2024, július21, vasárnap
KezdőlapMagyarországKiemelt hírekBartus László: Az Index-banda felel az Orbán-rendszerért

Bartus László: Az Index-banda felel az Orbán-rendszerért

-

Az „ágybavizelő” Gyurcsánytól a „befostam”-ig vezető út, avagy hogyan buktatta meg az egykori Index-csapat a demokráciát, hogyan juttatta és tartotta Orbánt hatalomban, s hogyan ismétlik meg ugyanezt Magyarral, hogyan akadályozzák meg vele, hogy Orbánt demokrácia kövesse, immár, mint 444.hu, Telex, stb.. Bálványdöntögető írás.

Mivel én már évek óta tiltva vagyok Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán a DK-t kritizáló cikkeim miatt (a tiltásra büszke vagyok, ilyen a valóban független sajtó), más forrásból kellett beszereznem a DK elnökének nyilatkozatát a 444.hu oldalán megjelent ocsmány írás kapcsán, amelynél gusztustalanabb, aljasabb förmedvény, a náci sajtót leszámítva, még nem jelent meg a magyar médiában. Valóban, ez a pont az, amikor megálljt kell mondani, s nem mellesleg azért, mert a revolverújságírás a hatalomba való beavatkozást szolgálja.

A magyar közélet szégyene, hogy tekintélyes emberek és újságírók nem szólaltak meg. Beleértve a Magyar Újságírók Országos Szövetségét is, amelynek alelnöke olyan gyorsan rohant a szervezet tekintélyét felhasználva Magyar Pétert megvédeni az ATV-vel szemben, hogy majdnem kiesett a zsebéből a Propaganda Indikátor. De most nem a messiás úrról van szó, hanem Gyurcsányról. Őt már nem kell megvédeni. Pontosan azért, mert a céllal egyetértenek mások is, amit evidenciává épp ez a banda tett, s a cél szentesíti az eszközt.

Érdekes, ha kell, én megvédem az ATV-t is, pedig nálam előbb és jobban senki nem írta meg, mi ez a csatorna. De ha egy öntörvényű, agresszív, hataloméhes politikus terrorizál, őket is megvédem. Ennek semmi köze ahhoz, ki hogyan ítéli meg egy politikus vagy akár egy párt politikai teljesítményét. Arról majd ítéletet mondanak a párt tagjai és a szavazók. De az a hisztéria, amely nem találja meg az Orbán-rendszer leválthatatlanságának valódi okát, hanem egy embert tesz bűnbakká és felelőssé, célpontnak állítva, az elfogadhatatlan.

Azonban itt nemcsak egy emberről van szó. Eltapostak ők mindenkit, aki az útjukba került, aki nem azonosul a felfogásukkal, amely nem szíveli az ósdi felvilágosodás, a humanizmus, a liberalizmus és a demokrácia, a szolidaritás, a jogállamiság elveit, unalmas nézeteit, amit ők már kiírtak a szótárukból a képviselőikkel együtt, óbaloldalinak, óliberálisnak nevezik az emberi tisztességet, minden klasszikus emberi normát, értéket. Ezeket mind halálra ítélték, politikai értelemben a képviselőikkel együtt. Ez előtt kellene meghajolni.

De nézzük, mi történt most.

*

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, a 444.hu című online újságról kijelentette: „A lap politikai ellenfelünk”. Politikatörténeti és sajtótörténeti ritkaság, hogy egy párt politikai ellenfelének tekintsen egy újságot. Ez csak abban az esetben történhet meg, ha az újság pártpolitikai tevékenységet folytat, ha túllép a sajtó hatáskörén és hatalmi viszonyokba szól bele. Sajtót nagyobb szégyen nem érhet, minthogy egy párt politikai ellenfelének nevezze. Ma már ez lepereg mindenkiről, de nem volt ez mindig így. Én még láttam Lenint tisztességes sajtót.

Gyurcsány az EP-választás utáni helyzetet elemző 43 perces videójában épp ezt mondta: „ez a sajtó az utóbbi években már nem elégszik meg az általa osztott politikai értékek közvetítésével, a politikai élet ellenőrzésének klasszikus feladatával, hanem valóságos szándékát takargatva közvetlenül pártpolitizál”. A rendszerváltás utáni demokratikus két évtizedben ez elképzelhetetlen volt. Az a sajtó, amely egy párt ellenfele, az megbukott. A sajtó csak értékek mellett állhatott ki, nem léphetett fel politikai aktorként.

Gyurcsány hatalmasat téved, amikor azt gondolja, hogy ez „az utóbbi években” alakult ki. Nem vette észre, hogy saját kormánya, s vele együtt a demokrácia bukásában kitüntetett szerepe volt az akkori Indexnek, amely azóta osztódással szaporodott. Egykori munkatársai szétszóródtak a sajtóban, szétterítették a mérget, amit az Index szerkesztői és újságírói kevertek ki. Ma már evidencia, hogy az Orbán-rendszerért nem is Orbán felel, akit amúgy ők segítettek a korlátlan hatalomhoz, de már kijelölték az utódját is.

Amiről Gyurcsány beszél, az nem most kezdődött, hanem az Indexben, amely akkor az ország talán legnagyobb olvasottságú és befolyású lapja volt (az Origo mellett) a napi többszázezres látogatottságával. Bátran ki merem jelenteni, hogy ez a társaság buktatta meg a liberális demokráciát és juttatta Orbánt olyan hatalomhoz, amiből a diktatúra lett. Emlékszünk még az „Ágybavizelő Ferenc miniszterelnök…” című cikkre? Ezt Szily kolléga követte el, amelyet tekinthetünk a mostani „befostam” cikk sajtótörténeti előzményének.

De nemcsak annak. Ez a megsemmisítő, dehumanizáló és mocskos stílus nemcsak öncélú volt, hanem jól felismerhető törekvésbe ágyazódott. Az Indexben ez a társaság, amely ma elsősorban a 444-ben, majd második generációja a Telexben, s szétszóródva más lapokban már akkor pártpolitizált, nem a demokratikus intézményrendszert, nem is a jogállamiságot védte, hanem pártokat akart hatalomba emelni (a Fidesszel meg is tette), és politikusokat akart eltüntetni. Azon az áron is, hogy diktatúra lesz belőle. A szándék azóta sem változott.

Mindebből már látszik, hogy sokkal többről van szó, mint egy „rosszul sikerült” írásról, amelyet a szerkesztősége hasonló stílusban védett meg: ahelyett, hogy bocsánatot kértek volna, a sértegetést folytatták, miszerint Gyurcsány „videóesszé/interjú párossal ugrott seggest a figyelemgazdaság medencéjébe”. Egy párt elnökéről beszélnek így, méghozzá azért, mert – mint írják – „szó sincs lemondásról”. Ez a lényeg: ők akarják megmondani, ki maradhat, ki nem, kinek kell eltűnnie, s ha nem teszi, mocskos eszközökkel kivégzik.

Újságírók jól körülhatárolható köre akarja eldönteni, kinek van helye a politikában, kinek nincs. Nem tűrik, hogy nem mond le az, akit ők le akarnak mondatni. Azt képzelik, bármit megtehetnek, bárkit eltaposhatnak, falhoz állíthatnak. Ők akarnak dönteni, ki vezetheti az országot, kinek kell eltűnni, s ezt a fél országgal elhitetik. Lincshangulatot gerjesztenek, és célpontokat jelölnek ki. A közélet szereplőit, akiket ők nem akarnak látni, minden eszközzel démonizálják. Ezt nem a Fidesz találta ki, ezt az egykori Index indította el.

Most minden azért történt, mert a 444.hu szerette volna lemondatni Gyurcsányt, mert már nagy körültekintéssel kiválasztottak egy fideszes nárcisztikus pszichopatát, egy potenciális diktátort új messiásnak. Pontosan ugyanazt teszik, ahogy Orbánból is diktátort csináltak, mert a NER nem jött volna létre nélkülük. Magyart felépítették, sztárolták, az olvasóikat megvezették, de az ellenségük nem hajlandó se lemondani, se a pártját megszüntetni. Aki ezt merészeli, azt megsemmisíti ez a banda. Ezért ömlesztették rá a náci stílusú szennyet.

Magyar azért „új” messiás, mert volt másik messiásuk, amikor még ugyanez a társaság az Indexet írta. Akkor Orbán Viktort segítették hatalomra. Pontosan így hiszterizálták a sajtó útján a közvéleményt. Elsöpörtek, kigúnyoltak, megaláztak mindenkit, aki figyelmeztetett, hogy veszélyben a demokrácia. Ha húsz elmebeteg összejött egy harmincezres városnak a főterén, arról naponta adtak hisztérikus beszámolókat. A demokratikus pártokat a földbe döngölték, a demokratikus normák védelmét elutasították, bagatellizálták és relativizálták.

Észre kell venni, hogy van itt egy társaság, amely az Indexből indult, amely a sárga föld alá pusztította le a sajtó és a közélet nyelvét, s amely azt képzeli, hogy élet és halál ura. Nekik joguk van politikusokat állítani és megdönteni, s ha valaki merészel az útjukba állni, annak az emberi méltóságán, a becsületén átgázolhatnak, megsemmisíthetik, kivégezhetik. Nekik joguk van dehumanizálni, a gyűlöletet felkorbácsolni az ellen, akit ők nem akarnak. Azt el kell pusztítani. A gyurcsányos karaktergyilkosságot nem a KESMA kezdte, hanem az Index.

Azt, hogy ez a szennyes stílus, amit ez a társaság meghonosított, az Indextől van, azt Tóta W. Árpád igazolta, aki ebből a bandából „Mea culpa” címmel egyedül bocsánatot is kért érte. Ez is mutatja, hogy nem a levegőbe beszélek. Aztán ugyancsak Tóta W. Árpád igazolja ennek a toxikus szellemiségnek a továbbélését a hatalmi politizálás szempontjából, immár a HVG-ben „Életvégi döntés” címmel megjelent írásában, ahol Magyar fotójával felszólítja az ellenzéket, hogy számolja fel magát (kövessen el eutanáziát), tűnjön el Magyar útjából.

Olyan forgatókönyvet javasol, hogy Magyar vállalja: ha győz, választást tart, amelyen már elindulhat mindenki, akit előtte öngyilkosságra kényszerítettek. Nem gondol arra, hogy akik kimúltak, akiket eltapostak, bemocskoltak, eltemettek, akiket a diktatúrával egyenlővé tettek, azok már nem fognak feltámadni és egy olyan választáson elindulni, amit Magyar soha nem is tartana meg. Indexként egy diktátort ültettek Magyarország nyakába, 444.hu, HVG, Telex, 24.hu, stb. néven pedig másik diktátorra cserélnék. Egy Index helyett lett sok.

De ehhez nincs joguk, ez nem a sajtó feladata. Arról nem is beszélve, hogy a hisztérikus hibáztatás farvízén felszámolnák a maradék pluralizmust, eltüntetnének minden ellenzéket, s az Orbán-rendszernél is durvább diktatúrát hoznának létre. Ha megszüntetik a maradék ellenzéket, azoknak a helyén nem marad semmi. Egy három hónapja ismert, a jogállamot fétisnek tartó, ellentmondást nem tűrő, tagság nélküli vezérelvű pártot vezető, bántalmazó emberre bíznák ellenzék nélkül az országot. S ezt az emberek nem veszik észre.

Még az előző diktátorukkal sem számoltak el, nem néztek szembe a felelősségükkel, de már hoztak egy másikat.

Ez a személytől függetlenül elfogadhatatlan, nem demokratikus. Ez összeegyeztethetetlen a sajtó szerepével, funkciójával. Ez a demokráciára veszélyes, amit mi sem bizonyít jobban, mint a tény, hogy az akkori Index tevékenysége meghatározóan járult hozzá a demokrácia bukásához. Mert akkor Orbán Viktor volt a messiásuk, neki készítették az utat úgy, ahogy most Magyar Péternek. Orbánt is nekik köszönhetjük, ahogy Magyart is. Ha valaki keresi a felelőst az Orbán-rendszer létrejötte és 14 éves zavartalan működése miatt, itt megtalálja.

Mivel a demagóg gyurcsányozás olyan mértékben blokkolja az alapvető agyi funkciókat, hogy fontos felhívni a figyelmet arra, itt nemcsak Gyurcsányról van szó. Emlékezzünk, mit csináltak azokkal (ma már óbaloldalinak, óliberálisnak nevezett) emberekkel, akik figyelmeztettek a veszélyre, hogy mi lesz, ha Orbán korlátlan hatalmat kap. Mert ez bizonyítja, hogy őket nemcsak Gyurcsány zavarja, hanem mindenki, aki demokrata.

Nem Gyurcsányt akarják kivégezni, hanem vele együtt a demokratákat. Itt olvasható alul a bizonyíték.

*

Debreczeni József 2017-ben megjelent Az Orbán-rezsim 2010-20?? című utolsó könyvének „Rohanunk a fülkeforradalomba” című nyitó fejezetében számolt be arról, hogy az akkori Index hogyan készítette elő Orbán kétharmados győzelmét 2010-ben. Debreczeni József előre megmondta azt, hogy Orbán felszámolja a köztársaságot, visszaél az alkotmányozó többséggel, átírja a választójogot, saját embereit ülteti mindenhova, diktatúrát hoz létre. Minden szava beigazolódott. Hogyan írt róla az akkori Index, a mai 444.hu?

2009. október 31-én azon a konferencián is, amelyet a Demokratikus Charta rendezett a budapesti Városházán, Vásárhelyi Máriával és Bauer Tamással elemezték, mi várható, ha Orbán abszolút többséget szerez.  Minderről pedig a „Hány halálos áldozatuk lesz a Fidesz-lágereknek?” – címmel számolt be Szily László és Bede Márton, az Index tudósítói. Most tőlük következnek idézetek. Felhívom a figyelmet, hogy itt sehol nincs Gyurcsány, felelős demokrata értelmiségiek vannak, akik a veszélyre figyelmeztettek.

Ezt érdemes utólag, az Orbán-rendszer ismeretében olvasni. Ezt írta Szily és Bede, akik ma a 444.hu újságírói: „Küszöbön a népirtás. A rendezvény olyan kérdésekre kereste a választ, mint például: hogyan fogja felfalni Orbán Viktor minden baloldali választópolgár agyvelejét. [Ez a mondat áthúzva volt olvasható a szövegben.] Mit jelent az országnak, ha jövő tavasszal győz a Fidesz? Nem akarjuk előre lelőni a poént, de ha lehet hinni az itt elhangzottaknak, a 2010-es választások után… ki kell majd találni egy kifejezőbb szót a genocídiumnál.”

Nézzük meg azt a gúnyt, cinizmust, ami ezekből a sorokból árad, 14 évvel azután, hogy az általuk pocskondiázott demokratáknak mindenben igazuk lett. Íme: „Kezdés előtt néhány perccel a közönség várakozásteljesen zsong. Nem véletlenül: a perceken belül pályára lépő Vásárhelyi Mária–Debreczeni József–Bauer Tamás csatársor a Fidesz-démonizáló szubkultúra Iniesta–Messi–Ibrahimovicsa…” Ezek nemcsak Gyurcsányra hánytak vért.

Azok az emberek írták ezt, akik most ugyanezt csinálják azokkal, akik Magyar veszélyére figyelmeztetnek, s akik nem hajlandóak eltűnni Magyar Péter útjából. Nem hajlandóak arra sem, hogy lemészárolják magukat és a közösségüket. Olvassuk ugyanezen szerzőknek a 2010 előtti szövegét: „József… azt gondolja, hogy rettentő nagy baj van, mert a Nyolcfejű Vérivó jövő tavasszal tuti kétharmadot szerez, felszámolja a rendszerváltással kialakult parlamentarizmus írmagját is, beláthatatlan időre bebetonozza a Fidesz Horthy-rendszerre hajazó hegemonisztikus hatalmát.”

Nem ez történt? De, szó szerint ez történt. A Nyolcfejű Vérivó pontosan azt tette, amit az Index által sárba döngölt „óliberális” értelmiségiek mondtak. Mégsem ők voltak a hülyék, nem ők voltak a paprikajancsik, hanem Szily, Bede és társaik, akik ma ugyanezt csinálják.

Az Index, a mai 444.hu „sztárújságírói” ezt írták Debreczeni Józsefről, aki 2010 előtt arra figyelmeztetett, ami nemcsak bekövetkezett, hanem immár 14 éve tart, s amitől ma már bármi áron szabadulnának a magyarok, de nem tudnak. Íme: „József pokoli víziójában Magyarországnak olyan erős elnöke lesz, aki a fogával képes elvontatni Schmuck Andort, egy kézzel levet présel az acélgerendából… Debreczeni szerint nem 4–8 rossz év jön, hanem 2010-ben végleg elsüllyed, ami itt húsz év alatt felépült, kész, kampec, minden választókörzetet megnyer a Fidesz, a lágerek építéséhez pedig már a két forduló közt hozzákezdenek.” Nagyon vicces. Vagy mégsem?

Ezek az írások szerelték le a közvélemény éberségét, nyugtatták meg őket, kigúnyolva az aggódókat. Ezek a naponként megjelenő írások nyitották meg az utat Orbán kétharmada és a diktatúra előtt. Ez a szellemiség az, amiről beszélünk. Ez hiteti el, hogy Gyurcsánynak, a DK-nak, minden más ellenzéki pártnak és politikusnak távoznia kell, meg kell szűnnie. Ezt azok mondják, akik ilyen tisztán láttak 2010 előtt is, akiket súlyos felelősség terhel, hogy nem tájékoztatták erről a közvéleményt, hanem elrejtették előlük ezt.

Most ők mutogatnak az ellenzéki pártokra, mint felelősökre, akiket ugyanebben a stílusban gyaláztak az elmúlt 14 évben. Most ők osztanak igazságot. Miközben paprikajancsizták akkor is a „rettegőknek” csúfolt józan értelmiségieket, akik meglepő módon, most is Magyartól óvnak, mint Vásárhelyi Mária, Bauer Tamás, Debreczeni József és idesorolhatom magamat is.

Míg az olyanok, mint Kéri László, akik nem féltek Orbántól, hanem helyeselték, hogy kétharmada legyen, most Magyartól sem félnek. Nem furcsa? De ők a megmondó emberek. Hol? Hát a Telexben. A másik kis Indexben. Akik pedig ellenzik, azok paprikajancsik.

Mennyire hitelesek ezek után a volt indexesek? A stílusuk semmit nem változott, ahogy a vakságuk sem. Ők a gonzó újságírást genyó újságírásnak értették, így azt gondolják, hogy a genyóság a menő. Jól egymásra találtak a szűk nadrágjában nemi szervét mutogató Magyar Péterrel. Ez az ő színvonaluk, és ezzel mérgezik a közéletet, uszítanak százezreket, lincshangulatot teremtve. Ha valaki tiltakozik ez ellen, a sajtószabadság mögé bújnak. Ha nem terrorizálhatnak valakit, akkor sérül a szajtószabadság.

Az ítéletet mondja ki egykori kollégám, Bundula István, a Magyar Narancs szerkesztője: „Debreczeni József… elhíresült választás előtti prognózisa Orbán eljövendő második kormányzásáról nem ’gyűlölködésből’ fakadó ’riogatás’ volt, hanem az Orbán addigi tettei és nyilatkozatai alapján vázolt alternatíva kifejtése. A politikai közírás gyatra mentális állapotát mi sem jelzi jobban, mint hogy a Debreczeni-írás akkori gúnyos vagy dühödt kommentátorai közül máig nem akadt senki, aki elismerte volna: bocs, de Debreczeni József lesajnált előrejelzése volt a legpontosabb mind közül.”

Most pedig ugyanez zajlik. Ha ezt az indexes bandát követi tovább az ország, mi lesz, ha újabb húsz év múlva tudnak csak egy polgárháborúban megszabadulni Magyartól, aki pontosan úgy viselkedik majd, ha ölébe hullik a hatalom, ahogy azt ma is felelős emberek előrejelzik, s ahogyan az a magatartásából diagnosztizálható? Majd a volt indexes bagázs bocsánatot kér? Beismer bármit? Vagy majd akkor is ők osztják az észt, és ők tapossák el azt, aki nem tetszik? Kin fog ez akkor segíteni?

Debreczeni József mindenesetre úgy megundorodott mindentől, hogy visszavonult a közéletből. Szily és Bede, meg a többiek, maradtak. A Magyar-őrjöngésnek is ez lesz a vége. Sok tisztességes ember megundorodik, megelégeli a pocskondiázást, és hátat fordít mindennek. Egyék meg, amit főztek.

*

Miután Orbán 2010-ben megkapta a kétharmadot, azután sem változott semmi. Az Index-brigád különböző szerkesztőségekben ontja magából a mocskot, 14 éve gyaláz mindenkit, aki liberális demokrata, gúnyol mindenkit, aki alkotmányosságról beszél, az lejárt lemez, senkit nem érdekel. Nemcsak a Fidesz taposta sárba az ellenzéket, hanem ők is. Nem azért kritizálták őket, mert elvtelenül részt vesznek az előre elcsalt választásokon és a rendszer részei lettek, mert ők is azok. Hanem azért, mert gyűlölik őket. Ennek esett áldozatul a demokrácia.

Mert nemcsak Orbán hatalomra juttatásában, az Orbán-rendszer létrejöttében, hanem a fenntatásában is elévülhetetlen érdemeik vannak. A NER kiépülése, megszilárdulása és zavartalan működése miatt is felelősök. Megmutatták, hogy amikor nekik elegük lett, akkor a kegyelmi üggyel képesek voltak sajtóként dolgozni, az elmúlt 14 évben először. Ha minden visszaéléssel így foglalkoztak volna, Orbán rendszere nem érte volna meg a 2014-es választást. De ők éppen ettől tartottak, akkor már inkább Orbán diktatúrája.

Élő egyenesben közvetítették a diktatúra kialakulását, a legkriminálisabb ügyekről és a jogállam leépítéséről is úgy számoltak be, mint az időjárásról. Ha valaki belenéz ebbe a sajtóba, soha nem tudja meg, hogy Magyarországon diktatúra kiépítése zajlik. Diktatúrát csak ilyen sajtó mellett lehet létrehozni és működtetni. Ők közvetítették volna azt is, hogy vonatok mennek táborokba, de abból soha senki meg nem tudta volna, hogy meggyilkolni viszik az embereket. Aztán amikor találtak egy másik Orbánt, azt azonnal felfuttatták.

Nem véletlen az sem, hogy Orbán a Népszabadságot kivégezte, más lapokat einstandolt, de az Indexből szétszóródott magokat megtartotta. Pontosan tudta, hogy ezzel a sajtóval az ellenzékből soha az életben nem lesz egységes, ütőképes politikai erő, mert szétveri őket. De Magyarral ráfizethetnek, mert Magyar szászszor rosszabb, mint Orbán. Amikor az Ötkertben történt botrányáról (a valóságot jelentősen szépítve) beszámoltak, megkapták Magyartól a selyemzsinórt. Megfenyegette őket. Magyar leváltja őket is.

Mit nem adnának ezek egyszer egy Gyurcsányért, ha az általuk felépített szörny egyszer hatalomra kerül. De ha ilyen jól végzik a munkájukat, senki nem lesz, aki megvédje őket.

 

Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések