Z1

Nyolc korábbi vezetőt, köztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját gyanúsította meg a rendőrség hűtlen kezeléssel és pénzmosással.

Négyszáz év alatt túlélték Napóleont, két világháborút és egy hadműveletet. Egy rosszul fogalmazott minisztériumi levelet is túl fognak élni.

Öt százalékkal drágult a kőolaj, miután tovább terjedtek a közel-keleti hajózást és az energiaellátást fenyegető támadások.

Magyar Péter a mohácsi csata 500. évfordulóján mondott beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy a megsemmisítő vereség ellenére Magyarország győztes, mert ma is létezik....

A Liberálbolsevik cikke a Vagyonvisszaszerzősi Hivatal elnökének kiválasztásáról ezen a linken érhető el.

Trump a novemberi félidős választások előtt a választásba vetett hitet vette célba és azt rombolja le. Ez a demokráciába vetett bizalom alapköve, az utolsó bástya az erőszak és egy polgárháború előtt. Ha nem lehet bízni a választások tisztaságában, akkor nem marad demokratikus eszköz a hatalom befolyásolására. Trump legújabb beszéde funkcióját és hatását tekintve ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a január 6-án elmondott beszéd, amelynek vége lázadás lett és halálos áldozatokat követelt. Csak a szerencsének lehet köszönni, hogy a hazugságaival feluszított elvakult hívei nem mészárolták le az amerikai Kongresszus mindkét házát, a törvényhozás vezetőit és az amerikai alelnököt. Trump ezúttal is bizonyítékok nélkül állította, hogy a 2020-as választást elcsalták, miközben ez ügyben az összes bejelentést kivizsgálták és bíróságok minden ügyben döntöttek. Most senki által nem látott FBI dokumentumokra hivatkozott, amelyeket állítólag majd közzétesz, s azok alapján azt állította, hogy rendszerszintű csalás történt, az amerikai választási rendszer nem biztonságos, hanem manipulálható, most éppen Kína avatkozott be a 2020-as választásba (erre sincs semmi bizonyíték), azt a képtelenséget állította, hogy 278 ezer nem amerikai állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami egyszerűen lehetetlen, de ő majd az embereivel kitörli azokat. Trump aláásta az elektronikus rendszerbe és a levélszavazásba vetett bizalmat, leginkább a demokrata államokat vádolta csalással, főleg Kaliforniát, ami nagyon kellene ahhoz, hogy a republikánusok örökre megszerezzék a hatalmat Amerikában. Ennek alapján korábban azzal próbálkozott, hogy kiveszik az egyes államok kezéből a választás szervezését és a szavazatokat központilag a szövetségi állam (az ő emberei) számolják össze. Most a választási körzetek republikánusoknak kedvező átrajzolása után az SAVE America Act névre keresztelt törvényt próbálta népszerűsíteni a választási csalásokról szóló hazugságaival. Trump csalásra hivatkozva akarja elcsalni a választásokat. Az új törvény kötelezővé tenné az állampolgárság igazolását, miközben arról a születési anyakönyvekben törvényes és pontos nyilvántartás van. Ennek célja, hogy azok a nehéz körülmények között élő, hátrányos helyzetű, elsősorban fekete amerikaiak, akiknek sem jogosítványuk, sem útlevelük nincs, mert nem vezetnek és nem utaznak el Amerikából, s döntően demokrata szavazók, ne szavazhassanak. Trump ezzel a választói jogot korlátozza és törvénytelenül befolyásolja a választásokat. Annak érdekében hazudozott cinikus módon egy órán át, hogy ezekhez a csaló szigorításokhoz támogatást szerezzen, és a választás tisztaságába és megbízhatóságába vetett közbizalmat lerombolja. Ez előre vetíti, hogy Trump nem fogadja el ezúttal sem, ha a novemberi félidős választásokon veszít, és a demokraták legalább a Képviselőházat visszaszerzik. Márpedig erre nagy esélye van, mert ígéreteivel és hazugságaival szemben a gazdaság rosszabb állapotban van, mint Biden idejében, az infláció hatalmas, pedig ezért választották meg, a legfőbb mérőeszköz, a benzin ára az egekben az ostoba és értelmetlen iráni háborúja miatt, amit már elveszített, s azért nem tudja befejezni, hogy ez nehogy kiderüljön. Még a Szenátus is veszélyben lehet, de szakértők és elemzők szerint a jelenlegi mérések alapján csak a Képviselőházat veszítené el. Ez is elég: az abszolút hatalma véget érne.

Azt már soha nem tudhatjuk meg, mi történt volna a 4:1-es belga győzelemmel végződött vb-mérkőzésen, ha az amerikai labdarúgó-válogatott nem azzal a lelki teherrel...

Ha a következő két választáson Trump csalásra irányuló kísérletei ellenére elsöprő csapást mérnek a MAGA mozgalomra és a trumpizmusra (s nemcsak gazdasági okok miatt, hanem annak felismerése, beazonosítása okán, hogy mi a trumpizmus), akkor Amerika visszatalálhat önmagához. Ha Trump visszaerősödik és a következő két választás nem mond ítéletet fölötte, akkor Amerika a világ sötét oldalára kerülhet. Ebből láthattak ízelítőt már eddig is az amerikaiak a mostanában leplezett formában működő ICE révén, s abból is olvashattak, ahogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető náci Patriot Front többszáz tagja vonult maszkban zavartalanul Washington utcáin az állam évfordulója napján. Trump ideológiájának gyökereit nem nehéz azonosítani. Nem véletlen, hogy Amerika 250. születésnapjára Trump egy kiterjesztett szárnyú arany sast ábrázoló képet posztolt a saját közösségi platformján. A Fehér Házon ábrázolt sast sokan a náci sashoz (Reichsadler) hasonlították. Mások igyekeztek ezt a párhuzamot és hasonlóságot enyhíteni, de Trump olyan amerikai sast is készíthetett volna, amely azonos az USA Nagy Pecsétjén (Great Seal) és az elnöki pecséten található sassal. A hivatalos pecséteken a 13 csillag eredetileg a 13 gyarmatot jelentette. Trumpnál azonban az arany sas olyan pajzsot tart, amelyen 11 csillag látható, ez pedig a polgárháború déli konföderációs államainak száma. A 250. évfordulón az látható, hogy a szellemi polgárháborúnak nincs vége. Dél elfoglalta a Fehér Házat, és mindent megtesz, hogy a polgárháborúban győztes Észak törvényeit (a felvilágosodásra épülő alkotmányos jogállami demokráciát) megsemmisítse. A tét az, hogy ez sikerül vagy nem. Mit választ az amerikai nép, s elkerüli-e, hogy a polgárháború a fegyverekkel folytatódjon. Erre minden esély megvan, ha Amerika novemberben és 2028-ban úgy választ, hogy csapást mér a trumpizmusra. A 250. évforduló leginkább ennek szükségességére emlékeztetett, mert Amerika a születésének 250. évfordulóján nem önmaga. A 250. évforduló arra irányítja a figyelmet, hogy Amerika identitásválságba jutott, mert a polgárháborúban legyőzött politikai hagyomány tért vissza a Fehér Házba. Nem Észak és Dél között kell újra választani, hanem érvényt kell szerezni az Alkotmánynak. Nem arról van szó, hogy Dél álláspontja is legitim alternatíva lenne, hanem hogy ezt a kérdést a történelem már eldöntötte, és most Dél alkotmányellenesen próbálja felülírni a döntést. Erre a felismerésre kellene eljutni, s ezt az amerikai nép elé tárni. Minden más csupán következmény, a kékre festett víztől a Trump-család korrupcióján át az alkotmányos jogsértésekig, Amerika és az amerikaiak (vele a világ) szenvedéséig bezárólag. Amerika olyan, mintha az ellenség által megszállt ország lenne. Nem azt kell eldönteni, hogy Észak vagy Dél, mert ezt már egyszer eldöntötték. Hanem érvényt szerezni Amerika Alkotmányának és megőrizni az alapító atyák elveit és akaratát. Trumpnak és ennek az ideológiának alkotmányosan be sem lett volna szabad jutnia a Fehér Házba. Az, hogy ez megtörténhetett, a jogrend és a jogalkalmazás felülvizsgálatára szorul. A két pártnak az Alkotmány keretein belül kell működniük. Az nem lehet, hogy valamelyik párt ezeket az alkotmányos kereteket utasítja el és ezek ellen harcol. Akkor sem, ha egy diktátor kezébe kerül, s akkor sem, ha egyesek a kereszténységet hamisan ezzel azonosítják.

A labdarúgó-világbajnokságot a FIFA mindig úgy mutatja be, mint az emberiség legnagyobb békés ünnepét. Olyan eseményként, amely négyévente megállítja a világot, s néhány hétre...

Curtis Chin gyakran viccelődik azzal, hogy amikor a könyvét bemutatja, a legegyszerűbb reklámszöveg így hangzik: „Gyere egy egg rollért, és maradj a rasszizmusról szóló...