteni, felmérni a kockázatokat és a következményeket. Eddigi tragikus és katasztrofális kormányzata azzal érné el a csúcspontját, hogy az általa feleslegesen elindított háború miatt, amelynek a konkrét oka és célja sem ismert, Amerikában előidézne valami szörnyű terrortámadást, vagy az attól való félelem és rettegés légkörét. A közösségi média összeesküvéselméletei, az orosz és a kínai dezinformáció ezt irreális mértékig képes lehet fokozni. Trump nemcsak tönkretette, de veszélybe is sodorta Amerikát.

A támadás talán csak egy iráni dossziéban létezik. A félelem, amelyet kiváltott, már megérkezett Washingtonba és egész Amerikába. Trump szinte eltűnt. Az egész ország feszülten figyel, mi lesz ebből?

Hozzászólások

A hozzászólásokat a Disqus szolgáltatja.