Az RMDSZ Székelyudvarhelyi Városi Szervezete és az RMDSZ Székelyudvarhelyi Nőszervezete volt a szervezője Böjte Csaba székelyudvarhelyi anyáknapi előadásának, amelyet „Anya, az élet forrása, a család tűzhelye” címmel rendeztek meg, s amelyen a ferences szerzetes a nőkről és a női lélekről vallott nézeteit osztotta meg. Egyebek mellett olyan praktikus tanácsokkal, hogy a nőkkel „nem a bugyijában kell kezdeni az ismerkedést, hanem a lelkében”.
Nem ezzel kezdődött Böjte Csaba és az RMDSZ kapcsolata, mely a gyerekbántalmazások kapcsán különös kérdéseket vet fel
Az RMDSZ és Böjte Csaba viszonya a Fidesz és az RMDSZ viszonyával párhuzamosan fejlődött, amelynek fontos pillanata volt, hogy 2014-ben az RMDSZ felkérte, hogy induljon az európai parlamenti választáson az RMDSZ jelöltlistájának harmadik helyén. Böjte erre nemet mondott, de azért beszédet mondott az RMDSZ kampányindító rendezvényén. Böjte Csaba botrányai után pedig figyelemre méltó, hogy nem hidegültek el a gyermekbántalmazásokról elhíresült Böjte Csaba és az RMDSZ kapcsolatai. Ezt bizonytja a székelyudvarhelyi RMDSZ-es rendezvény.
Ez felveti legalábbis azt a kérdést, hogy az RMDSZ, amely nagy befolyással bír Romániában, hiszen a koalíciós román kormány tagja, milyen szerepet játszik abban, hogy Böjte Csaba nem csupán Magyarországon, hanem Romániában is érinthetetlen, érezhetően politikai védelmet élvez. Böjte Csaba tudott annak a pedofil nevelőnek az ügyéről, aki tíz éven át zavartalanul erőszakolta meg a gondjaira bízott kisfiúkat, de nem tett semmit ellene. Böjte már csak akkor kezdett együttműködni a rendőrséggel, amikor az ügy kiderült és eljutott a hatóságokhoz. A felelőssége egyértelmű.
Hasonló a helyzet annak a megerőszakolt lánynak az esetében, aki videóban mesélte el megfélemlítésének és szexuális bántalmazásának hiteles történetét, de Böjte ezúttal is azt nyilatkozta az uh.ro hírportálnak, hogy „Ezt én akkor se hittem el, és most se hiszem el. Úgyhogy én ezt visszautasítom”. De azért a nevelőnek, aki a erőszakot elkövette, aki a gyermekotthont vezette, távoznia kellett, s most sem tettek feljelentést. Ez azt jelenti, hogy Böjte a lányokkal szembeni szexuális zaklatásokat, egy konkrét lány rendszeres megerőszakolását, ezúttal is fedezi, és a tettest futni hagyta.
Ehelyett – a bántalmazók tipikus magatartásával – hazugsággal vádolja a megerőszakolt lányt, aki felnőttként jutott el oda, hogy végül ő maga tegyen feljelentést, és aljas célzásokkal még arra utal, hogy a lány volt a kezdeményező és ő tehet mindenről. Böjte ezt mondta: „Hogy egy tizenhat éves lány szíve hova vezet és hova nem, ez egy nagyon érdekes kérdés, nagyon ingoványos kérdés”. A lányt egyébként nem 16 éves, hanem 15 éves korában erőszakolták meg Böjte Csaba egyik gyermekotthonában, majd pedig rendszeresen.
A szexuális bűncselekmények kaptak nagyobb nyilvánosságot, de Böjte gyerekotthonait jól ismerő emberek egybehangzó vallomásai szerint Böjte Csaba „árvaházaiban” rendszeresen, módszeresen megfélemlítik, lelki terror alatt tartják, verik a gyerekeket (a gyerekekből pedig ők csinálnak árvát, mert elkunyerálják a nehéz körülmények között élő családoktól őket, hogy az alapítványnál jobb helyük lesz, mert a gyerekekre szükség van, hogy a támogatás és a nimbusz megmaradjon). Böjte Csaba azonban érinthetetlen, ellene nem folyik vizsgálat, az otthonai bezárásáról szó sem esik.
Ennek lehetséges okáról írt egy kiváló elemzést Pál Edit Éva, az uh.ro főszerkesztője „Az atya és a mukik” címmel. A szerző a „mukikat” nem nevezi meg, de a leírás alapján olyan politikusokról van szó, akik profitálnak a Böjte Csabát övező hamis mítoszból, ezért védelmet nyújtanak számára, hogy ez a hamis legenda össze ne omoljon. Pál Edit azt írta, hogy Böjte tevékenysége szorosan függ a mukikkal való kapcsolatától és viszont. Közös érdek, hogy a hazgság fennmaradjon. Az erdélyi szerző ezt írta:
„Vannak ilyen „mukik”, akik kiálltak Csaba testvér és az általa létrehozott/képviselt márka mellett, amikor az a javukra szolgált. Élvezték a munkájának gyümölcseként beérett népszerűséget, ami rájuk is ömlött, ha mellette álltak egy fényképen. Hasznot húztak abból, hogy Csaba mellett fotózkodtak és pár mondatot kértek tőle. Csaba testvér pedig adta a képét és a mondatait, mert neki is fontos volt, hogy az ügy, amiért dolgozott, a mukiknak is valamiképp hasznos legyen. Mert ez egy ilyen világ, ha a mukik nem húznak hasznot belőled, akkor nem is támogatnak, inkább segítenek abban, hogy eladd (nekik, ha jól megy) vagy feladd.”
A Böjte-brand túl értékes és túl drága
Az RMDSZ-el szembeni gyanú tehát név nélkül megfogalmazódott Erdélyben, mert vajon kik lennének azok a „politikus mukik”, akik hasznot húztak Böjte Csaba hamis legendájából, s akiknek az érdekük az, hogy ezt a hamis képet (hamis bálványt) bármi áron fenntartsák. Pál Edit Éva leírta a cikkében a bűvös mondatot, amely megmagyarázza, miért nem fontosak a gyerekek, miért nem számít a bennük okozott kár, miért nem lehet egy szélhámos papot felelősségre vonni súlyos bűncselekmények eltussolása miatt: „a Böjte-brand túl értékes és túl drága”. De nemcsak nekik.
Pál Edit Éva ezt írta: „Nem szabad hagyni bemocskolódni, mert akkor a muki-brandek is mocskosak lesznek. A politikus mukik, az üzletember mukik, a civil mukik, és mindenféle mukik, akik eddig Csaba testvért brandestől, tevékenységestől iránytűnek tekintették. Mert sokkal könnyebb a mukiknak más népszerűségét lenyúlni, mint munkából saját brandet alkotni. Vagy van ilyen, hogy keresztmarketing (…), akik rájöttek, hogyha egymás mellé állnak, híresebb mukikká válhatnak.” Való igaz, Böjtéből erdélyi hős, és az Orbán-rendszer kerestzény jelképe lett. Ez a tét.
A cikk így folytatódik: „Gondolkodik a muki. Mit tegyen a muki, hogy megvédje ezt a brand-et, és nemhogy bemocskolódjon tőle, hanem továbbra is élvezze áldásos hatását? Háhá! Ismerjük a jól bevált cselt! Sose arra haragszanak, aki a rossz hírt okozta, hanem arra, aki hozta.” A leírás pontos, és arra utal, hogy az erdélyi politikusok, az erdélyi magyar párt, az erdélyi magyarságnak közös érdeke az ügy eltussolása, Böjte megvédése, a szenny kifehérítése, letagadása és az ügyeket leleplező sajtó elítélése. A gyerekek meg le vannak szarva, azok biztos hazudnak, meg pénzt akarnak.
Ezt tükrözte az RMDSZ székelyudvarhelyi rendezvényén is a párt képviselője részéről elhangzott szöveg. Íme, Böjte köszöntése és felvezetése: „Tisztelt Atyám! A mindennapi nehézségek és gondok mellett engedje meg nekem, nekünk, hogy feltegyük azt a kérdést, hogy milyen gondolatokat, milyen érzéseket vált ki önből, váltanak ki önből azok a támadások sokszor, amelyek érik, és milyen érzés, illetve milyen gondolatok támadnak önben a különböző nyomások alatt dolgozni, és ez mennyire tud kihatni arra az alázatos munkára, amit nap mint nap példával, példaértékkel tesz, tudjuk több száz, több ezer gyerekért tett és tesz a továbbiakban.” Mintha magát az Istent szólította meg az RMDSZ egyik helyi vezetője.
Böjte tehát az RMDSZ szerint egy alázatos hős és mártír, aki példaértékűen végzi a munkáját. Ezek után merül fel a kérdés, hogy nem a román kormányban elég nagy befolyással bíró RMDSZ védi Böjte Csabát a felelősségre vonástól? Hiszen, ha felelősségre vonnák, akkor összeomlana az egész nagy erdélyi keresztény mítosz, az erdélyi magyar bálvány, akinek fényében sütkéreztek az erdélyi magyar politikusok. Van elég hatalmuk és befolyásuk, hogy Böjtét megvédjék, és a gyerekkínzó intézményhálózatát (koncentrációs táborát) megtartsák.
Ez a Fidesz és személyesen Orbán érdeke is, mert a Fideszre ugyanúgy rákozmál a Böjte-hazugság, mint az RMDSZ-re és az erdélyi magyarságra. A két párt talán még egyeztet is erről, és kéz kezet most. Az RMDSZ anyáknapi botrányos rendezvénye is egy szerecsenmosdatás volt. Erről egy másik cikkben az uh.ro azt írta: „Csaba testvér mint férfi és mint szerzetes mit mondhat az anyaságról? Ezt még könnyen meg lehet válaszolni, például én se vagyok pingvin, de ha felkérnének, lehet, hogy tudnék előadást tartani a pingvinekről. Vagy hogy miért kell egy politikai szervezetnek egy atyával az anyák napjáról előadást tartatnia, amikor vannak erre anyák?” Jó kérdés.
De a jogos kérdésre megadja a szerző az RMDSZ rendezvényével kapcsolatos választ: „És akkor mi van a szekularizációval, az egyház és a politika szétválasztásával? Hogy akkor ők lennének az udvarhelyi mukik?” A meg nem nevezett „mukikról” pedig a fentiekből tudjuk, hogy ők védik a túl értékes és túl drága „Böjte-brandet”. Ezek a „mukik” pedig az anyáknapi rendezvény plakátjáról leolvashatók: RMDSZ. Az a párt, amely a gyermekbántalmazások, a szexuális erőszak, a gyerekek terrorziálása, megfélemlítése, módszeres verése kapcsán nem szólalt meg, nem ítélte el a felelőst.
Mert ahol rendszerszinten ez elfordulhat, ahol ez nem a kivétel, hanem a szabály, amiről tucatjával számolnak be a szemtanúk, amiről Románia történetének talán legsúlyosabb pedofil perének döbbenetes ítélete is tanúskodik, ott a felelős az a vezető, aki ezt a rendszert létrehozta, működteti, irányítja, aki az ügyeket eltussolja, aki ezt az attitűdöt nem ítéli el, hanem még maga képviseli. Ezt tükrözték a nőkről elmondott borzalmas mondatai is.
Az RMDSZ nem rejtőzhet el az erdélyi magyarság legnagyobb botránya és morális válsága közepette, amely csak tovább mélyül, ha továbbra is védelmükbe veszik a papot, aki kisgyermekek megrontásáért, bántalmazásáért felelős, mert sem szakmailag, sem emberileg nem alkalmas, mert túlnőtte a feladat, mert előtérbe került a pénz, az ingatlanok, a politika, a szereplési vágy, és kiszolgáltatott gyerekek ennek az elszenvedői. Ezt az ügye nem lehet szőnyeg alá söpörni, nem lehet csendben megúszni, mert az több kárt okoz, és földig rombolja mindenki hitelét.
Gyerekek szörnyű bántalmazásáról van szó, akiket meg kell védeni, ki kell venni egy bántalmazó, képmutató pap kezéből. Vétkesek közt cinkos, aki néma. Még cinkosabb, aki hazudik róla, de a legcinkosabb az, aki meg is védi a felelősségre vonástól. A legesleges legcinkosabb pedig az, aki gyerekeket áldoz fel egy hamis politikai mítosz és nimbusz oltárán. Ha nem határolódik el az RMDSZ, nehezen mossák le magukról, hogy ezt a gyermekkínzó papot ők védik meg a romániai törvényektől és a román hatóságoktól.
