Nem csupán a saját véleményét tolmácsolhatta Jakab Péter, a Jobbik elnöke, amikor az újév előtt felkereste Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltet Hódmezővásárhelyen, hogy néhány keresetlen szóban figyelmeztesse arra, hogy ő nem lett az ellenzéki pártok főnöke, nem váltotta le az ellenzéket, hanem az előválasztáson arra választották meg, hogy képviselje az ellenzéki pártok programját és hangolja össze a kampányukat: jelenítse meg az ellenzék értékrendjét, ami nem egészen az, amit Márki-Zay Péter a megszólalásaiban képvisel.
A találkozó után mindkét fél nagyon szűkszavú közleményt adott ki, amiből azonban kiderül a lényeg, hogy Jakab Péter nem udvariaskodott, hanem eligazította Márki-Zay-t, hogy fejezze be az ellenzéki pártok nyilvános támadását és lejáratását, mintha azok nem akarnák leváltani Orbánt, mintha azok ellene dolgoznának, mintha ők lennének Orbán leváltásának akadályai, és hagyjon fel azzal, hogy az ellenzéki szavazókat megosztja, egymás ellen fordítja.
Jakab Péter hódmezővásárhelyi látogatása felfogható úgy, mint a sokak által várt ellenzéki fellépés Márki-Zay Péter ellentmondásos és önjáró kampányával szemben, amelyben magát már előre áldozati szerepbe helyezi, és az ellenzéki szavazókat az összefogás pártjai ellen hangolja. Ezért beszélt az ellenzéki összefogás fontosságáról, a kifelé megnyilvánuló egységről és pozitív képről. Nem mintha ez sokat használt volna, mert Márki-Zay Péter az erősen vitatott újévi beszédében is megkülönböztette magát és a senki által nem látott „csapatát”, s az ellenzéki pártokat.
Sok konkrétum nem került nyilvánosságra a beszélgetésből, de Jakab Péter fontosnak tartotta megemlíteni a vitás kérdések közül az egyik legfontosabbat, a „hetedik frakció” kérdését. Márki-Zay Péter már a kampánya elején jelezte, hogy szeretne egy hetedik ellenzéki frakciót a parlamentbe, amely az általa létrehozandó új jobboldali párt frakciója lenne és mögötte állna. Ezzel egyértelmű jelzést adott az ellenzéki összefogás pártjainak, hogy velük szemben akar ellensúlyt képezni, akár győznek a választáson, akár nem. Ezt Jakab Péter egyértelműen elutasította.
Olyan pártról van szó, amely nem része az ellenzéki összefogásnak, amelynek megnevezett tagjai az ellenzéki összefogást alkotó pártoknak mindig politikai ellenfelei voltak, akik Orbán támogatói közül kerültek ki (akik Orbán támogatói voltak valamikor, így akár felelősséget is viselhetnek azért, ahova Orbán és a Fidesz eljutott). Köztük olyan politikusok, akik mai támogatása olyan kicsi, hogy nem mérhető, vonzerőt sem a baloldalra, sem a jobboldalra nem gyakorolnak. A nekik szánt szerep csak annyi lenne, hogy Márki-Zay politikai erejét növeljék az összefogással szemben.
Ennél is nagyobb probléma, hogy ezekre az emberekre senki nem szavazott, az előválasztáson nem mérették meg magukat. Márki-Zay megválasztása pedig nem annak szólt, hogy ő összeszedi a leselejtezett fideszeseket, hanem arra, hogy ő egy párt nélküli civil, ezért jobban jelenítheti meg a pártsemleges közös ellenzéki programot. A hetedik frakció terve az ellenzéki összefogás aláásása, az összefogás által elfogadott szabályok megpuccsolása. Miközben a deklarált célja (a jobboldali szavazók megnyerése) nagyon is vitatható.
Jakab Péter a hódmezővásárhelyi találkozón, ahova elment „eligazítani” a közös miniszterelnök-jelöltet, egyértelművé tette, hogy a Jobbik nem fogja támogani a hetedik frakció tervét, ami ezáltal meg is bukott, mert a hetedik frakció elfogadásához, a jelenlegi megállapodás megváltoztatásához az ellenzéki összefogás pártjainak konszenzuson alapuló szavazására van szükség, ami azt jelenti, hogy minden pártnak egyet kell értenie azzal. Ha csak a Jobbik nem ért vele egyet és nem szavazza meg, ahogy ezt Jakab Péter világossá tette, akkor a hetedik frakciót nem lehet létrehozni.
De a jelekből úgy tűnik, hogy Jakab Péter nem csupán a saját véleményét, hanem az összefogás több pártjának egyeztetett álláspontját közölte. Biztosra vehető, hogy sem a DK, sem a Momentum nem fogja támogatni a hetedik frakció ötletét, és ha ők kiegészítik a Jobbikot, akkor az ellenzéki összefogás elsöprő többsége utasítja el Márki-Zay tervét, amelynek lényege az önépítés a jelenlegi ellenzékkel szemben. Márki-Zay a „múltnak” próbálja beállítani a jelenlegi ellenzéket, miközben Jeszenszky Gézával és volt Orbán-miniszterekkel építené a tiszta „jövőt”, az MSZP támogatásával.
Elkerülhetetlen, hogy a hetedik frakció ügyében megszólaljon Karácsony Gergely, aki elsőszámú felelőse annak, hogy az ellenzéket megosztó, sok tekintetben ellene dolgozó, saját politikai karriert építő Márki-Zay Péter lehetett az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, akit alaposan félreismertek (nem ismertek eléggé) azok a balliberális, tekintélyes volt SZDSZ-es és MSZP-s értelmiségiek és egykori politikusok, akik Karácsony Gergely támogatóiként álltak át Márki-Zay Péter oldalára. Nekik világossá kell tenniük, hogy akarják-e Jeszenszky Gézát és társait feltámasztani?
Jakab Péter hódmezővásárhelyi zarándokútja fontos jelzés, miután a Jobbikot talán még Márki-Zay Péter sem kommunistázhatja le, és a Jobbik a hozzá szellemileg legközelebb álló párt. Márki-Zay politikai éretlenségére és alkalmatlanságára jellemző, hogy a Jobbikot is magára haragította, miután a DK elnöke után a Jobbikot is nyilvánosan megtámadta. Ez akkor is taktikai hiba, ha az eltervezett pártja legfőbb jobboldali riválisa a Jobbik, ahogy azt ő már ki is fejtette. A Jobbik nyilván nem örül egy mesterséges képződménynek, amely az ő tagjait és szavazóit célozza meg.
Egy biztos, Orbán Viktor örülhet, mert ilyen rombolást és pusztítást az ellenzéken belül még ő sem tudna rendezni, mint a közös miniszterelnök-jelölt, aki azokat „árulózza”, akik kifogásolják ezt.
