Mit gondol, mi jelenti ma a legnagyobb gondot a MÁV-nál, melynek orvoslása nem tűrt további halasztást?
Hát persze, hogy a formaruhák.
Az Európai Közbeszerzési Értesítőben megjelent tájékoztatás alapján egy budapesti és egy nyíregyházi vállakozás nettó 696 millió forintos keretösszeg erejéig készíthet új munkaruhákat a MÁV-nak.
A tavaly decemberben kiírt pályázatot megnyerő két közhasznú nonprofit kft., a budapesti KÉZMŰ Kft. és a nyíregyházi Pro-Team. Előbbi 218 millióért készíthet 11 ezer darab esőköpenyt és télikabátot, utóbbi pedig 480 millióért közel 40 ezer darab blúzt, inget, nadrágot és szoknyát, erre egy évük lesz a vállalkozásoknak.
Ugyanez a két társaság készíthette nettó 1 milliárdért a tavaly divatbemutató keretében bemutatott új MÁV formaruhákat is. A cég azért gondolta, hogy itt az ideje a frissítésnek, mert a jelenleg használt egyenruhákat tíz éve vezették be.
A munkaruhákban történő változásból (a MÁV szerint modernebbek, elegánsabbak, korszerűbbek lesznek) az utazóközönség sokat nem fog tapasztalni, mert olyanok hordják (raktáros, pályakarbantartó, stb.), akikkel nem gyakran találkozik.
Pusztán emberi gyarlóságból fakad a kíváncsiságunk: az utasok (akik miatt ugye az egész kóceráj elvben létrejött és működget) hányadik helyre rangsorolták volna sürgősségileg a forma- és munkaruhák megreformálását mondjuk az alábbi (teljesség igénye nélkül felsorolt) megoldásra váró dolgok között:
- mosdók állapotának javítása a vonaton és a megállókban,
- jegyvásárlási lehetőségek könnyítése,
- menetrend megbízhatóságának növelése,
- utazókocsik tisztaságának fokozása,
- menetidő rövidítése,
- állomások, megállóhelyek karbantartása, felújítása,
- vasúti pálya korszerűsítése,
- és legyen még mondjuk a kalauzok nyelvi képzése.
Úgy véljük, az utazóközönség szívesebben nézte volna még tíz évig ugyanazt a forma- és pláne munkaruhát, ha cserébe közben inkább a fentiek oldódtak volna meg szépen sorban.
Amúgy meg olybá tűnik, Brüsszel megállíthatatlan: ha akarjuk, ha nem, folyik az EU-s pénz hazánkba, és mi nem válogatunk a felhasználásában. Ha új munkaruhára lehet pénzt szakítani a morálisan egyre süllyedő, minden módon vesztébe rohanó Nyugattól, akkor arra pályázunk, ha meg a lepukkant mosdók, épületek helyrehozatala nem szerepel a listájukon, akkor a magyarok felől akár porrá is omolhat minden.
