Orbán zsinórban behúzta az elmúlt két hónap újabb nagy vereségét, meg kellett szavaznia a svéd NATO-csatlakozást. A magyar történelem legjellemtelenebb lépéseit koronázta meg ez a megssemmisítő vereség, amikor is Orbánnak meg kellett szavaznia, amit nem akart. Kénytelen volt elfogadni, hogy a NATO erősödött az oroszokkal szemben.
Eközben kiderült az is, hogy minden valós indok nélkül akadályozta Svédország NATO-csatlakozását. Úgy próbált a megalázó kudarc és a leleplező megsemmisítő vereség elől menekülni, hogy Budapestre Canossát járni hívta a svéd miniszterelnököt, de annak is az lett a vége, hogy inkább őt alázták meg a svédek, mint fordítva.
Az is kiderült, hogy a Fidesz frakciójának nevezett jellemtelen társaság, akik feladták az emberhez méltó élet látszatát is, nem rendelkezik saját akarattal, döntéssel, Orbán bábjai, akik utasításra nyomkodják a gombokat. Egy kecske ugyanúgy ülhetne a helyükön. Orbán a másfél éves aljaskodásaival, hazudozó szemétkedéseivel végképp lejáratta magát.
Ami pedig a legnagyobb vereség, hogy ezúttal is kiderült, hogy egy NAGY SENKI. Orbán azt próbálja eljátszani, hogy ő egy megkerülhetetlen világpolitikai tényező, aki alakítja a világ sorsát, de minden próbálkozása után kiderül, hogy nevetséges ripacs, paprikajancsi, aki örül, ha ép bőrrel megússza a szemétkedéseit, s kitiplizhet kávézni.
Csak a vétójogával tud visszaélni egy ideig. Ez nem erő, nem tehetség, nem érdem, ez csupán egy primitív alvilági zsarolás és visszaélés. Bűnöző mentalitás. Az eredménye is ugyanaz. Beteg ember az, aki attól érzi nagynak magát, ha bármit írnak róla, és az sem számít neki, hogy mit: ha nem tisztelik, hanem joggal megvetik.
A svédek kivárták, amíg Orbán elmegy a falig, aztán megkapták, amit akartak. Eladtak néhány Gripent is a nagyszájú senkinek, mert Orbán Amerikától nem kap sem F-35-ös repülőket, sem komoly rakétarendszereket, sem más modern fegyvereket, mert a NATO tagjaként is ellenségként tekintenek rá, orosz ügynök, aki biztonsági kockázatot jelent.
Európa „erős embere” megint engedett, mert gyenge, mint a gerle tavaszi szellentése, gyávább a nyúlnál, tehetségtelenebb és ostobább a falnak szaladó kosnál. Csodálhatják a magyarok, mint a világ zsenijét. A világ népeinek megvető pillantása kísérte az aktust, ami lehetett volna büszkeség és örömünnep is.
Ha nem egy óvodás szintű, dacos, fasiszta vezére van Magyarországnak.
