Magyarország

Fájdalmasan kevés szó esik arról, hogy mi történik, ha a saját maga által kontrollált választási rendszerben Orbán győz, méghozzá a mindenkori kétharmados győzelemmel nyer. Tudni kellene, hogy mit ígérnek a "tiszták". Mellébeszélést, a rendszer további legitimációját, hitegetést, hogy majd négy év múlva, miközben Orbán még szilárdabb pozícióból folytathatja az ország fasizálását, vagy kilépnek ebből a körforgásból és nyíltan vállalják egy diktatúrával szemben az antifasiszta küzdelmet. Kijönnek a szavazóik közé, vagy bemennek Orbán ernyője alá?

Nagy valószínűséggel nem a Fidesz központi propagandagépezete áll mögötte, hanem valami maszek gyártmány lehet, mert ilyen silány anyagot a Fidesz nem ad ki a kezéből, amivel csak lejáratni lehet. Ezért erősen megkérdőjelezhető az is, hogy érdemes volt-e egyáltalán nyilvánosságra hozni és népszerűsíteni. A Márki-Zay Pétert támogató lakájmédia, a 444.hu és a Telex igyekezet felfújni a luftballont, de nem nagyon sikerült. Ez az igyekezet inkább kontraproduktív. Ez olyan szennyirat, amit elolvasás nélkül kell a kukába dobni.

Ha van valami, amitől rettegni kell, az egy újabb küldetéstudattal rendelkező, vallási elhivást érző politikus, akit az Isten nevezett ki. Minden vezetőben van benső ispiráció, de a korrektek ezt nem mondják, mert nem akarnak ezzel manipulálni, és nem akarják ezzel az embereket megkötözni. Nem Isten elleni cselekedet lesz, ha valaki nem rá szavaz, vagy nem ért vele egyet. Az isteni tekintély politikusok esetében életveszélyes és a jogállamisággal ellentétes. A jogállam éppen ezért született, hogy ne az "isteni tekintélyek" önkénye uralkodjon, hanem a mindenkire érvényes törvény.

Orbán Viktorrá kell-e lenni ahhoz, hogy legyőzzük Orbánt? - tehetné fel a kérdést a jámbor ellenzéki, miután Márki-Zay Péter az október 23-i ellenzéki naggyűlésen...

Ígéretének megfelelően végleg hazatér Lengyelországba Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök, az Európai Néppárt leköszönő elnöke, s a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökeként készül a 2023-as lengyel választásokra. Tusk az Európai Néppárt élén kiváló munkát végzett, észrevétlenül tette hidegre Orbán Viktort, és a Néppárt szerencsétlenkedései után Tusk elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Orbánt kidobták végre az Európai Néppártból.

Márki-Zay olyan reményeket és illúziókat keltett egyesekben, hogy fából vaskarika programjával egyesíti a jobboldali és baloldali elégedetleneket, s a bizonytalanokat is az ellenzék mellé állítja, de ezek a remények már október 23-án megbuktak. Orbán hívei hatalmas tömegben vonultak, ami még akkor is megalázó, ha államilag szervezett buszoztatással jött össze ez a tömeg, míg az ellenzék vérszegény gyülekezése a kétmilliós ellenzéki vezetésű Budapesten maga a totális bukás. Márki-Zay szervezőkészsége és főleg vonzereje így aránylik Orbán vonzerejéhez a jobboldalon is.

Orbán diktatúrájában szitokszó lett minden, ami szép, jó és nemes. Mindent gyaláznak, ami az emberi méltóság, az emberi tisztesség része. A politikai korrektség, a jogállamiság, a fajgyűlölet elleni kiállás, a nemi, faji, származási, bőrszín és nemi identitás alapján történő kirekesztés és megkülönböztetés ennek az embertelen, barbár, embergyűlölő és fasiszta rendszernek a cégére. Erre büszke és ezért harcol, ezzel azonosítja Magyarországot és a magyar népet. A furkósbot diplomácia, a náci propaganda, a gyűlöletre épülő hatalom utált és megvetett fellegvára Orbán Magyarországa.

Orbán mártírt csinált azokból a bűnözőkből, akik a puccskísérlet végrehajtói voltak, az általa megveretett ártatlan áldozatokat a rendőri terror áldozatainak mutatta be, holott azok az ő áldozatai voltak. Párhuzamot vont az 1956-os forradalom és a 2006-os alkotmányellenes puccskísérlet között, és meghamisította a történelmet. Most pedig, a választások előtt fél évvel a kampányát arra építette, hogy október 23-án nem a valódi forradalomra, nem az igazi mártírokra, hanem az általa szervezett puccskísérletre emlékezik, és az akkori miniszterelnököt a diktatúrával és a terrorral azonosítja. Miközben ő az új diktátor.

A Fidesz örömmel fogadta őt, mert ráégeti Gyurcsányt, és azzal elveszíti jobboldali imidzsét, vagy kénytelen a DK-t kirekeszteni az ellenzéki összefogásból, amivel örökre megbukik. A Fidesznek bármelyik jó. Az erdélyi képmutatók is megtanulták, hogy Gyurcsányra hivatkozzanak, hogy ők nem állnak szóba olyan emberrel, aki Gyurcsánnyal összefog, de ez csak propaganda és uszítás. Ha Gyurcsány a világon sem lenne, akkor sem fogadnának el senkit, aki a felvilágosodás, a jogállamiság, a szabadság liberális demokratikus értékeit vallja, mert nekik az nem magyar.

Orbán a magyar fennhatóságot, a magyar árnyékkirályságot építi, amihez a közpénzek százmilliárdjait használja fel. Amiről beszél, de még nincs, a Közép-Európai Birodalom megteremtését építi, amelyben a háttérből általa irányított helyi bábkormányok működnek, de az egész az ő kezében van. Ezt a birodalmat akarja szembeállítani Nyugat-Európával, ennek a birodalomnak az éléről akar támadást indítani a liberális demokratikus Nyugat ellen, a nyugat-európai szélsőjobboldali szövetségesei támogatásával. A cél a liberális demokratikus világrend lerombolása.