Trump azt vetette fel, hogy az Egyesült Államok Iránban maradhatna, és „megtarthatná az olajat”. Ugyanezen a hétvégén felszólította Ukrajnát, hogy hagyja abba az orosz olajlétesítmények támadását. A két mondat együtt többet árul el az amerikai külpolitika jelenlegi logikájáról, mint bármelyik hivatalos doktrína.
Az első kijelentés az iráni háború céljáról szól. Egy katonai művelet, amelyet önvédelemként és a nukleáris program megakadályozásaként indokoltak, a mondat szerint területszerzési és nyersanyag-ellenőrzési kérdéssé válik. Trump hozzátette: a benzinár „úgy fog leesni, mint a kő”, amint véget ér a háború. De hiába a zígérgetés, a háborúból nem tud kiszállni, és egyre mélyebbre süllyed benne.
A második kijelentés még beszédesebb. Ukrajna hónapok óta orosz finomítókat és olajlétesítményeket támad. Ez a háborús erőfeszítésének egyik legeredményesebb eleme, mert a hadigazdaság pénzügyi alapját rongálja. Trump most azért kéri ennek beszüntetését, mert az amerikai dízelár rekordot döntött. Vagyis az amerikai elnök arra szólít fel egy megtámadott országot, hogy hagyja abba a hatékony védekezést, mert az drágítja az üzemanyagot Amerikában.
Ehhez jön egy harmadik elem. Trump elhessegette azt a jelentést, amely szerint Irán kínai forrásból jutott műholdfelvételekhez egy jordániai amerikai bázisról, mielőtt júliusban támadás érte, amelyben három amerikai katona halt meg. Az elnök válasza az volt, hogy Kína és az Egyesült Államok megfigyelési tevékenysége egyenértékű. Ez a mondat önmagában is figyelemre méltó: egy amerikai elnök relativizálja azt a hírszerzési támogatást, amely amerikai katonák halálához vezethetett.
A képet árnyalja, hogy a háborús helyzet közben romlik. Az iráni állami média szerint iráni teherhajót ért találat a Hormuzi-szorosban, Kesm szigete mellett, egy ember meghalt, négyen megsérültek. A húszik dróntámadást jelentettek be egy dél-szaúdi katonai bázis ellen. A BRICS-országok vezetői az újdelhi csúcson „maximális önmérsékletre” szólítottak fel a regionális háború kiszélesedése ellen.
Ami ebből kirajzolódik: az iráni háborúnak nincs kimondott befejezési feltétele. Az elnök most az olajról beszél, a benzinárról és arról, hogy meddig érdemes maradni. Ez nem stratégia, hanem árfolyamkövetés. Amerika valószínűleg akkor fog dicstelenül távozni, amikor Trump már nem lesz elnök.
