Európának egyre gyakrabban kell olyan orosz fenyegetésekre válaszolnia, amelyek még nem jelentenek nyílt háborút a NATO-val, de közelebb visznek hozzá. Légtérsértések, lezuhanó drónok, szabotázstervek és katonai provokációk teszik próbára, mennyire egységesen és határozottan reagál a szövetség. A legnagyobb veszély éppen az lehet, ha Moszkva úgy akarja megfélemlíteni a tagállamokat, hogy közben rosszul méri fel, hol húzódik a háború határa.
A legutóbbi ukrajnai légitámadások idején Romániában és Moldovában is drón zuhant le. A moldovai rendőrség az Oroszország által használt Gerbera típusra jellemző alkatrészekről számolt be. A romániai gép néhány percig tartózkodott az ország légterében, eredetéről a román közlés óvatosabban fogalmazott. Személyi sérülést egyik helyszínről sem jelentettek. Az ukrán hatóságok szerint közben a román és moldovai határhoz vezető átkelőket is támadták.
Ezek már visszatérő események. Egy korábbi drón Románia belseje felé repült, mielőtt Moldova irányába visszafordult és lezuhant. A román védelmi minisztérium beszámolója alapján spanyol F–18-asokat riasztottak miatta. A szövetség keleti határán a légvédelem így újra meg újra éles helyzetben kénytelen eldönteni, mi közeledik, merre tart, és mikor kell beavatkozni.
A dán katonai hírszerzés friss értékelése már gyakoribb és súlyosabb orosz akciókra figyelmeztet. A jelentés a lipcsei–hallei repülőtér elleni meghiúsított dróntámadási tervet említi, amelyet a német hatóságok Oroszországhoz kötnek. Beszámol arról is, hogy egy orosz fregatt jelzőtölteteket lőtt ki egy dán katonai helikopter felé. A dán szolgálat szerint nő Moszkva kockázatvállalási hajlandósága.
A hírszerzés egy korlátozott, NATO-tagállam elleni katonai támadás esélyét alacsonynak, de növekvőnek tartja. Ilyen lehetne az Ukrajnát segítő infrastruktúra elleni csapás, amelynek célja az európai erőforrások elvonása és a közös válasz megosztása. A jelentés ugyanakkor nem lát jelet egy NATO-ország teljes körű lerohanásának előkészületeire. A korlátozott támadás veszélye és egy nagy háború közvetlen előkészítése két külön állítás.
A provokáció attól veszélyes, hogy a következményei nem feltétlenül maradnak a kezdeményező ellenőrzése alatt. Egy rosszul azonosított célpont, egy lezuhanó drón vagy egy halálos szabotázs hirtelen olyan helyzetet teremthet, amelyre már sokkal erősebb választ követelnek. Az egymást követő kisebb incidensek közben azt az érzetet is kelthetik Moszkvában, hogy egy újabb lépéssel is büntetlenül próbálkozhat.
A NATO kollektív védelme politikai döntéseken és tényleges képességeken alapul. Az ötödik cikkely fegyveres támadás esetén segítségnyújtást ír elő, de ennek formáját a tagállamok határozzák meg. Ezért számít, hogy előre világos legyen a közös fellépés szándéka, és rendelkezésre álljon az a légvédelem, felderítés és infrastruktúra-védelem, amely ezt hitelessé teszi.
Az ukrán háború következményei már átlépik Ukrajna határait. Európa biztonságát ezért nem lehet arra a reményre építeni, hogy minden következő incidens is sérülés nélkül végződik. A világos, összehangolt védelem annak a számításnak a kockázatát csökkenti, hogy a szövetség úgysem mer majd közösen válaszolni.
