Magyar Péter ezúttal is „Tisza Párt” néven adott ki nyilatkozatot a Telexnek, mint minden olyan esetben, amikor távol akar tartani magától valamilyen botrányt. Holott a Tisza Párt ő maga. A „Tisza Párt” ezúttal is mártírszerepbe helyezte magát, amelyet csak a propaganda támad. A pornószínésznő és a kiválastzása megdicsőül.
Már ott tartunk, hogy hívei Jézussal példálóznak, aki nem ítélte el a prostituáltakat. Ez a hasonlat nemcsak istenkáromlás, amennyiben Magyar és Jézus között von párhuzamot, mintha Magyar is Jézus módjára viszonyulna a pornószínésznőhöz.
A bibliai esetben egy bűnbánó nőről van szó, aki kegyelemért és megtisztulásért kereste Jézus társaságát. Róka Réka nem mutat ilyen jeleket. Magyar pedig nem kegyelmet oszt, hanem parlamenti képviselői helyeket. Jézus nem parlamentbe küldte a prostituáltat.
Aki pedig megkérdőjelezi, hogy egy ilyen múlttal (?) rendelkező nő alkalmas-e arra, hogy közbizalomra épülő képviselői feladatot lásson el, nem farizeus, mert nem erkölcsileg ítél, hanem egy politikai szerepre és képviselői munkára tart alkalmatlannak valakit.
Magyar csúsztatása terelés, személyesen annyit posztolt a Facebookon a botrányról, hogy
„melyik nagyobb bűn: 1. ha egy, állami támogatás nélkül működő politikai közösség több tízezer önkénteséből az egyik, több mint egy évtizede felnőttekkel pornófilmet forgatott, 2. vagy az, ha Orbán Viktor családja, miniszterei és képviselői szétlopták/szétlopják az országot. Most épp a pesti belvárost. És eközben 3 millió honfitársunk él a létminimum alatt és naponta több százan halnak meg az állami egészségügy lerohasztása miatt.”
De mi köze a kettőnek egymáshoz? Mennyiben magyarázza vagy legitimálja, relativizálja az egyiket a másikhoz képest. Miért gondolja Magyar azt, hogy a lopás ellensúlyozza, hogy a „Tisza Párt” első képviselőjelöltje, akinek ő ígért mandátumot, pornószínésznő?
Van némi ellentmondás az érintett hölgy nyilatkozata és Magyar posztja között is, mert azt a Telex is idézi, hogy a nő abban nem lát kifogást, ha „párhuzamosan politizál és pornózik”. Nem a múltról van szó. Ennél azonban vannak súlyosabb ellentmondások az ügyben.
Az egyik, hogy az állami támogatás hiányának mi köze a pornós múlt/jelen megítéléséhez? A másik, hogy Orbán lopásai mennyiben mentik fel a hardpornós múltat, olyan politizáló személy esetében, akinek a „párt” elnöke (ki tudja, milyen alapon) képviselői helyet ígért?
Mennyiben ellensúlyozza a magát „tiszta” képviselőjelöltekkel reklámozó párt választását, s mennyiben menti fel a pornós múltat a 3 millió létminimum alatt élő? Miért keveri Magyar a létminimum alatt élőket egy pornószínésznő és az ő botrányába, velük takarózva?
Fel kell tennünk azt a kérdést is, még mielőtt a pornózás a „Tisza Párt” miatt a mennybe megy, kifejezetten dicséretes és elvárt dolog lesz leendő parlamenti képviselők esetében, hogy a pornószínészet elfogadható-e morálisan törvényhozók esetében?
Vannak-e olyan tevékenységek és szakmák, amelyek kizárják egymást? Különösen abban az esetben, ha az érintett semmi kivetni valót nem talál utólag sem a foglalkozásban, sőt, azt sem tartja problémásnak, hogy „párhuzamosan” gyakorolja a kettőt.
Milyen morális érzéke van annak a pártnak, aki ebben nem lát kizáró okot? A parlamentben normális esetben törvényhozás zajlik, ahol emberek millióinak sorsáról döntenek, amely a pornózásnál magasabb morális szintet és felkészültséget feltételez.
Felháborító, ha Magyar Orbánnal takarózik, mert a két dolog nem zárja ki egymást: lehet egyszerre elítélni a korrupciót és elvárni egy erkölcsileg vállalható, hiteles közéleti szereplői kör kiválasztását. A korrupció nem mentség a közéleti alkalmatlanságra.
A Tisza Párt védekezése szerint Róka Réka csak „önkéntes” volt. De az önkéntes státusz nem mentség a politikai legitimációra. A párt nyilvánosan tüntette ki, vezette Brüsszelbe, Magyar Péter közeli munkatársaként szerepelt, sőt, megígérte neki a képviselői helyet.
Ezek nem önkéntes feladatok. Ez a legitimáció, a politikai jutalom, a nyilvános képviselet gesztusa. A szavazóknak az is fontos, kik képviselik, kik reprezentálják őket, nem elég az, hogy nem fideszesek. Róka réka nem egy névtelen „önkéntes”, Magyar kiválasztottja.
Ez a hivatkozás, hogy „csak önkéntes”, egyrészt hamis, másrészt felveti a „Tisza Párt” egész működésének fonákságát, hogy nincs tagság, nincsenek funkciók, éppen ezért nincs felelősség sem. De ha mindenki önkéntes, Magyar mi alapon szüntet meg funkciókat?
Ha a Fideszt azzal bírálják, hogy morálisan elfogadhatatlan figurák töltenek be szerepeket, akkor ugyanez a mérce vonatkozik a „Tisza Pártra” is. A politikai hitelesség nem csak azon múlik, hogy ki mennyit lopott, hanem hogy ki méltó a közbizalomra.
Ami a múltat és a lopást illeti, azzal még Magyar sem számolt el. Ha Magyar Péter szerint egy pornófilmes múlttal rendelkező személy, az „emberséges Magyarország” építője és szimbóluma, akkor meg kell kérdezni: milyen új Magyarországot akar ő építeni?
A „párt” azt állítja, nem vizsgálja az önkéntesek múltját. Ez elfogadható lenne, ha nem emelnék ki őket példaképként, nem tüntetnék ki őket, nem ígérnének nekik képviselői helyet. Miért épp ő? Milyen értékek alapján?
Egyes vélemények szerint a pornós múlt nem lehet megbélyegző. Ez igaz a magánélet szintjén. De ha valaki közszereplői szerepet vállal, különösen erkölcsi üzeneteket közvetítő politikai mozgalomban, akkor a nyilvánosság jogosan mérlegelhet hitelességi alapon.
A botrány túlmutat egyetlen személyen. Ez egy rendszerszintű kérdés. Ha Magyar Péter ilyen döntéseket hoz, ha így viszonyul a nyilvános kritikákhoz, ha nem vállal felelősséget a saját kiválasztási folyamataiért, akkor milyen „új rendszerváltást” ígér?
Különösen nem mellékes az, hogy Magyar néhány napja határolódott el Hadházy Ákostól, mint óellenzéki politikustól, és mindenkitől, aki eddig bármilyen ellenzéki tevékenységet folytatott, amíg Róka Réka pornózott. Mennyivel hitelesebb egy pornós, mint Hadházy?
A Tisza Párt reakciói csak tovább rontották a helyzetet. Az őszinte felelősségvállalás, az önkritika és a világos értékrend felvállalása helyett áldozati szerepbe vonultak, miközben egy közéleti méltatlanságot próbáltak relativizálni.
Nem Orbán Viktorhoz kell hasonlítaniuk magukat, hanem ahhoz az új, demokratikus és erkölcsi mércék szerint működő „emberséges” világhoz, amit ígérnek. Mert ebből azt lehet látni, hogy Orbánhoz képest semmivel nem különbek, ellenkezőleg.
Ez lenne a „modern”, „működő” Magyarország, ahol a pornószínésznő a hős, akit elsőként neveznek meg, mint aki az új „tiszta” törvényhozás tagja lesz, aki szerint semmi kivetni való nincs abban, ha párhuzamosan pornószínésznő és a köz ügyeit intéző politikus?
Az már szinte szóra sem érdemes, hogy a Magyar Péter kampánysajtójává züllött, Orbántól független sajtó érzékelhetően azokat támadja és hibáztatja, akik szóvá teszik a botrányt, s ők ezúttal is megvédik Magyart. Pedig az úgy messze túlmutat Róka Réka pornófilmjein.
A prostitúció nem a legjobb előélet és ajánlólevél a politikusi pályához. Ahogy a sajtóban sem a prostitúció a legnagyobb erény. Bizonyos evidenciákban azért meg lehetne egyezni.
