Lassan nem lesz hírértéke annak, hogy Magyar Péter kormányzási és törvényalkotási stílusa semmiben nem különbözik a Fidesztől, nem tért vissza a Parlament a demokratikus jogállami normákhoz. Ugyanúgy erővel nyomnak át mindent. Semmiféle egyeztetés, normakontroll, előkészítés, s ahol szükséges: társadalmi vita, nincs. Ennek oka, hogy Magyar ugyanazt a rendszert építi tovább, s formálja saját képére és hasonlatosságára, mint amit átvett, csak a megszerzéséhez rendszerváltással szédítette azokat, akik támogatták. A fideszes stílus legújabb és legszebb példája az új alkotmánybíró megválasztása a 17-essel kiebrudalt fideszes Hende Csaba helyére. A fideszest egy tiszás váltja, mint rendesen.
Elsőre jól hangzik, hogy Magyar Péter (formálisan a „Tisza-frakció”) Sonnevend Pált jelöli, aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, korábbi dékánja, nemzetközileg elismert alkotmány- és nemzetközi jogász. Most arról ne beszéljünk, hogy a nevet úgy jelentették be, hogy senkivel nem egyeztettek, ezúttal még azt a bábozást sem játszották el, mint a köztársasági elnök esetében, mintha ott is jelölni lehetne és demokratikus kiválasztás lenne. Leplezetlenül Magyar választ kizárólag magának alkotmánybírót, s nem az országnak, nem a fékek és ellensúlyok rendszerének, az alkotmányosságnak.
Ez nemcsak abból derül ki, hogy egyetlen más jelölt neve sem merült fel, nem kérdeztek meg senkit, nem véleményezhetett senki, hanem abból, amit a „Tsza-frakció” közölt a jelölt szakmai-politikai múltjáról. Eszerint Sonnevend Pál dolgozott az Alkotmánybíróságon Sólyom László mellett, alkotmányjogi tanácsadóként szolgálta Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnököket. Helyben vagyunk. Mert akkor pontosan tudhatjuk, mire lehet számítani. Sólyom köztársasági elnökként igyekezett kiszolgálni Orbánt, hogy az ne váltsa le, beutazhassa még közpénzen a világ olyan egzotikus tájait, ahol még nem járt. Kitüntettet szerepe van az alkotmányos válságban, ami Orbán kétharmadához vezetett.
Ez akkor is igaz, ha Sólyom esetenként ellenállt a Fidesznek is. Súlyos felelősség terheli azért, ami a 2006-os őszhöz vezetett, s az abban játszott szerepe is elfogadhatatlan.
Az más kérdés, hogy Orbánnak így sem kellett, mert az alkotmányos rend megdöntéséhez egy nála is szolgalelkűbb Golyóstollra volt szüksége, a jellem és a becsület, a gerinc legkisebb maradéka nélkül, s ezt meg is találta Schmitt Pál személyében (akit el is távolított, miután a piszkos munkát elvégezte, hogy ne maradjon nyom utána). De Sólyom a köztársasági elnöki funkciót a legkisebb mértékben sem pártatlanul és részrehajlás nélkül töltötte be, hanem ideológiai elnök volt, aki politizált is, csak nem sejtette, hogy Orbán elmegy egy önkényuralmi rendszer létrehozásáig, ami a szűklátókörűségét bizonyítja. Nem tiltakozott eléggé az alkotmányos rend megdöntése láttán sem.
Mádl Ferenc pedig Magyar Péter keresztapja volt. Magyar anyai nagyanyja Mádl Teréz, aki Mádl Ferenc testvére volt. Ez a legszorosabb családi kötelék. Ebbe a közösségbe lépett be egykor Sonnevend Pál, mint Mádl Ferenc, Magyar keresztapjának, tanácsadója. Magyar Péter őt jelöli minden ellenjelölt nélkül a megüresedett alkotmánybírói székbe. Mintha ez Magyar Péter személyes ügye lenne, az új alkotmánybíró-jelölt a legteljesebb lojalitással és elkötelezettséggel kapcsolódik hozzá, mint az egykori keresztapja tanácsadója (és nyilván személyes jóbarátja). Sonnevend érezheti úgy, hogy Mádl Ferencnek tartozik azzal, hogy a keresztfiát támogatja. Alkotmánybíróként.
*
Mádl Ferenc az Antall-kormány minisztere volt, majd Göncz Árpád ellenében az akkori ellenzék (Fidesz, MDF, KDNP) köztársasági elnökjelöltje, később Göncz Árpád utódja. Ekkor indult el mindannak az eróziója, amit Göncz Árpád az alkotmányos jogállam, a médiaszabadság és az emberi jogok tekintetében megvédett. Mádl Ferenc 1996 és 2000 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke volt, amelyről köztudott volt, hogy a Fidesz érdekeit szolgáló pártelkötelezett álcivil szervezet, s a Fidesztől kapta a közpénzt. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület volt az, amely Orbánt „felkérte” az évértékelő beszédek megtartására. Az egyesület a Fidesz háttérszervezete volt.
Ebben a minőségében Mádl Ferenc, Sólyom Lászlóhoz hasonlóan, nem ideológiamentes, független jogász, hanem annak az ideológiának a képviselője, amely a Fidesz mögött állt, s hozzájárult ahhoz, hogy Orbán az lett, amivé lett. Magyar ebből a családi indíttatásból lett elkötelezett vérfideszes, aki Sólyomnál és a keresztapjánál is messzebbre ment a Fidesz és Orbán támogatásában. Mádl és Sólyom tanácsadójának jelölése pontosan beleilleszkedik abba a képbe, hogy Magyar Péter a Fidesz rekonstrukcióját végzi, másodszor akar ugyanabba a folyóba belépni, s ugyanazt az utat bejárni, amit a Fidesz. Saját deklarációja szerint korrupció nélkül, és emberségesebb formában. Hát…
Magyar nem liberális demokráciát, hanem egy konzervatív jobboldali autokráciát épít, méghozzá azokon az alapokon, amelyeket Mádl, Sólyom, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület képviselt. 2005. októberében már kizárták Debreczeni Józsefet, mert a nézetei elhajlóak voltak az egyesület „értékrendjétől”. A szervezet cseppet sem világnézetileg semleges, ideológiamentes államot képzelt el. Ennek érvényesítéséhez pedig elengedhetetlen egy olyan rendszer létrehozása (az 1990-es alkotmányos rend megdöntése), mint amit Orbán létrehozott. Orbán csak továbbgondolta és következetesen végigvitte ezt a „keresztény” jobboldali ideológiát, amelynek szükségszerűen ez a végállomása.
Nem véletlen, hogy Mádl elnökségének végét és a NER megalakulását mindössze 5 év választotta el. Ennyi idő alatt lehet eljutni a jobboldali keresztény ideológiai állameszmétől az önkényuralmi rendszer létrehozásáig. Ideológiai államot nem lehet a jogegyenlőséget és a világnézeti semlegességet védelmező jogállam keretei között létrehozni és fordítva. Ezért bármennyire igyekszik Magyar figyelni azok tiltakozására, akik egy világnézetileg semleges jogállam létrehozásának hívei, elkerülhetetlenül a Fidesz ismert útját kell járnia, ha a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület ideológiai államát akarja megvalósítani. Márpedig kijelentette: a kereszténység szerepét nem hajlandó törölni az alaptörvényből.
*
Ezért hosszútávon nem lehet összeegyeztetni Magyar jobboldali világnézeti államának ideáját, a reform Fidesz elképzelését, azoknak a szavazóknak az elvárásaival, akik valódi jogállami Alkotmányt, igazi rendszerváltást akarnak. Ennek bizonyítéka, hogy Magyar a rendelkezésre álló 60 napos határidő ellenére két munkanap alatt erőlteti át Sonnevend Pál alkotmánybírói megválasztását, minden egyeztetés, ellenjelölt, vita nélkül. Nem lesz ez másképp a Magyar által emlegetett új alkotmánnyal sem, amely az alaptörvénynek legfeljebb egypetéjű ikertestvére lesz. Ahogy Magyar Péter rendszere is Orbán Viktor rendszerének az. Ezért nem lesz itt felelősségre vonás sem, mert elvbarátokról van szó.
Ezt pedig már akkor lehetett tudni, amikor Magyar felbukkant, s a liberális értelmiség az Orbánnal szembeni növekvő elutasítás és elégedetlenség élére állította. Magyar ezt meglovagolta, és a választási forradalmat kisajátította, a szabadságot ellopta, s elölről elkezdte a Fideszt 2005-től. A kísérletnek csak egy vége lehet: ugyanaz. Bizonyítéka ennek az, ahogyan Magyar köztársasági elnököt állít, s ahogy alkotmánybírókat nevez ki, saját magának. Ezt tükrözi az Amnesty International közleménye, amely szerint „ezt az elképesztő sietséget semmi nem indokolja, hiszen 60 nap lenne az új alkotmánybíró megtalálására”.
A nyilatkozat szerint „ez a határidő elvileg pont azért van, hogy egy széles körű szakmai és politikai konzultáció során a lehető legalkalmasabb embert lehessen megválasztani a jogállamiság és a demokrácia védelmére vigyázó testületbe. A Tisza mostani eljárása még azt a minimális egyezetetést is kiüresíti, amire a jelenlegi eljárási szabályok lehetőséget adnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanaz az egypárti, szakmai és politikai konzultáció nélküli alkotmánybíróválasztás történik, mint korábban”. Ehhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy nem véletlenül. Magyar Péter tudatosan építi ugyanazt a rendszert, csak Orbán embereit a sajátjaira cseréli.
S mivel elhitette, hogy minden demokratikus pártnak meg kell szűnnie Orbán leváltása érdekében, nincs senki, aki ezt szóvá tegye és megakadályozza. Ezúttal is cseppben a tenger, s érthetetlen az a reménykedés és optimizmus, amely azt állítja, hogy ebből majd egy alkotmányos jogállami demokrácia lesz, fékek és ellensúlyok rendszerével, egy világnézetileg semleges jogállammal. Minden itt dől el, hogy Magyar kiket helyez az elvileg független intézmények pozícióiba, kik fogják az alkotmányosságot védeni. Magyar minden előkészítés, szakmai és politikai vita nélkül alkotmánybíróvá nevezi ki a néhai keresztapja tanácsadóját. Az általa kiválasztott bábok pedig megszavazzák.
Nem csoda, hogy Orbán nem ideges. Ez nem csak annyi, hogy ez nem egy liberális kormány, hanem jobboldali kormány. Ez ugyanaz, ami volt, időben egy kicsit visszaforgatva, és onnan újrakezdve. Ez a Fidesz 2.0. Ha Orbán nyugodt, egy demokrata ne legyen az.
