A Trump-kormányzat működésében egy-egy lépés nyitja meg az utat olyan eljárások előtt, amelyek egy nyílt autokratikus rendszer felé vezetnek, amelyek sértik az Egyesült Államok alkotmányos alapjait, a törvényes rendjét és az amerikai nép alapvető jogait.
Ilyen mérföldkőnek tekinthető Hannah Dugan bíró letartóztatása Milwaukee-ban, akit azzal vádolnak, hogy segített egy illegális bevándorlót a szökésben, s akadályozta egy szövetségi ügynökség eljárását, s „elrejtett” egy személyt, hogy megakadályozza a letartóztatását.
Először is nézzük meg, mi történt. Eduardo Flores-Ruiz mexikói állampolgár, aki illegális bevándorló, egy családon belüli erőszak ügyében tartózkodott a bíróságon. Hannah Dugan bíró felháborodott, amikor értesült, hogy bevándorlási ügynökök vannak az épületben.
A bíró megkérdezte a bevándorlási ügynököt, meghallgatáson van-e a független bíróság épületében, s amikor az ügynök nemet mondott, a bíró kijelentette, hogy el kell hagynia a bíróság épületét. Ez a szabály, a bíróságon nem fenyegethetnek senkit.
De nemcsak ennyi történt, hanem a bíró megkérdezte azt is, hogy van-e birtokában bírói végzés, amire az ügynök nemmel válaszolt, és közölte, hogy „közigazgatási végzés” van a kezében. Ez alapján a bíró nem adta át a meghallgatott illegális bevándorlót nekik.
Ennek oka pedig az, hogy az amerikai jogállamban bírói végzés nélkül nem lehet senkit letartóztatni. A Trump-kormányzat illegálisok elleni hajtóvadászata során mellőzi a bírói végzéseket, ehelyett maga a bevándorlási hivatal, az I.C.E állít ki közigazgatási végzést.
Ennek oka, hogy a bírósági eljárások egyrészt lassítják a deportálás folyamatát, másrészt a bíróságok a törvények alapján, az illegális bevándorló meghallgatása és jogi védekezése mellett, a körülmények mérlegelése után dönt, gyakran a bevándorló javára.
Az I.C.E. által önkényesen kiállított „közigazgatási vévégzés”, amelyeket a hivatal ad ki az emberek letartóztatására, mellőzi ezt a jogszerű folyamatot, ezért nem is azonos a bírósági határozattal, mert nem biztosítja azokat a jogokat, amelyek az ügyfelet megilletik.
Mivel az I.C.E által kiadott saját végzéseknek nincs megfelelő jogi relevanciája, az illegális bevándorló az ilyen parancsra még ajtót sem köteles nyitni. A milwaukee-i bíró is ennek a megfelelő jogi erővel nem bíró végzésnek mondott nemet, ennek nem engedelmeskedett.
Ezért a később letartóztatott bíró az általa más ügyben beidézett és meghallgatott illegális bevándorlót a mellékajtón keresztül kivezette a hátsó bejárathoz, miközben az ügynökök egy nyilvános folyosón várták a letartóztatását. A New York Times írta le az esetet.
Miután az egyik ügynök észlelte azt, hogy az általuk keresett férfi a hátsó ajtón keresztül távozott, utcai hajsza kezdődött, aminek végén a férfit elfogták. A bírót pedig a szövetségi ügynökök és a bevándorlási törvény végrehajtásának akadályozása miatt őrizetbe vették.
A kormányzat igazságügyi minisztere, Pam Bondi főügyész megvédte a bíró letartóztatását, azt nyilatkozva, hogy amikor valaki akadályozza az „igazságszolgáltatást” azzal, hogy „egy büntetőeljárás alá vont vádlottat egy hátsó ajtón kikísér, azt nem fogják tolerálni”.
Trump igazságügyi minisztere azt mondta, hogy „Nem számít, ki vagy, bíróság elé fogsz állni. Néhány bíró azt hiszi, hogy a törvények felett állók. Nem azok.” De a törvények felett nem állhat az elnök és a kormányzat sem. Márpedig itt nem volt bírósági határozat.
Az ügy azonban többről szól, túlmutat önmagán. Az eset Trump és a független bíróságok közötti harc része, amelyben a kormányzat átlépett egy súlyos határt. Bírót tartóztatott le, mert útjában állt a végrehajtó hatalomnak, amely nem tartja be a törvényt.
Hannah Dugan nem az első, hanem a második bíró, akit letartóztatnak, mert New Mexico-ban is letartóztattak egy bírót, akit azzal vádoltak, hogy elrejtett egy illegális bevándorlót, akit az I.C.E venezuelai bandatagnak nevezett. Mi alapján? Mindössze a tetoválása miatt?
Amerikában a belpolitikai hidegháború a bíróságok (az egyik hatalmi ág) és a kormányzat (egy másik hatalmi ág) között zajlik. A bíróságok feladata a kormányzat ellenőrzése, annak a törvények betartására való kényszerítése. Trump ezt saját akadályoztatásának tartja.
Ezért durván minősíti a bíróságokat, személyükben támadja meg és fenyegeti a bírókat, már azzal is fenyegeti a bírókat, hogy eljárást indíttat ellenük, ha akadályozzák őt. Ennek a folyamatnak a része a milwaukee-i bíró letartóztatása, amivel megfélemlítik a bíróságokat.
Wisconsin demokrata kormányzója, Tony Evers is, a New York Times beszámolója szerint az aggodalmát fejezte ki, mondván: „az elnök és a Trump-adminisztráció veszélyes retorikát alkalmaz, hogy minden szinten támadja és aláássa az igazságszolgáltatásunkat”.
Tony Evers megtoldotta azzal, hogy „beleértve az ország legfelsőbb bíróságával szembeni nyílt engedetlenséget, és azzal fenyegetőzik, hogy felelősségre vonja és eltávolítja azokat a bírákat, akik nem az ő javukra döntenek”.
Ez utóbbi jelenti az igazi veszélyt, mert a folyamat láthatóan arrafelé halad, hogy nemcsak az ilyen esetek, hanem törvényes döntéseik miatt szankcionálhatnak, eljárás alá vonnak, vagy letartóztatnak bírókat, ha azok nem Trump akarata szerint döntenek.
Ez nyilvánvalóan a diktatúra állapotát jelentené. A másik veszély pedig az, hogy ha Trump kormányzata meghonosítja azt a gyakorlatot, hogy saját politikai és ideológiai nézetei miatt bárkit ellenségnek vagy nemzetbiztonsági veszélynek minősítenek, hasonlóan járhatnak.
Ma még csak az illegális bevándorlókkal szemben nem tartják be a törvényt, nem biztosítja a kormány a törvényes jogvédelem lehetőségét, eljuthat a folyamat odáig, hogy ugyanezt a kormányzatot, a politikáját vagy az ideológiájukat bírálókkal szemben is megteszik.
Arról nem beszélve, ha már abíróságokon sem lehet biztonságban valaki, mert jön az I.C.E vagy az FBI, és bírósági eljárás, bírói döntés nélkül letartóztathatja, bűnözőnek nyilvánítja és kitoloncolja. A jogokat védő bírókat pedig letartóztatják.
Az pedig csupán idő kérdése lehet, hogy a Trump-kormányzat mit tekint a bíróságokon a szövetségi ügynökök akadályoztatásának: ha bírói végzés nélkül nem adnak át valakit a hatóságoknak, vagy az is, ha a bíróság a kormányzat és az elnök akaratával szemben dönt.
Ugyancsak a New York Timesban jelent meg a napokban egy felmérés, amely szerint az amerikaiak 60 százaléka gondolja úgy, hogy Trump „messzire ment” a hatalomgyakorlás közben, amit magyarra úgy lehet fordítani, hogy visszaél a hatalmával.
Mivel a tét az ellenséggé nyilvánítás, az alapján a kitoloncolás vagy deportálás, súlyosabb esetekben (ha az elnök nagyon dühös lesz és elkapja az indulat) El Salvador börtöneiben való eltüntetés, Amerika ismerkedik egy eddig nem ismert jelenséggel: a félelemmel.
Az ügy fontos aspektusa, hogy a megbilincselt bírót később szabadon engedték, a vádakkal szemben szabadlábon védekezhet, s kijelentette: keményen megvédi saját magát, a jogait és a jogállamot is. Ehhez tudni kell azt is, hogy a bíró egy „amerikai Iványi Gábor”.
Hannah Dugan bírónő egész életében, a jogi pályafutásában is, az elesettek, a hátrányos helyzetűek, az üldözöttek és a szegények jogait védte. Abban a felállásban, amikor az I.C.E. és az FBI bírói határozat nélkül akart deportálni valakit, szintén az üldözöttet védte.
