Pénteken délután a Truth Socialon jelentette be, szombat reggel pedig már nem engedték be őket: a CNN, a Politico és az MS NOW újságírói nem léphettek a Fehér Ház területére. Amikor megkérdezték, miért éppen most, azt felelte: „Nincs ok.” A Fehér Házi Tudósítók Egyesületének elnöke – egyébként a Fox News riportere – arra emlékeztetett, hogy az elnök maga nevezte meg a saját lépését: „a szabad sajtó betiltása.”
A bejelentés szövege így szólt: „Büszkén jelentem be, hogy azonnali hatállyal kitiltom a Fake News CNN-t, az MSNOW-t és a Politicót a Fehér Házból, mert folyamatosan ÁLHÍREKET »tudósítanak«.” Hozzátette, hogy a médiának nem szabadna „FIKCIÓT és HAZUGSÁGOKAT” írnia az elnökről. Megfenyegetett másokat is: „Lehet, hogy mások is csatlakoznak hozzájuk” – mondta, a New York Times-t és a Washington Post-ot említve, mindkettőt „vacaknak” nevezve.
Péntek este még úgy tűnt, hogy a bejelentésnek nincs gyakorlati következménye. A CNN újságírói a helyükön maradtak, sőt egy CNN-stáb épp a kijelölt televíziós tudósítóként utazott J. D. Vance alelnökkel. A Fehér Ház munkatársai közül többen – köztük a sajtóosztály tagjai – a CNN értesülése szerint maguk is meglepődtek, és kapkodva próbálták kideríteni, mit jelent ez a napi működésre. Szombat reggelre kiderült. Mindhárom szerkesztőség közölte, hogy az újságíróikat nem engedték be a Fehér Ház területére.
A legbeszédesebb mozzanat az, ami az Ovális Irodában hangzott el. Egy riporter megkérdezte az elnöktől, hogy meg akarja-e félemlíteni a sajtót, hogy ne végezhesse a munkáját. „Nem, nem, nem, nem” – válaszolta. – „Nem szeretem a tisztességtelen sajtót, mint amilyen maga. Szerintem maga szörnyű.” Arra a kérdésre pedig, hogy miért most jelentette be, a válasza ennyi volt: „Nincs ok.” Ennél pontosabban nehéz összefoglalni, mi történt. Nem egy konkrét cikk, nem egy vitatott tudósítás, nem egy megnevezett hiba, az elnök mondta, nincs ok.
Jacqui Heinrich, a Fehér Házi Tudósítók Egyesületének elnöke, aki a Fox News riportere, így fogalmazott: „Az elnök az Ovális Irodában nyíltan kimondta, a saját tervezett lépését »a szabad sajtó betiltásának« nevezve.” Hozzátette: „Ez többről szól, mint az újságírók jogairól.” Az, hogy a tiltakozást épp a Fox News munkatársa vezeti, önmagában is jelez valamit. A sajtószabadság kérdésében most az a médium is a kizártak mellé állt, amelyet a kormányzat barátjának tekintenek.
A CNN közleménye szerint „az Egyesült Államok alkotmánya alapján jogunk van a tudósításra kormányzati akadályozás vagy beavatkozás nélkül. Ha a tiltás életbe lép, az illegális támadás lesz ez ellen az alapvető, alkotmányosan védett jog ellen.” A Politico is azt közölte, hogy „továbbra is tisztességesen fog tudósítani erről a Fehér Házról és a jövőbeliekről is”, és visszautasította az elnök állítását, hogy kormányzati támogatásokat kapna, szerintük ezt már sokszor megcáfolták.
Az MS NOW szerint a cég „minden szükséges lépést megtesz az első alkotmánykiegészítésben foglalt jogaink és a független újságírás nélkülözhetetlen szerepének védelmében.” Pete Hegseth védelmi miniszter viszont az X-en közölte, hogy a minisztérium „teljes mértékben támogatja Trump elnök döntését”. Ennek külön jelentősége van: a Pentagon tavaly vezetett be olyan sajtókorlátozásokat, amelyek miatt számos szerkesztőség kivonta onnan a tudósítóit. A jogi kilátásokról annyit érdemes tudni, hogy Trump korábbi kísérletei rendre elbuktak.
Az első Trump-ciklusban a Fehér Ház megvonta Jim Acosta, a CNN akkori vezető tudósítójának akkreditációját egy feszült sajtótájékoztató után. A CNN pert indított, a szövetségi bíró elrendelte a belépő visszaadását, a Fehér Ház pedig visszavonta a lépést. A mostani ciklusban az Associated Presst zárták ki a Fehér Házat kísérő pool-ból, mert a hírügynökség nem volt hajlandó átvenni a Mexikói-öböl „Amerikai-öbölre” való átnevezését. A múlt hónapban a pénzügyminisztérium tagadta meg az akkreditációt egyesektől az észak-karolinai G20-találkozóra.
Jameel Jaffer, a Columbia Egyetem Knight First Amendment Institute-jának igazgatója szárazon jegyezte meg: „Annyi bíróság döntött már ellene pontosan ebben a kérdésben, hogy azt hinné az ember, Trump elnök mostanra megtanulta a leckét.” Ugyanő másik összefüggésre is felhívta a figyelmet: a lépés ugyanabba a sorba illeszkedik, mint az egyetemek és az ügyvédi irodák elleni fellépés. Seth Stern, a Freedom of the Press Foundation jogvédelmi igazgatója „az első alkotmánykiegészítés kirívó megsértésének” nevezte a tiltást.
Ő is arra szólította fel a szerkesztőségeket, hogy támadják meg. Ezzel kapcsolatban két dolgot érdemes tisztán látni. Az egyik: a Fehér Házba való bejutás nem kegy, hanem a nyilvánosság joga. A tudósítói testület azért létezik, hogy független beszámoló készüljön az elnök mozgásáról és a végrehajtó hatalom működéséről. A CNN a hagyományos ötös televíziós pool tagja, amely folyamatosan kíséri az elnököt, vagyis nem egy kommentátorról van szó, hanem arról a mechanizmusról, amely a tényeket rögzíti.
A másik: az indoklás hiánya nem hanyagság, hanem maga az üzenet. Ha lenne konkrét vád, azt meg lehetne vitatni, cáfolni, bíróság elé vinni. A „nincs ok” azt jelenti, a kiszorítás oka nem egy hiba, hanem a kegyvesztettség. Ez pedig minden bent maradó szerkesztőségnek szól: a hozzáférés bármikor, bármiért megszűnhet.
Végezetül, Trump mégiscsak megindokolta a döntését, amikor általánosságban azt mondta, hogy álhíreket közölnek és hazugságokat mondanak róla. Ezzel azt nyilvánította ki, hogy nem tetszik a független és szabad sajtó híradása és véleménye, ez pedig konkrétan az amerikai Alkotmány sajtószabadságról szóló első alkotmánykiegészítését sérti, amely szerint a sajtó szabadságát nem lehet korlátozni, a sajtószabadság védelme kiterjed a kormányzatnak nem tetsző véleményekre és tudósításokra is, valamint tiltja a cenzúrát.
