Lapunk egyik kommentelője azt írta Márki-Zay Péter újévi beszédéről, hogy „Megint a szöveg a kiábrándult fideszesekről, úgy látszik, ebből meríti a saját legitimitását. Kár, hogy ez a réteg olyan, mint a Columbo felesége, beszélnek róla, időnként szóba kerül, de még senki nem látta. Én nem láttam egy közvéleménykutatást, felmérést sem, ahol ezt egy szignifikáns csoportnak mutatták volna ki. Ez egy illúzió, ha továbbra is erre épít az ellenzék, akkor biztosan nem fog nyerni. (Eddig se volt olyan nagyon sok esély, de így, ezzel a stratégiával kb. nulla.)”
Majd így folytatta: „A másik, ez az állandó ügynöközés, árulózás, teljesen kontraproduktív. Olyanokat mond, hogy bárki, és mindenki, aki kritizálja Facebookon, kommentekben, bárhol, az fideszes troll, ügynök, és a Fidesz győzelmében érdekelt. Aki nincs velünk, az ellenünk. Rákosi likes this.” Az ügynöközésről és az árulózásról már kifejtettük a véleményünket, hogy diktatórikus hajlammal megvert politikusok nevezik csupán árulóknak és ügynököknek azokat, akiknek más a véleményük, kritizálják őket vagy éppen a leváltásukat akarják.
Ezúttal arra a hasonlatra szeretnénk felhívni a figyelmet, miszerint a kiábrándult Fidesz-szavazó olyan, mint Columbo felesége, még soha senki nem látta. Závecz Tibor, a Závecz Research alapítója egy alkalommal beszélt a „kiábrándult Fidesz-szavazók” létezéséről, számukat legfeljebb 100 ezerre becsülte. Ez azt jelenti, hogy ez a réteg akkor sem szignifikáns, ha az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ígéreteinek megfelelően elhódítaná őket ellenzéki szavazónak. De ez az elhódított réteg még valóban nem jelent meg a közvélemény-kutatásokban.
Erre sovány válasz, amit Márki-Zay Péter az újévi beszédében mondott, hogy ő soha nem figyelt a közvélemény-kutatásokra (ami egyébként nem igaz, mert amikor az neki kedvezett Karácsony Gergellyel szemben egyetlen alkalommal, akkor azonnal arra hivatkozott). Valójában meg kellene jelennie a felmérésekben annak, aminek reményében Márki-Zay-t megválasztották, hogy a Fidesz jobboldali szavazóit megnyeri, akik átszavaznak az ellenzékre. Őt ezért válaszották meg, ez adta az ő legitimitását, neki ezzel az ígéretével kell elszámolnia.
Az ellenzéki összefogás az ellenzéki előválasztás második fordulójáig beváltotta a hozzá fűzött reményeket, maximálisan megmozgatta az ellenzéket és felrázta az ellenzéki szavazókat. Az ellenzéki szavazókat már csak motiválni és összetartani kellene, ami Márki-Zay Péternek nem sikerült, mert az ellenzéki tábort teljesen megosztotta. Ehelyett neki a jobboldalinak hitt fideszes szavazókat kellene behoznia az ellenzéki szavazótáborba, de ennek a leghalványabb nyoma sincs, Márki-Zay Péter cseppet sem vonzza a jobboldali szavazókat és a Fideszt senki nem hagyta el a kedvéért.
Valójában az is kérdéses, hogy az Orbánra és Fideszre szavazók közül a potenciális bizonytalanok, akiket át lehetne húzni az ellenzékhez, mennyire tekinthetők jobboldaliaknak, akiknek éppen egy jobboldali keresztény-nemzeti ideológiát képviselő jelöltre van szükség a meggyőzésükhöz. Véleményünk szerint a nem antiszemita, nem fasiszta fideszes szavazó jobb híján szavaz Orbánra, mert ott lát erőt, stabilitást és biztonságot, amit a katolikus keresztény-nemzeti ideológia nélkül is elhagyna boldogan, ha az erőt, a stabilitást, a biztonságot és vonzóbb jövőképet a másik oldalon látna.
Ezért Márki-Zay megválasztása egy totális tévedésen alapult, amikor abból kiindulva, hogy a Fidesztől is át kell szavazni az ellenzékre, azt gondolták némelyek, hogy ehhez egy Orbánhoz hasonló jobboldali miniszterelnök-jelöltre van szükség, hogy Belzebubbal váltsák le az ördögöt. Ehelyett egy önbizalomtól duzzadó, egységes ellenzékre lett volna csak szükség, amely képviseli az értékeit és azokra építve képesek vonzóbb Magyarország képét mutatni, olyan határozott és tehetséges emberekkel, akiken látszik, hogy tudják mit akarnak és képesek az országot demokratikusan vezetni.
Ezzel egy jelentős réteget meg lehetne nyerni, akik nem a horthyzmus és az antiszemitizmus, az illiberalizmus miatt szavaznak Orbánra, hanem azért, mert ott érzik az erőt. Ha ezek átszavaznak az ellenzékre, az olyan sok embert jelent, amit Orbán nem tudna pótolni sehonnan, és a szokásos kétharmados győzelméhez olyan nagy és nyilvánvaló csalásra lenne szükség, hogy az lázadáshoz és a rendszere bukásához vezetne. Ehelyett kapott az ellenzék egy másik Orbánt, akinél van jobb Orbán, az eredeti, s aki szétveri és megosztja az ellenzéket, vonzó jövőképet pedig nem nyújt.
Ezért az előválasztás első fordulójában érzett esély elúszni látszik.
