Tag: árulás

Ezt leszámítva Orbán legújabb moszkvai útjának kizárólag politikai jellege van. Orbán azt demonstrálja ezzel, hogy nem tartozik Európához. Nem Brüsszelhez, hanem Moszkvához lojális. Ez egyértelmű az oroszok háborújának gazdasági és politikai támogatásával, az EU álláspontjának és Európa önvédelmének elutasításával is. Ez a látogatás újra az európai egység megtörése, Putyin kiszabadítása a nemzetközi elszigeteltségből. Az orosz területszerző rablóháború hamis indokainak legitimálása, a háború helyeslése. Az "orosz béke" támogatása, aminek lényege a kapitáció és az orosz uralom elfogadása, az oroszoknak való behódolás. Orbán a Nyugat árulója is. Orbán csak formálisan tagja az Európai Uniónak, egyébként az oroszok csatlósa, Putyin bábja, az orosz érdekek kiszolgálója, Oroszország ideológiai szövetségese, Magyarország pedig a Kreml gyarmata. Nincsenek pontos kimutatások, de emlékezetünk szerint Kádár János sem járt annyit Moszkvába, mint Orbán. A visszataszító szájcsók ellenére a viszony nem volt olyan oroszbarát, alattvalói, valamint szolgalelkű, mint Orbán esetében. Magyarország megszállt országként a politikai realitás figyelembevételével kereste mozgástere és szabadsága határait. Magyarország erőszakos orosz elnyomás alatt élt, míg Orbán önként hódolt be és árulta el a hazáját. Mindezt azután, hogy Magyarország kiszabadult az orosz elnyomásból, önként Európához csatlakozott, a NATO és a nyugati szövetségi rendszer tagja. Megszabadulhatna az orosz energiafüggőségtől, kiválthatná az orosz olajat és gázt, építhetné nyugatiakkal is Paks II-t. Orbán a nyugati demokrácia elutasítása miatt lett egy despotikus terrorállam kiszolgálója.

Trump legsúlyosabb döntése a légiközlekedés szétverése volt Thanksgiving előtt. Mint azt sokan tudják, Thanksgiving a legnagyobb ünnep Amerikában, nagyobb mint a Karácsony. Minden család találkozik, az ország legtávolabbi részeiből is elutaznak egymáshoz. Trump ekkor jelentette be, hogy nem indítanak elég járatot az ország negyven fontos városának repülőtereiről. Az utazók a reptéren tudják meg, melyik gép nem indul. A totális káosz és a Thanksgiving meggyilkolása Trumpból politikai hullát csinált volna. Trump mindezt azért tette, hogy nyomást gyakoroljon a demokratákra, azt gondolva, hogy a Thanksgiving miatt feladják az ellenállásukat. Követeléseik teljesítése nélkül feladják a kormányzati leállást (shutdown). Mindezt maffiamódszerekkel tetézte: megtagadta a SNAP nevű program szövetségi finanszírozását. Így 42 millió szegény ember, akiknek ételre sincs pénzük, nem kapta volna meg az élelmiszerjegyeit. Mindehhez tegyük hozzá, hogy Trump az amerikai milliárdosoknak kedvez, a szegényebb emberektől azt is elveszi, ami van nekik. Miközben nem kaptak egy hónapnál tovább sem pénzt, sem segélyt a szövetségi alkalmazottak, veszélybe került 42 millió ember étkezése, Trump százmilliókért épít báltermet a Fehér Ház mellé, olyan lakomákat rendez, mint XIV. Lajos, úgy dőzsöl, mint a Napkirály, bearanyozza a Fehér Házat, aranyozza a mosdót. Trump azzal zsarolta a demokratákat, hogy miattuk nem tud enni 42 millió ember. Köztük, gyerekek, idősek, betegek. A bíróságok azonban ezt nem engedték neki, épp folyt a harc. De ha Trump ezt megcsinálja, azért is ő felelt volna. Egyébként az alvilági módszereket a demokratákkal szemben azért alkalmazta, mert a demokraták a költségvetés elfogadását a megfizethető egészségügyi biztosítás szövetségi finanszírozásának meghosszabbításához kötötték volna. Trump ezt el akarja törölni, amivel százezrek értelmetlen halálát okozza.

Kimmel nem mondott semmi olyat, ami ne fért volna az amerikai közélet hagyományaiba. Nem uszított, nem gyalázott, nem buzdított erőszakra. Szatirikus, kritikus megjegyzést tett, azt csinálta, ami a dolga, ami a humorista műfajának lényege. Az ABC döntése, hogy Trump kedvéért mégis eltávolítják, a szólásszabadság elárulása. Trump cinikusan azt mondta, hogy Kimmelt azért rúgták ki, mert "nem volt tehetséges". Ha Trumpot dicsőítené, akkor zseni lenne. Normális helyzetben nem a politikai hatalom mondja meg, ki tehetséges, ki nem, hanem a piac és a közönség. A politikai hatalom pedig nem távolíthatja el, ha neki nem tetsző kritikát fogalmaz meg. Mert az diktatúra. Kimmelt azért rúgták ki, mert kritizálni merte Trumpot és a MAGA-tábort. Ahol ez megtörténhet, ott nincs többé szólásszabadság. Ez az eset világos jelzés: a hatalom nem a gyűlöletkeltést, a hazugságot és az erőszakra buzdítást tekinti problémának, hanem a kritikát. A diktatúrák mindig így kezdődnek. Előbb a humoristákat hallgattatják el, aztán az újságírókat, majd mindenkit, aki nem hajlandó a vezért dicsőíteni. Akik ebben segítik, azok árulók és felelősök. Trump módszere egyszerű: megsértődésnek álcázott fenyegetéssel kényszeríti térdre a médiát. Aki enged, az nem újságíró, hanem áruló. A szólásszabadságot nem a humoristák veszélyeztetik, hanem azok, akik készségesen behódolnak a diktátornak. Ami az amerikai értékektől távol áll, az nem Kimmel szövege, hanem az, hogy kirúgták miatta. Amerika most veszíti el legfontosabb értékeit, amelyek naggyá tették.

A szuverenitásvédelem nagy bajnoka, aki már a kettős állampolgárságot is a szuverenitás elleni támadásnak minősíti, s magyar állampolgárokat akar Magyarországról kitiltani, ha a fasiszta...

Ebben idáig semmi új és meglepő nincs, ez mindössze igazolása bölcs Salamon tételének, hogy "nincs új a Nap alatt", mert az emberiség története az ilyen gonosztevők hatalomra jutásának, ámokfutásának és az ellenük folytatott harcnak a története. Ami Magyarban új, amivel az emberiség pusztulásához vezető út előfutára, hogy hívei nem a Gonosz oldalán állók közül valók, hanem azok, akiknek a legnagyobb erővel kellene harcolniuk ellene. Magyarországon két egyforma gonosztevő, antidemokratikus, korrupt fasiszta áll szemben egymással, méghozzá személyes okokból, s harcukból a demokratikus ellenzékieknek kívül kellene maradniuk, mindkét korrupt, tolvaj, fasiszta hazudozót ellenfelüknek tekintve. Ezzel szemben az történt, hogy ebben a harcban az egyik szélsőjobboldali, korrupt fasiszta mellé álltak, annak reményében, hogy megszabadulnak a másiktól, amivel feladták önmagukat. Ezzel pecsételődött meg Magyarország sorsa, hogy a demokratikus alternatívát, értékeket képviselő emberek egy korrupt, szélsőjobboldali fasisztával, bűncselekményekkel jogosan vádolható potenciális diktátorral azonosultak. Emiatt nincs demokratikus alternatíva, ha a jelenlegi diktátor marad, akkor is fasizmus lesz, ha Magyar kezébe kerül a hatalom, akkor is fasizmus lesz. Fasiszta vezért válthatnak, de a fasiszta diktatúra marad.

Tájékoztatjuk, kedves Lendvai Ildikót, hogy ezt nem lehet. Kiszabadították a szellemet a palackból, amit nem lehet visszazárni, ha egyszer hatalomra jut. Mesteri manipulátor, propagandista és populista demagóg. Kormányozni nem tud, ő lenne minden miniszter, egy téboly. De ahhoz ért, hogy féken tartani soha ne lehessen. Kedves Ildikó, ez az Önök felelőssége lesz. Mindazoké, akik ezt művelik, amit Ön is. Ne reménykedjenek, hogy ezt a mocsok embert valaha megfékezhetik. Önök csinálnak belőle diktátort. Magyar az MSZP-SZDSZ koalíció közös terméke. Az árulásuk szerelemgyereke. Megérkezett, akire vártak. A belső fideszes lázadó, bosszúálló, akitől elvették a pénzét. Imádkozzanak azért, nehogy valaha hatalomra kerüljön, mert akkor kő kövön nem marad. Aztán sírva fogják visszakönyörögni Orbánt. Ahelyett, hogy Orbán elkerülhetetlen bukását egy normális demokratikus rendszerváltás követné, amihez baloldali pártokra és értékekre lenne szükség. De amiről a baloldali vezetők is lemondanak, az kinek kell?

Ezért érthető, hogy Amerika demokratikus gondolkodású polgárai (republikánusok és demokraták) nagyon is érzik a veszélyt, nagyobb a pánik, mint Magyarországon. Bármit megtennének, hogy Trumptól megszabaduljanak. Illetve csak majdnem bármit. Semmi olyat, ami a demokratikus, liberális elveikkel, a demokratikus normákkal ellentétes. Senkinek nem jut eszébe például olyan esztelenség, hogy Trump ellen trumpistát indítson, és a demokratákat egy trumpista támogatására szólítson fel, mert "csak neki van esélye legyőzni Trumpot", hiszen rá hallgatnának - ugyebár - a trumpisták. Egy ilyen ostoba és aljas őrültség senkinek nem jut eszébe, még gyalázva is a demokratikus politikusokat. Kamala Harris mindenben Trump ellentéte. Lehet kritizálni, lehetne nála jobb jelölt is, de mindenképpen demokrata, akivel egy demokrata azonosulni tud. A demokraták nem tartják magukat és a jelöltjüket rosszabbnak egy fasiszta szörnyetegnél, és identitásválságukban nem keresnek egy másik fasiszta szörnyeteget, hátha neki nagyobb esélye lenne.

Iványi Gábortól például ez idegen, nincs semmi, ami távolabb állna tőle, mint a képmutató hazudozás, a személyválogatás és az érdekvezérelte magatartás. Aki Iványi Gábort szereti, az vele egyidőben nem szeretheti Magyart is. Bármennyire szeretnék őket egyesek összemosni, s Magyar elfogadhatatlan magatartását megint kimagyarázni, hogy a "nagy cél" érdekében nem áll ki nyilvánosan Iványi Gábor mellett. Nincs az a cél, ami ettől távol tarthat, s ilyen eszközökkel nem lehet elérni semmit. Ezzel szemben a valóság az, hogy Magyar politikai céljait nem az szolgálta, hogy nem tett fel semmit Iványi Gáborról a Facebook-oldalára, hanem az, hogy egyáltalán megjelent azon a tüntetésen, amelyet Iványi Gábor megsegítésére tartottak. Csak politikai érdekből tette.

Emiatt esett ki a Momentum az Európai Parlamentből, mert aki egyetértett a Magyarnak való behódolással, az elment Magyarhoz, aki pedig elutasította azt, az elfordult a párttól, mert elveszítette az arculatát, az elvszerűségét és az önállóságát. Magyar nem Gyurcsány, akit ugyan támadtak, de szóba állt velük. Magyar viszont leköpte és megalázta őket. Mindez nem volt elég, nem tanultak belőle semmit. Donáth Anna lemondása után Tompos Márton, a Momentum új elnöke azzal kezdte, hogy behódolt Magyarnak, kijelentette előre, hogy a Momentum egyéni jelöltjei visszalépnek Magyar "pártja" javára. Nem arról van szó, hogy a két párt egyezteti a közös jelölteket, hanem egyoldalúan visszalépnek, kapitulálnak. Ezzel a Momentum elveszítette a létjogosultságát. Tompos Márton "szolgáltató pártként" határozta meg a Momentumot, amely konkrét ügyekben segíti az embereket. Ez nem egy liberális párt feladata egy fasiszta diktatúrában, amelyben ráadásul már egy másik Fidesz is van, amelynek ellentmondást nem tűrő vezetője egy másik diktatúrával fenyeget.

A Népszava eddig csak burkoltan tolta Magyar szekerét, hogy "lássuk meg", de most már az első EP-ülésen Orbán és az oroszok mellett szavazó, majd arról hazudozó reformfideszes kalandor mellé álltak nyíltan, és ők is megsemmisítésre ítélték a baloldal egyetlen pártját. Magyar helyett jelentkeztek elvégezni a piszkos munkát. Lemészárolják ők a baloldalt. Miért nem hagyják meg Magyarnak? De ha Magyarról mégis kiderül, hogy kicsoda, akkor mi lesz? Hol lesz ellenzéke? Ki lesz az ellenzéke a Tisza Pártnak? Vagy az nem kell, mert a Tisza Párt egyesíti a konzervatívokat, a liberálisokat és a szociáldemokratákat is? Végre újra egypártrendszer lesz, amit egy orbánista, oroszpárti szélsőjobboldali diktátor vezet? De ennek sincs semmi köze ahhoz, hogy a történelmi baloldali újság a maradék baloldal megszüntetését követelje, s azt nevezze bölcsességnek. Miközben jobboldali diktatúra van az országban. Ennek a lapnak egykori szerkesztőit meggyilkolták, mert nem gondolták, hogy Horthytól Héjjas Ivánnal kellene megszabadulni, mert nincs igény baloldalra.

Ha valakinek itt mennie kell, akkor ők azok. Mert az értelmiség hivatását megtagadták, elárulták, szemétre dobták. Ezzel az immorális, nihillista, elvtelen, jellemtelen, ostobán számító attitűddel félrevezették, becsapták és megrontották még azokat is, akikben lett volna bármilyen morális emberi érték. Lezüllesztették a demokratikus oldalt. Az értelmiség nem diploma, nem tárgyi tudás, nem szakma, hanem morál, mérték, érték és jellem. Prófétai szerep, amire ők alkalmatlannak bizonyultak. Ne nevezzék magukat értelmiségnek, mert nem azok, ők ebben a minőségükben megbuktak. Ha beigazolódik, hogy Magyar Péterrel újabb diktátort szabadítottak az országra, ők a felelősök érte. Legalább próbálják visszatartani magukat, várják ki, amíg a hamis messiásuk semmisít meg minket. Ne végezzék el helyette a piszkos munkát, amíg ő négykézláb tizenéves lánykák lábai közt mászik négykézláb a földön, az áruló értelmiség tapsától kísérve, hogy ilyen emberre van szükség a demokrácia és a szabadság helyreállításához.

Orbánnak az ajánlat azt jelentheti, hogy az elkerülhetetlen gazdasági katasztrófával és a vele járó lázadással nem kell szembenéznie. Sem egy forradalom, sem a börtön, sem pedig a családját is érintő vagyonelkobzás nem fenyegeti. A hátrahagyott csődtömeget átveszik tőle, méghozzá olyan ember, akinek végeredményben ő a példaképe, aki az ő követője. Kevesen figyeltek fel arra, hogy amikor az EP-választás előtt a Blikk interjút készített vele, Orbán kissé idegesen, de bújtatva lehetséges utódlásáról beszélt Magyarral kapcsolatban, amikor azt mondta, nem lehet tudni, kiből mi lesz, mert lám ő is suhancként kezdte, s most itt van, amivel inkább pozitív jóslatot adott Magyar pályáját illetően, mint negatívat. Ezt a szcenáriót erősíti, hogy Orbán a kegyelmi ügy óta megtört, fáradt ember benyomását kelti, majdnem olyan, mint aki beleunt, belefásult, megunta, mint aki legszívesebben már abbahagyná az egészet. Miközben egyesek azt gondolják, hogy Magyar megjelenése egy tudatos előkészítése volt a visszavonulásának, könnyen lehet, hogy ez még nem dőlt el.

A szavazás előre vetíti, hogy hatalomba kerülve Magyar milyen szavazásokat tartana. Amit előadott, a "nemzeti konzultációk" kicsinyített mása volt, az orbáni hazugságok kopírozása. Ugyanúgy eldöntött kérdést tett fel szavazásra, s a kérdésfelvetésben benne volt a válasz. Magyar szavazása épp olyan átláthatatlan volt, ellenőrizhetetlen, s végtelenül manipulatív. A szavazás minden szakmai és etikai követelmény megcsúfolása volt, amellyel rászedte az embereket. Ilyen arcpirító módon még nem csaptak be szavazókat, Orbán legalább azokat tiszteletben tartja, akik mellette állnak. Magyar semmibe veszi őket. Rejtett adatgyűjtésre használta a szavazást: pártot szervezni nem fog, levélben és Facebookon tart kapcsolatot. Amerikai idő szerint reggel 7 órakor már ugyanolyan 75 százalékos volt az eredmény, mint amit estére végeredményként kihirdettek. Ezt mutatták egész nap, amivel befolyásolták a szavazókat, mert közismert tény, hogy az emberek a többséghez akarnak tartozni. Annál sokkal többen kritizálták a Facebook oldalán a döntését, mint amit a szavazás tükrözött.

Magyarországot senki nem képviseli a D-nap, a normandiai partraszállás 80. évfordulójára szervezett ünnepségeken. Magyarország külügyminisztere ezzel egyidőben Oroszországba utazott, amellyel kinyilvánította Magyarország hűségét és...