Amerika

Íme egy szemléletes ábra arról, hogyan változott az Egyesült Államok demokráciaindexe 2006 és 2023 között. Jól látható, hogy különösen a Trump-időszakban (2016–2020) megindult egy...

Trump legutóbbi interjúja során, amikor arról kérdezték, hogy elnökként kötelessége-e betartani az Egyesült Államok alkotmányát, azt válaszolta: "Nem tudom." Ez a kijelentés sajnos nem...

Trump korábban is kritizálta az elit egyetemeket, különösen a Harvardot, azzal vádolva őket, hogy liberális ideológiát terjesztenek és aláássák az amerikai értékeket. Trump fontolóra vette a Harvard és más hasonló egyetemi intézmények szövetségi támogatásának megvonását, ami gyakorlatilag egyes kutatások bezárásához vezethetne. Ezzel párhuzamosan Trump az Alcatraz börtön újranyitását is felvetette, amely a múltban a szigorú büntetés és az elrettentés szimbóluma volt. Ez a javaslat az emberi szabadságjogok korlátozását és a büntető igazságszolgáltatás militarizálását jelenti. Ez Trump világa: nemet mond az oktatásra, és kinyitná a világ legborzalmasabb börtönét. Bármelyik kocsma részeg közönsége elismeréssel adózna a remek ötletekért. Ez utóbbit semmi nem indokolja. Bármennyire igyekszik azt a hamis látszatot kelteni, hogy a legelvetemültebb bűnözéstől menti meg Amerikát, erre épül az illegális bevándorlókkal szembeni, ádáz gyűlöletet sugárzó embertelen hajtóvadászat is, amely nélkülöz minden, az Alkotmányban rögzített jogot és jogi eljárást, miközben többségében jámbor és ártalmatlan embereket toloncolnak ki, akik semmi bűncselekményt nem követtek el. Amerika ma nem olyan, mint Al Capone és az akkori "keresztény" vívmány, a szesztilalom korában, nem lövöldöznek a nyílt utcán a gengszterek géppisztolyokkal egymásra, a tiltás nyomán nem virágzik az alvilág, a prostitúció, mint akkor, amiből semmit nem tanultak az állami kereszténység elvakult fanatikusai. Az Alcatrazra semmi szükség. De Trump nem a tudományos kutatást szereti, hanem a börtönöket, a halálbüntetést és az erőszakot.

Az Egyesült Államokba történő utazás napjainkban számos kihívással és kockázattal jár, különösen a Trump-adminisztráció bevándorlásellenes intézkedései és a határokon alkalmazott fokozott ellenőrzések fényében. Ezek...

Donald Trump második elnöksége nem gazdasági reformokat, hanem politikai zsarolást hozott a világkereskedelem színpadára. A vámok nem egyszerű gazdasági eszközökként jelentek meg, hanem birodalmi...

Valami érthetetlen módon, Trump arra buzdította a kanadaiakat, hogy szavazzanak rá, aki nem szerepelt a szavazólapon. De ezzel egyértelműsítette, hogy aki a Konzervatív Pártra szavaz, az Donald Trumpra szavaz. Vámmentességet ígért, ha Kanada beolvad Amerikába. Az utolsó pillanatban ezzel még azokat is az urnákhoz küldte, akik esetleg nem akartak szavazni. A kanadai győzelem megkérdőjelezte azt a közhangulatot, hogy nem lehet mit tenni, a demokrácia korszaka lejárt, Trumpot és a szélsőjobboldalt nem lehet megállítani. A kanadai fordulat még annak esélyét is felvillantotta, hogy Trump elnöksége éppen nem a demokratikus világ végét, hanem a megerősödését jelentheti. Trump sokkoló elnöksége a demokráciákat értékeli fel, s az embereket mozgósítja, hogy van mit megvédeni. Kanada csodálatos ellenállása azt mutatja, hogy nem szükségszerű és nem végzetszerű az, ami történik. Minden az embereken múlik. Amerikában is örülhetnek most azok, akik nem szeretik az erőszakot, a zsarolást, a megfélemlítést, és nem ilyen világot akarnak. Mindez egybeesik azzal, hogy Trump második elnökségének első 100 napját értékelték a választók, s a közvéleménykutatók egységesen azt mutatták ki, hogy 70 éve nem volt az Egyesült Államoknak ilyen népszerűtlen elnöke az első 100 nap után.

Csapdába kerültek az ukránok, miután Trump kudarcot vallott a tűzszünettel (mert azt nem fogadták el az oroszok), s visszatért az eredeti útitervhez, Ukrajna térdre...

Az ügy azonban többről szól, túlmutat önmagán. Az eset Trump és a független bíróságok közötti harc része, amelyben a kormányzat átlépett egy súlyos határt. Bírót tartóztatott le, mert útjában állt a végrehajtó hatalomnak, amely nem tartja be a törvényt. Hannah Dugan nem az első, hanem a második bíró, akit letartóztatnak, mert New Mexico-ban is letartóztattak egy bírót, akit azzal vádoltak, hogy elrejtett egy illegális bevándorlót, akit az I.C.E venezuelai bandatagnak nevezett. Mi alapján? Mindössze a tetoválása miatt? Amerikában a belpolitikai hidegháború a bíróságok (az egyik hatalmi ág) és a kormányzat (egy másik hatalmi ág) között zajlik. A bíróságok feladata a kormányzat ellenőrzése, annak a törvények betartására való kényszerítése. Trump ezt saját akadályoztatásának tartja. Ezért durván minősíti a bíróságokat, személyükben támadja meg és fenyegeti a bírókat, már azzal is fenyegeti a bírókat, hogy eljárást indíttat ellenük, ha akadályozzák őt. Ennek a folyamatnak a része a milwaukee-i bíró letartóztatása, amivel megfélemlítik a bíróságokat. Wisconsin demokrata kormányzója, Tony Evers is, a New York Times beszámolója szerint az aggodalmát fejezte ki, mondván: "az elnök és a Trump-adminisztráció veszélyes retorikát alkalmaz, hogy minden szinten támadja és aláássa az igazságszolgáltatásunkat". Tony Evers megtoldotta azzal, hogy "beleértve az ország legfelsőbb bíróságával szembeni nyílt engedetlenséget, és azzal fenyegetőzik, hogy felelősségre vonja és eltávolítja azokat a bírákat, akik nem az ő javukra döntenek".

Megfeneklett Trump oroszpárti béketerve, amikor Ukrajna késznek mutatkozott 30 napos tűzszünetre, az oroszok pedig nem. Néhány héten át nyilvánvaló volt, hogy Putyin nem akar...

Aki kicsit is ismeri a Vatikán történetét és a Vatikánban zajló sötét üzelmeket, annak nem lehet kérdés, hogy Ferenc pápa halálát húsvét hétfőre időzítették. Már korábban is voltak olyan hírek, hogy az orvosok már elengedték volna a kezét, aztán még életben tartották, majd a megfelelő időben váratlanul elhunyt. JD Vance pedig tudta, hogy még egy napja van arra, hogy elkészítse a pápával a fotókat és eljátsszon vele egy undorító találkozót. Sokan mondják, hogy ha a pápa tudta volna, ki áll vele szemben, ott helyben kapott volna agyvérzést, mert JD Vance egy fiatal egészséges szervezetre is veszélyes és ártalmas. De valamiért a Vatikán intrikusai és bajkeverői fontosnak tartották, hogy Trump emberének adjanak lehetőséget, hogy ő legyen az utolsó állami vezető, aki találkozik a pápával, s ez egy kicsit olyan is, mintha a Vatikán informálisan Trump alá rendelné magát. Való igaz, a trón és az oltár szövetségéhez nagyon értenek, a császárság és a pápaság a katolicizmusban szerves egységet alkot. Soha nem fogadták el a felvilágosodást, az egyház és az állam szétválasztását, s a katolikus egyház ortodox vezetői nyilván Washingtonban vélik ma a "császárság" központját, amely a pápasággal a legsötétebb időket idéző módon képes és hajlandó együttműködni, s a katolikus egyházat egykori szerepébe visszahelyezni.