Tag: árulás

Tájékoztatjuk, kedves Lendvai Ildikót, hogy ezt nem lehet. Kiszabadították a szellemet a palackból, amit nem lehet visszazárni, ha egyszer hatalomra jut. Mesteri manipulátor, propagandista és populista demagóg. Kormányozni nem tud, ő lenne minden miniszter, egy téboly. De ahhoz ért, hogy féken tartani soha ne lehessen. Kedves Ildikó, ez az Önök felelőssége lesz. Mindazoké, akik ezt művelik, amit Ön is. Ne reménykedjenek, hogy ezt a mocsok embert valaha megfékezhetik. Önök csinálnak belőle diktátort. Magyar az MSZP-SZDSZ koalíció közös terméke. Az árulásuk szerelemgyereke. Megérkezett, akire vártak. A belső fideszes lázadó, bosszúálló, akitől elvették a pénzét. Imádkozzanak azért, nehogy valaha hatalomra kerüljön, mert akkor kő kövön nem marad. Aztán sírva fogják visszakönyörögni Orbánt. Ahelyett, hogy Orbán elkerülhetetlen bukását egy normális demokratikus rendszerváltás követné, amihez baloldali pártokra és értékekre lenne szükség. De amiről a baloldali vezetők is lemondanak, az kinek kell?

Ezért érthető, hogy Amerika demokratikus gondolkodású polgárai (republikánusok és demokraták) nagyon is érzik a veszélyt, nagyobb a pánik, mint Magyarországon. Bármit megtennének, hogy Trumptól megszabaduljanak. Illetve csak majdnem bármit. Semmi olyat, ami a demokratikus, liberális elveikkel, a demokratikus normákkal ellentétes. Senkinek nem jut eszébe például olyan esztelenség, hogy Trump ellen trumpistát indítson, és a demokratákat egy trumpista támogatására szólítson fel, mert "csak neki van esélye legyőzni Trumpot", hiszen rá hallgatnának - ugyebár - a trumpisták. Egy ilyen ostoba és aljas őrültség senkinek nem jut eszébe, még gyalázva is a demokratikus politikusokat. Kamala Harris mindenben Trump ellentéte. Lehet kritizálni, lehetne nála jobb jelölt is, de mindenképpen demokrata, akivel egy demokrata azonosulni tud. A demokraták nem tartják magukat és a jelöltjüket rosszabbnak egy fasiszta szörnyetegnél, és identitásválságukban nem keresnek egy másik fasiszta szörnyeteget, hátha neki nagyobb esélye lenne.

Iványi Gábortól például ez idegen, nincs semmi, ami távolabb állna tőle, mint a képmutató hazudozás, a személyválogatás és az érdekvezérelte magatartás. Aki Iványi Gábort szereti, az vele egyidőben nem szeretheti Magyart is. Bármennyire szeretnék őket egyesek összemosni, s Magyar elfogadhatatlan magatartását megint kimagyarázni, hogy a "nagy cél" érdekében nem áll ki nyilvánosan Iványi Gábor mellett. Nincs az a cél, ami ettől távol tarthat, s ilyen eszközökkel nem lehet elérni semmit. Ezzel szemben a valóság az, hogy Magyar politikai céljait nem az szolgálta, hogy nem tett fel semmit Iványi Gáborról a Facebook-oldalára, hanem az, hogy egyáltalán megjelent azon a tüntetésen, amelyet Iványi Gábor megsegítésére tartottak. Csak politikai érdekből tette.

Emiatt esett ki a Momentum az Európai Parlamentből, mert aki egyetértett a Magyarnak való behódolással, az elment Magyarhoz, aki pedig elutasította azt, az elfordult a párttól, mert elveszítette az arculatát, az elvszerűségét és az önállóságát. Magyar nem Gyurcsány, akit ugyan támadtak, de szóba állt velük. Magyar viszont leköpte és megalázta őket. Mindez nem volt elég, nem tanultak belőle semmit. Donáth Anna lemondása után Tompos Márton, a Momentum új elnöke azzal kezdte, hogy behódolt Magyarnak, kijelentette előre, hogy a Momentum egyéni jelöltjei visszalépnek Magyar "pártja" javára. Nem arról van szó, hogy a két párt egyezteti a közös jelölteket, hanem egyoldalúan visszalépnek, kapitulálnak. Ezzel a Momentum elveszítette a létjogosultságát. Tompos Márton "szolgáltató pártként" határozta meg a Momentumot, amely konkrét ügyekben segíti az embereket. Ez nem egy liberális párt feladata egy fasiszta diktatúrában, amelyben ráadásul már egy másik Fidesz is van, amelynek ellentmondást nem tűrő vezetője egy másik diktatúrával fenyeget.

A Népszava eddig csak burkoltan tolta Magyar szekerét, hogy "lássuk meg", de most már az első EP-ülésen Orbán és az oroszok mellett szavazó, majd arról hazudozó reformfideszes kalandor mellé álltak nyíltan, és ők is megsemmisítésre ítélték a baloldal egyetlen pártját. Magyar helyett jelentkeztek elvégezni a piszkos munkát. Lemészárolják ők a baloldalt. Miért nem hagyják meg Magyarnak? De ha Magyarról mégis kiderül, hogy kicsoda, akkor mi lesz? Hol lesz ellenzéke? Ki lesz az ellenzéke a Tisza Pártnak? Vagy az nem kell, mert a Tisza Párt egyesíti a konzervatívokat, a liberálisokat és a szociáldemokratákat is? Végre újra egypártrendszer lesz, amit egy orbánista, oroszpárti szélsőjobboldali diktátor vezet? De ennek sincs semmi köze ahhoz, hogy a történelmi baloldali újság a maradék baloldal megszüntetését követelje, s azt nevezze bölcsességnek. Miközben jobboldali diktatúra van az országban. Ennek a lapnak egykori szerkesztőit meggyilkolták, mert nem gondolták, hogy Horthytól Héjjas Ivánnal kellene megszabadulni, mert nincs igény baloldalra.

Ha valakinek itt mennie kell, akkor ők azok. Mert az értelmiség hivatását megtagadták, elárulták, szemétre dobták. Ezzel az immorális, nihillista, elvtelen, jellemtelen, ostobán számító attitűddel félrevezették, becsapták és megrontották még azokat is, akikben lett volna bármilyen morális emberi érték. Lezüllesztették a demokratikus oldalt. Az értelmiség nem diploma, nem tárgyi tudás, nem szakma, hanem morál, mérték, érték és jellem. Prófétai szerep, amire ők alkalmatlannak bizonyultak. Ne nevezzék magukat értelmiségnek, mert nem azok, ők ebben a minőségükben megbuktak. Ha beigazolódik, hogy Magyar Péterrel újabb diktátort szabadítottak az országra, ők a felelősök érte. Legalább próbálják visszatartani magukat, várják ki, amíg a hamis messiásuk semmisít meg minket. Ne végezzék el helyette a piszkos munkát, amíg ő négykézláb tizenéves lánykák lábai közt mászik négykézláb a földön, az áruló értelmiség tapsától kísérve, hogy ilyen emberre van szükség a demokrácia és a szabadság helyreállításához.

Orbánnak az ajánlat azt jelentheti, hogy az elkerülhetetlen gazdasági katasztrófával és a vele járó lázadással nem kell szembenéznie. Sem egy forradalom, sem a börtön, sem pedig a családját is érintő vagyonelkobzás nem fenyegeti. A hátrahagyott csődtömeget átveszik tőle, méghozzá olyan ember, akinek végeredményben ő a példaképe, aki az ő követője. Kevesen figyeltek fel arra, hogy amikor az EP-választás előtt a Blikk interjút készített vele, Orbán kissé idegesen, de bújtatva lehetséges utódlásáról beszélt Magyarral kapcsolatban, amikor azt mondta, nem lehet tudni, kiből mi lesz, mert lám ő is suhancként kezdte, s most itt van, amivel inkább pozitív jóslatot adott Magyar pályáját illetően, mint negatívat. Ezt a szcenáriót erősíti, hogy Orbán a kegyelmi ügy óta megtört, fáradt ember benyomását kelti, majdnem olyan, mint aki beleunt, belefásult, megunta, mint aki legszívesebben már abbahagyná az egészet. Miközben egyesek azt gondolják, hogy Magyar megjelenése egy tudatos előkészítése volt a visszavonulásának, könnyen lehet, hogy ez még nem dőlt el.

A szavazás előre vetíti, hogy hatalomba kerülve Magyar milyen szavazásokat tartana. Amit előadott, a "nemzeti konzultációk" kicsinyített mása volt, az orbáni hazugságok kopírozása. Ugyanúgy eldöntött kérdést tett fel szavazásra, s a kérdésfelvetésben benne volt a válasz. Magyar szavazása épp olyan átláthatatlan volt, ellenőrizhetetlen, s végtelenül manipulatív. A szavazás minden szakmai és etikai követelmény megcsúfolása volt, amellyel rászedte az embereket. Ilyen arcpirító módon még nem csaptak be szavazókat, Orbán legalább azokat tiszteletben tartja, akik mellette állnak. Magyar semmibe veszi őket. Rejtett adatgyűjtésre használta a szavazást: pártot szervezni nem fog, levélben és Facebookon tart kapcsolatot. Amerikai idő szerint reggel 7 órakor már ugyanolyan 75 százalékos volt az eredmény, mint amit estére végeredményként kihirdettek. Ezt mutatták egész nap, amivel befolyásolták a szavazókat, mert közismert tény, hogy az emberek a többséghez akarnak tartozni. Annál sokkal többen kritizálták a Facebook oldalán a döntését, mint amit a szavazás tükrözött.

Magyarországot senki nem képviseli a D-nap, a normandiai partraszállás 80. évfordulójára szervezett ünnepségeken. Magyarország külügyminisztere ezzel egyidőben Oroszországba utazott, amellyel kinyilvánította Magyarország hűségét és...

Orbán soha nem volt demokrata, ezt bizonyítja, hogy a Fidesz akkor sem volt demokratikus párt, amikor még liberális korszakát élte, aminek hamar vége lett. Orbán pályája egyenes úton vezetett a fasiszta diktatúrához. A fiatal Orbánban benne volt a mai fasiszta vezér. Ahogy Magyar Péterben is benne van, ő egy Orbán Viktor akar lenni. Ez nem befolyásolja a baloldali, liberális ellenzéknek azt a részét, amely pótolja Magyar Péter jobboldali híveinek hiányát, s amely a vágóhídra megy Magyar vezetésével, abban bízva, hogy diktátort cserél. Mert Magyar a "csalódott" liberális baloldali ellenzék nélkül egy futbllcsapatot nem tudna kiállítani, ahogy nincs tíz európai parlamenti képviselőjelöltje sem. A százezer tüntető nem neki köszönhető, hanem annak, hogy az ellenzék nem képes szembenézni saját magával.

A cél a Fidesszel szembeni fővárosi egység megtörése, Vitézy arroganciájának bevetése, Karácsony Gegely gyengítése és szavazóinak megosztása, elbizonytalanítása, elfordítása. A Fidesznek így két jelöltje van, az ellenzékinek látszó és pártnak alig látszó LMP jelöltjeként Vitézy Dávid, és a hivatalos jelölt-jelölt, a harmatgyenge Szentkirályi Alexandra. Vitézyt a Fidesz nem közvetlenül, hanem LMP oligarchája, Ungár Péter személyén keresztül bízta meg az indulással. Vitézy agresszivitására jellemző, hogy máris ő akarja irányítani a fejleményeket, vitára hívott mindenkit. Civil jelöltnek adja el magát, nagy sajtótámogatást élvez az Orbán propagandagyárán kívüli sajtótól is, amely megette a Lázár elleni harcát. Karácsony Gergelynek igaza van, hogy a Fidesznek két jelöltje van, és valamelyiket majd visszalépteti, aki nagy valószínűséggel Szentkirályi Alexandra lesz. Még azt is eljátszhatják, hogy ők annyira nem pártosak, hogy utat engednek egy szakértő, civil jelöltnek, hogy a budapestiek egy független jelöltet támogathassanak, aki amúgy kőkemény fideszes káder.

Ezért most nagyon dühösek és mérgesek Orbánra, s ha ez a közhangulat, a Kremlben sem lehet másképp. Putyin nem boldog, hogy nem jelentheti be az Ukrajna fölött aratott nagy győzelmet, nem omlik össze Ukrajna, hanem folytatódik az ellenállás. Ezért pedig Putyin is hibáztathatja Orbánt, aki képes volt egy EU-csúcs helyett Pekingbe menni Putyinhoz eligazításért. Látszott a felvételeken, hogy Putyin olyat kért tőle, ami nem tette boldoggá, de nem tehetett mást, megígért mindent, viszont nem tartotta be. Az oroszok nem tűrik az ilyen árulást, Orbánnak világossá kell tennie, melyik oldalon áll. A Nyugat felé nincs visszaút, de az EU nélkül összeomlik a rendszere. Putyin pedig nem tartja el, még Orbán finanszírozza a háborút a magyar energiavásárlásokkal.

Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy Magyarország nagy illiberális barátja, Orbán Viktor puszipajtása, a nem sokkal ezelőtt a legszebb magyar lóval megajándékozott török...

Nyilván ebből az okból szegődik Fábián András a DK fogadatlan prókátorává (ügyvédjévé), hogy elmondja a DK helyett az általa vélt indokot. Ez pedig minden eddiginél különösebb. Azt mondja, hogy a DK vélhetően zárt körben és a vitán való távolmaradásával is "amellett foglalt állást, hogy az Orbán-rendszert állítsák pellengérre és ne az egész magyar népet". Fábián András logikája szerint azonban nem ez történt, hanem az Európai Parlament az egész magyar népet állította pellengérre, nem az Orbán-rendszert. A DK ezért nem vett részt a szavazáson. Nos, ez az elképzelhető összes hazug magyarázat közül a legrosszabb. Mert ezzel azt mondja, hogy az Európai Parlament Magyarországot ítélte el, nem Orbánt. Ebből az következik, hogy a DK Orbánnal együtt ítéli el az Európai Parlament határozatát, az EP többségét, s Európa demokratáit. A DK is úgy azonosítja Magyarországgal Orbánt, ahogy azt ő teszi. Feltételezi, hogy az EP demokratái képtelenek erre a különbségtételre. Miközben nyilvánvaló, hogy "Magyarország" ebben az összefüggésben Orbánt jelenti.