Számos alvilágot ismerő szakember kereste meg lapunkat, miután közöltük Száva László, a Hit Gyülekezete tagja, korábban az alvilágból ismert vállalkozó videóját, melyben érthető felindultsággal beszélt aról, hogy családtagjait (köztük gyermekeit, unokáit) életveszélyesen fenyegetik. A videón azt állította, hogy az alvilág terhelő adatokkal rendelkezik Németh Sándorról, a Hit Gyülekezete és az ATV tulajdonosáról, vadásznak rá, és arra akarták rávenni, hogy álljon félre az útból, amire ő nem hajlandó. Mivel kiáll Németh mellett, családja életveszélyes fenyegetéseket kap.
A cikk után lapunkhoz forduló szakemberek megerősítették a videóban elhangzó állítást, hogy a Hit Gyülekezetéhez tartozó személyek mélyen benne vannak az alvilágban, a bevételeikből Németh Sándor vezető lelkész részesedik, az alvilágból származó bevétel egy része Németh Sándorhoz kerül. Ennek több évtizedes gyakorlata van, aminek lényege az, hogy az alvilághoz tartozó személyek a Hit Gyülekezetében való megtérésük után szembesülnek azzal, hogy ha megváltoztatják az életmódjukat, elesnek a bevételeiktől, amit nem tudnak máshonnan pótolni, majd tizedet fizetnek belőle.
Az alvilági megtérők a régi kapcsolatok révén egy idő után visszatérnek a korábbi tevékenységükhöz (vannak, akik igazából abba sem hagyják), de a Hit Gyülekezetében maradnak, és az alvilágból származó bevételeikből „adakoznak”, és befizetik a tizedet Németh Sándornak. A vezető lelkész nem kérdezi, honnan vannak a bevételek, mert a Hit Gyülekezetében minden gazdagság „Ábrahám áldásának” minősül, és Németh Sándor el is várja a tagoktól, hogy „látszódjon rajtuk az áldás”, ami a pénzzel egyenlő. Az alvilági figurák pedig visszatérnek a bűnözéshez és produkálják az „áldást”.
Így Németh Sándor a prostitúcióból, drogkereskedelemből, „védelmi” pénzekből, lopásból, mások „lehúzásából” származó bevételekből részesedik, és övé a gyülekezeti tagok alvilágban keresett bevételének tíz százaléka. Ez hasonló bármelyik maffia működéséhez, ahol a főnöknek le kell adni a bevétel meghatározott százalékát. Németh cserébe a pénz és a tevékenység megtisztítását „nyújtja”, mert a gyülekezethez tartozó alvilági személyek úgy tudják, hogy a leadott tizedet „Istennek” adják, és ez megtisztítja a pénzt, elfedi a bűnözésből származó pénzt forrását és a bűnözést.
Ez a legjobban működő modell, mert megmarad az alvilági bevétel is, kapnak hozzá üdvösséget és tisztességet is, miután a Németh Sándornak legjobban fizető alvilági személyeket előre ültetik a gyülekezetben, a médiában bemutatják a sikertörténeteiket, tekintélyt és megbecsülést szereznek az alvilágban és a civil életben is, amihez politikai védelem is jár, mert Németh Sándor a politikai szolgáltatásaiért a hatalom védelmét élvezi. Csak a kirívóan súlyos bűncselekmények miatt buknak le a gyülekezet tagjai, akik a bűnözésből származó pénzük jelentős részét Némethnek adják.
Ezért nem véletlen az, hogy Németh Sándor és emberei kifejezetten vadásznak az alvilághoz tartozó emberek megtérítésére. Németh tudja, hogy abból neki sok pénze származik, mert az alvilági személyekkel elhiteti, hogy a „jókedvű adakozót szereti az Isten”, ők pedig a búcsúcédulák mintájára megvásárolják a Némethnek adott ajándékok, adományok és a leadott tíz százalék formájában az Isten szeretetét, jóindulatát és kegyelmét. Németh a gazdagságukat azzal magyarázza, hogy az ilyen emberek értenek a pénzcsináláshoz, és megtérésük után is képesek gazdagságra szert tenni.
Azzal senki nem foglalkozik (miközben ez nemcsak sejthető, hanem tudható is), hogy az alvilágból megtért emberek jelentős része nem máshonnan gazdagodik, hanem ugyanonnan, az alvilági tevékenységéből. A pénznek nincs szaga, megtisztítja az „oltár”. Az alvilági emberek pedig felismerik a számukra ismerős „felállást”, és mint egy „keresztapának” fizetnek Némethnek a mennyei jóindulatért, védelemért és áldásért. Ezeket a személyeket Németh Sándor legbizalmasabb emberei „pásztorolják”, akik időnként be is kapcsolódnak ebbe, használják őket, vagy üzlettársak lesznek.
Az alvilágból megtért embereket bátorítja az is, amit a gyülekezetben látnak, miután „megmelegedtek” a közösségben. Vidéki gyülekezeti pásztorok egy része maga is olyan, mint egy maffiózó, úgy élnek és járnak, mint az alvilági vezérek, sofőrjük, testőrük, mindenes intéző emberük van, szolgákat tartanak, mint Németh Sándor. A gyülekezetben azt hallják, hogy az állam meglopja a hívőket, Jézus korában nem vettek el ennyit a vállalkozóktól, ezért az államot is be lehet csapni az adóval, mint a bibliai Gedeon tette, aki Istentől dicséretet kapott ezért. Így beletanulnak a „szentségbe”.
A vidéki pásztorok utánozzák Németh Sándort. A kocsijukat is gyülekezeti csicskások porszívózzák, a kertjüket gyülekezeti tagok művelik, a családjaikat hívők szállítják. A gyerekeikre az élettől és az élet élvezetétől elzárt nők vigyáznak, mosnak vasalnak rájuk, mint a cselédek. A pásztor „üzletel”, és valamiből gazdag vállalkozó, sokszor a hívők „szolgálatból” vagy éhbéréért dolgoznak nekik a cégeikben. Ezt a mintát Budapestről veszik, Németh Sándortól látják.
Az alvilági embereknek a Hit Parkban külön fenntartott, bérelt helyük van. A színpaddal szemben állva bal oldalon a harmadik sortól ülnek a maffiózók. Kiemelt helyeken elől parkolhatnak, ahol a szökőkút van, a csarnok mellett. Németh Sándor legbizalmasabb embere, az ő pénztárosa, Petrőcz Levente tartja velük a kapcsolatot, aki szintén különféle üzletekben érdekelt. Az alvilági emberek külön megbecsülésben részesülnek a pénzük miatt, és időnként egyéb szolgálatokat és szívességeket is tesznek Németh Sándornak. Amíg jól fizetnek, védelmet élveznek.
Fordítva nem működik a lojalitás, mert ha valaki bajba kerül, Németh Sándorra nem számíthat. Ha valakinek elfogy a pénze, azt mondják, hogy átok alatt van. Ha lebukik, Németh tekintélyének árt, azonnal feledésbe merül, mennyi mindent adott Németh Sándornak. Aki az életét kockáztatta érte, az is áruló lesz azonnal, ha valami kellemetlenséget okoz neki. A hála ismeretlen kategória. Németh még az alvilágban összetartó családokat is szétszakítja, és egymás ellen fordítja őket, ha kell.
Ez a „lehúzós”, majd hátba szúrós módszer, még az alvilágban is megvetés tárgya. Németh nem éri el az alvilági „becsület” szintjét sem. Az alvilágból megtért emberek jelentős része tudathasadásos állapotban van, mert a bűnöző életforma mellett Istent is akarják. Ezért járnak a gyülekezetbe, ezért hajlandóak fizetni. Németh megbotránkoztatja őket, amikor a pénzük kell, de ha valami nem jól megy, hátat fordít nekik. Akkor úgy érzik, Istenben csalódtak. Az alvilági főnökeikben több a tisztesség és az emberi érzés. Nem hülyék, felismerik a képmutatást, hogy a pénz mindennél fontosabb.
Ezért fordulhat elő, hogy egyszerű hívőnek leülve sem csúszhat fel térdéig a szoknyája, mert akkor parázna, Németh Sándorhoz pedig ömlik az alvilágból a prostitúcióból és drogkereskedelemből származó pénz. Kastélyai vannak, százmilliós üzletrészei, a gyerekei is gazdagok. Egy csóró hites nem mehet a Balatonra, mert az a bűn fészke, de saját fiának a felesége a NER-cicababákkal, Sarka Katával, ex-Rogán Cecíliával és társaikkal hivalkodó evilági életet él, s a váratlanul megnőtt melleivel járja Dubait, Monte Carlót, a francia riviérát és más fényűző helyeket.
Így fordulhat elő, hogy Németh Sándornak időnként rendőrökből, volt rendőrökből, az alvilágban ismert „biztonsági” emberekből, alvilági figurákból álló fegyveres testőrsége is van, mint minden rendes maffiafőnöknek. Ez pontos tükörképe az alvilági csoportok működésének és felépítésének. Németh maga is alvilági módszereket használ, prédikációiban az alvilági értékrend jelenik meg. A leszámolás, a bosszú, a lenyúlások, a fenyegetések a mindennapos eszköztár részei. Ezért az alvilágból megtérők cseppet sem érzik úgy, hogy mást kellene csinálniuk, mint addig. Csak tejelni kell.
A szicíliai maffiához képest ez a modell annyival fejlettebb, hogy nem csupán összefonódik a vallás és az alvilág, az egyház és a maffia, hanem maga az egyház egy maffia. A pisztoly és a kereszt egy helyen. Speciális helyzet, amikor a „gyóntató pap” maffiafőnökök módjára részesedik az alvilági bevételekből, és feloldozza a maffiózókat. Ebben pedig az a legnagyobb képmutatás, hogy Németh a paráznaság legnagyobb ostorozója, miközben a prostitúcióból származó pénz bele van építve a házába és az egész életébe. Ez az ún. „áldásának” egyik forrása.
De nincs semmi ellentmondás ebben, mert Németh Sándor közéleti tevékenységének egy jelentős része maga is a „prostitúció” egy formájának tekinthető.
