2026, szeptember6, vasárnap
Kezdőlap Breaking News Fenékküszöb Hero hazavágta a Dunát

Fenékküszöb Hero hazavágta a Dunát

Írta:
Amerikai Népszava
-
Magyar Péter önmagát ünnepli, ki lehetne méltóbb erre? Fotó: Magyar Péter/Facebook

Ausztria az Európai Unióhoz fordult a paksi fenékküszöb építése miatt, írja a Világgazdaság. Aszalós Sándor Facebook-posztjában olvasható, hogy „Bécs szigorúan figyeli a szomszédos országok atomenergia-beruházásait, és különösen érzékeny a Duna ökológiai állapotát érintő beavatkozásokra”, mert a Duna nem Magyarország belügye. A Duna nemcsak magyar folyó.

Mint az ismert, a paksi műtárgy építése nem a szokásos engedélyezési és nemzetközi egyeztetési rend szerint történt. A folyó teljes keresztmetszetét érintő beavatkozás súlyos kérdéseket vet fel, a környezeti és nemzetközi következményeket utólag próbálják kezelni. Az engedélyek megkerülése érdekében Magyar Péter Paksot veszélyhelyzetnek minősítette, a beruházást pedig nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította.

A vízügyesektől „Fenékküszöb Hero” névre keresztelt Magyar így a kötelező környezetvédelmi engedélyek beszerzése nélkül indította el az építkezést. Ez tipikus fideszes megoldás: ha meg akarnak kerülni alapvető előírásokat, emberi jogokat vagy közbeszerzést, akkor csak azt kell tenni, hogy vészhelyzetet hirdetnek és nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek ítélik az akciót.

Lányi András író-filozófus-környezetvédő azt mondta, hogy a „sajtóhadjárat arról árulkodik, hogy a döntésben közrejátszhatott a dunai duzzasztóművek építését évtizedek óta szorgalmazó elszánt lobbicsoport agitációja”, amit Magyar Péter úgy megevett, ahogyan Trumpot tudják rászedni mindenre, aminek minden, kicsit is értelmes amerikai elnök ellenállt 50 éve.

Magyar Péter emellett ráérzett a propaganda lehetőségére. Saját maga alakította ki a „fenékküszöb hős” mítoszát. Ezért érdemes néhány szempontot és következményt szemügyre vetni, amit a hozzá nem értés és az akarnokság okozott. A Duna nemzetközi folyó, amelynek vízjárása, hajózhatósága, ökológiai állapota és medrének változása több ország érdekeit érinti.

Az első mindjárt a hajózás: a folyamszakaszt teljesen lezárták a hajóforgalom elől, ami súlyos következményekkel jár a Duna nemzetközi áruszállításában. A Pro Danube International az Európai Bizottsághoz, a Duna menti hatóságokhoz és más nemzetközi szervezetekhez fordult a kialakult helyzet miatt. A vita már nemcsak Magyarország és Ausztria ügye: a teljes dunai közlekedési folyosó működését érinti.

Mint Aszalós Sándor írja, az osztrák környezetvédők kritikája sem pusztán politikai tiltakozás. A fenékküszöb megváltoztatja a folyó természetes vízmozgását és folytonosságát, ami ökológiai következményekkel járhat. A természetes folyómederbe épített hatalmas kő- és betonszerkezet akadályt jelenthet a halak vándorlásában, miközben a vízáramlás megváltozása a meder erózióját is felgyorsíthatja.

Ez utóbbi már nem elméleti veszély. A fenékküszöb alatt a felgyorsult sodrás következtében jelentős mederkimosódás alakult ki. Az Átlátszó beszámolója szerint a meder egyes pontokon 8–13 méterrel is mélyülhetett, ezért több mint száz betontömb beépítésére volt szükség a műtárgy és a meder stabilizálására. A magyar hatóságok szerint erre a jelenségre számítottak. Jobb lett volna, ha nem mondanak semmit.
A helyzet ellentmondásos azért, mert a fenékküszöb célja éppen a vízszint megemelése volt. Ha azonban a műtárgy alatt a felgyorsult víz olyan mértékben erodálja a medret, hogy folyamatosan stabilizálni kell, akkor nem lehet kijelenteni, hogy a probléma megoldódott. A műtárgy egy újabb műszaki beavatkozást tesz szükségessé, most már a saját maga által előidézett hidromorfológiai folyamatok kezelésére.
A Duna a Fekete-tengert köti össze Közép-Európával, és ezen a vízi úton keresztül Románia, Szlovákia, Ausztria, Magyarország és számos más ország gazdasága kapcsolódik egymáshoz. Ha ezen az útvonalon egy több hónapos teljes hajózási zárlat következik be, annak súlyos következményeit nem lehet magyar belügyként kezelni, mint ahogy Magyar Péter gondolja.
Magyar Péter megsértődött, és barátságtalan lépésnek ítélte, hogy Ausztria tiltakozik. Miközben ő úgy lezárta a Dunát, mint az irániak a Hormuzi-szorost. Minden környezetvédelmi és ökológiai vizsgálat és engedély nélkül. Ehhez a lépéshez nemzetközi engedélyeket kellett volna kérni, a veszélyhelyzetre hivatkozva, amit saját maga hirdetett ki, csak utólag tettek bejelentést az Európai Uniónál is.
Románia számára különösen fontos a Duna és a konstancai kikötő kapcsolata a közép- és nyugat-európai piacokkal. A magyarországi zárlat a Fekete-tenger és Közép-Európa közötti áruszállítás egészére hatással van. A hajók és rakományok feltorlódása, az alternatív vasúti és közúti szállításra való kényszerű áttéréssel járó többletköltségek nemcsak egyszerű kellemetlenségek.
Egy nemzetközi vízi út akkor tud gazdasági folyosóként működni, ha a hajózók előre tudják, mikor és milyen feltételek mellett hajózhatják. A teljes és előre nehezen tervezhető lezárás ezt a bizalmat rombolja, gazdasági károkat okoz. Egyetlen válsághelyzet sem változtatja meg a Duna természetét, nem szünteti meg a folyó nemzetközi jellegét, és nem teszi fölöslegessé a környezeti, jogi és nemzetközi egyeztetéseket.
A fenékküszöb nem pusztán egy műszaki építmény Paksnál. Olyan beavatkozás, amely egyszerre érinti Magyarország energiabiztonságát, a Duna ökológiai állapotát, a folyó medrének stabilitását és Európa egyik legfontosabb vízi szállítási útvonalának működését. Ezt az ügyet nem lehet egyetlen szóval – „havária” – elintézni, teszi hozzá Aszalós Sándor.
Ezért ahogy sejteni lehetett, a fejetlen és gyors intézkedésnek súlyos következményei vannak. A környezeti károkról, a Duna alsóbb szakaszának állapotáról nem beszélve. Az látható volt, hogy a nagy hősködésnek rossz vége lehet. Mert egy Vezér nem szarozik, nem töpreng és nem mérlegel, hanem belevág. Ez imponál a népeknek, mert a meggondolatlan gyorsaságot határozottságnak hiszik.
Az „abszolút filmszínház” Pakson teljes sebességre kapcsolt. Magyart megigézte a látványosság és a lehetséges hősi szerep. Megüzente Hadházy Ákosnak, hogy ő nem hűvös szobákban fog miniszterelnökösködni, hanem a terepen. Pedig a hűvös szobákban kellett volna az ügy minden érintettjével és szakértőkkel konzultálni. Nem tette. Meg is kapta a vízügyesektől a Fenékküszöb Hero nevet. Méltó a viselőjéhez.
Magyar elhitte magáról, hogy hős. Miközben azoknak a képregényfiguráknak a mintapéldánya, akikkel paródiát csinálnak a szuperhősökből.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL

© All Rights Reserved, Olivia Media and Publishing Corporation