Tag: diktatúra

Azzal már mindenki találkozott, hogy egyes közvéleménykutatások ellenkező eredményt mutatnak attől függően, hogy ki a megrendelő. Ennek súlyos veszélyei is lehetnek, ha például táplálkozási vagy egészségügyi kérdésekről van szó. Hasonlóan súlyos veszélyei lehetnek politikai kampányokban is, mert a populista politika egyik leghatékonyabb fegyvere lehet, s nemcsak jó célok, hanem rossz célok érdekében is. A közvélemény félrevezetése és manipulálása veszélyes egy egészséges társadalom műküdésére. Ebben az esetben a Medián jó célt szolgált, egy sötét diktatúra megdöntésében segédkezett. Nyilván ez mentette fel a lelkiismeretet: Orbán legyőzése minden szempontnál fontosabb. De ez a metódus, amikor egy közvéleménykutató nem kutatja, hanem irányítja, befolyásolja és vezeti a közvéleményt, rossz célokra is felhasználható. Abban sem vagyunk biztosak, hogy egy diktatúra megdöntése is elegendő indok arra, hogy minden szakmai és morális szabályt felfüggesszenek, mert az hosszú távon akár egy másik diktatúrát is létrehozhat. A sajtó, a nyilvánosság kontrollja elengedhetetlen a társadalmi önvédelem szempontjából. Ebbe beletartozik az is, hogy a közvéleménykutatások megalapozottak és hitelesek legyenek, ne manipulációs célt szolgáljanak. Ez új szint ahhoz képest, hogy az egyes pártokhoz közelebb álló felmérések kicsit kedvezőbben mérnek "haza". Ez teljesen új szerepbe állítja a közvéleménykuatatásokat és az egész szakmát. Lehet, hogy ez zseniális volt, de attól még nem biztos, hogy legitim. A veszély éppen az, hogy legitimmé válhat, miközben másnak mutatja magát. Nem tükrözi a valóságot, hanem megteremti. Ez precedens. Ez innentől eszköz lehet. És nemcsak jó célra. Bele is szerethet a megalkotója, és ennek az "iskolának" a követői. Mindnki jó ügynek tartja azt, amit szolgál. A machiavellizmus csapdája ez. Nem beszélve arról, hogy sokkal nagyobb üzleti lehetőséget is kínál ez a modell, mint csak egy mérés, noha annak is megmarad a funkciója. A mellékszereplők politikai aktorrá válhatnak. Igazán vonzó szerep. Összességében, mi továbbra is erénynek tartjuk az önkritikát, a beismerést és a bocsánatkérést, de e pillanatban nem vagyunk meggyőződve arról, hogy nem egy fantasztikus és hibátlanul kivitelezett kampánytechnikáról van szó. Ezt pedig azért sem kívánjuk elkenni, mert ennek a választásnak ez az egyik specifikus területe, amit kutatni érdemes. Ezért Hann Endrétől nem kérünk bocsánatot a felismerésünkért, viszont gartulálunk ahhoz, hogy valami teljesen újat alkottak, s azt tökéletesen kivitelezték. Azt sem vonjuk kétségbe, hogy a feltolt és letolt eredményeknek nem voltak mérésekben szereplő alapjai, de a tendenciák célorientált felhasználása egy új minőséget teremtett. Ezért Hann Endrének minden alapja megvan arra, hogy nevessen a sajtóban, mert zseniálisat alkotott. Pontosan eltalálta, amire éppen szükség volt: se többre, se kevesebbre. A nevetés nyilván nem annak szólt, hogy a mérései pontosak voltak, és igazolódtak, hanem annak, hogy megcsinálták azt, amit kellett, amit célnak kitűztek. Működött a technika. Ez a magyarázata annak, hogy a többi mérés mindig lemaradt a Mediántól, mert az soha nem azt mutatta, ami van, hanem azt, ami lesz. Még inkább: aminek lenni kellene. És a valóság utolérte a próféciát. Pontosan ez volt a célja.

Oda jutott az egykori demokratikus ellenzék, hogy ha Magyar nyer, akkor Orbán lesz a fék és az ellensúly. Magyartól továbbra is el kell fogadniuk mindent, mert különben az a veszély fenyeget, hogy "visszatér Orbán". Ekkora csapdába akkor sem eshettek volna, ha maga Orbán állítja a csapdát. Kezdődik elölről a pávatánc az Európai Unióban, ahol Magyar korábbi nyilatkozataival összhangban, sokkal közelebb áll Orbán álláspontjához, mint az Európai Unióhoz. Ha nem adják bianco a pénzeket, Magyar pedig nem csinál liberális demokráciát, akkor Brüsszel megint ugyanolyan ellenség lesz, mint most. A demokratikus ellenzék saját maga számolja fel a létezésének feltételeit. Ez már nem egyszerű tévedés, hanem önfelszámolás, amelyet mégcsak nem is a kényszer, hanem a hisztéria, a vakhit vezérel. Aki ebben részt vesz, az nem áldozat, hanem bűntárs. Ha Magyar nyer, rosszabb lesz. Ha nem nyer, Orbán marad. Nincs helye annak a kényelmes illúziónak, hogy "valahogy majd jobb lesz". A messiásvárás ezúttal sem old meg semmit. Az pedig különösen nem, hogy az "ördögre" bízták a messiás szerepét. Elmosódik a különbség a Fidesz, a Tisza és a Mihazánk között. Az egykori ellenzék beleolvadt ebbe. Akik Orbán és Magyar között választanak, nem két rendszer között választanak, hanem ugyanannak a rendszernek két fázisa között. Megszavazzák az Orbán-rendszer másodszori nekifutását és újrakezdését, egy Orbánnál gátlástalanabb, agresszívebb és nagyságrendekkel tehetségtelenebb emberrel. Ez nem rendszerváltás, hanem rendszer újrakezdés: reset. Magyar nemcsak Orbánnak egérút, hanem az egész Orbán-rendszernek. A cirkuszi mutatvány az lesz, hogy Magyar majd hepciáskodik egy kicsit a személyes ellenségeivel. Bosszút áll azokn, akin tud. Ezzel kell beérni az igazságtételt. Feltéve, ha nyer. Eddig egy fideszes vezértől kellett szenvedni, mostantól (akár kormányon, akár ellenzékben) kettőtől. Mindezt úgy, hogy az egyiket muszáj isteníteni, hogy a másik vissza ne térjen vagy megbukjon (ha nagy szomorúságára mégis nyerne). Azoknak a demokratikus elveknek, melyekről az ellenzékiek taktikainak mondott okok miatt lemondtak, semmiféle képviselete, szószólója nem lesz, hanem azokat le kell tagadni, mint egy letűnt világ téves ideológiáját. Ez pedig maga az orbáni illiberális fasiszta ideológia, amellyel pszichológiai okokból azonosulni kell, hogy az Orbán-Magyar világ lelkileg túlélhető legyen. Akárki nyer, Magyarország vasárnaptól rosszabb helyzetben lesz, mint az elmúlt 16 évben bármikor, mert a demokratikus rendszerváltás lehetősége akár évtizedekre eltűnhet. Az Orbán-rendszer túléli a névadót, mert ha akár most, akár később, Magyar ölébe hullik a hatalom, ő meghosszabbítja a rendszert. Akik nem tudtak még Orbántól sem megszabadulni, azok Magyartól még úgysem fognak. Magyar Péter az a fideszes, aki radikalizmusa és gátlástalansága miatt nem tudott Orbán alatt az élvonalba kerülni. Egy csapás lesz Magyarországra. Hozzá képest Orbán egy mérsékelt, visszafogott, mértéktartó fasiszta. Ha Magyar győz, az biztos út az Orbán-kultuszhoz. Aki a kezeit mossa, az utoljára még valamilyen demokratikus pártra és jelöltre szavaz.

A "Tisza Párt" híveinek minden mértéket meghaladó, fanatikus hisztéria- és gyűlöletkampánya messze túltesz az Orbán-rezsim gyűlöletorgiáin, ami azért nagy szó, mert ezt Orbán minden korábbinál magasabb szintre emelte. Magyar Péter is ott tanulta, onnan hozza, csak belőle hiányzik minden fék, minden önmegtartóztatás és mérték. Ez nyilvánul meg a tiszás "áradók" feneketlen gyűlöletében, fizikai fenyegetéseiben. Bejárta az internetet az egyik tipikusnak mondható fenyegetés, amely szerint "meg lesznek jegyezve", akik merészelnek nem félreállni Magyar útjából, állásuk sem lesz, s a családtagjaiknak sem. Pontosan erre számítunk, és Magyar Péter megjelenésének pillanatától erre figyelmeztetünk. Ezekben a fenyegetésekben semmi túlzás, egyéni túlkapás nincs. Magyar Péter rendszerében pontosan erre lehet számítani. Hívei hűen tükrözik és adják vissza a vezérük habitusát és uralmának lényegét. Annak tudatában, hogy a Medián már biztos kétharmados győzelmet prognosztizált, teljesen érthetetlen, miért zavarja a tiszás híveket 3-4 nem tiszás, hanem demokratikus jelölt a választáson. Miért akarják a demokrácia nyomait is megsemmisíteni? A válasz egyszerű: Magyar inspirációjára. Ezt a közösségi médián keresztül fanatizált és tréningelt tömeget Magyar Péter szocializálta tiszássá, ami a fideszesség felső foka. A két tömeg közötti különbség kifejezi a két vezér közötti különbséget. Orbán aljas propagandával, goebbelsi módszerekkel dolgozott mindig, de soha nem dobta a lovak közé a gyeplőt, uszításait keretek közé szorította, s nem keltett lincshangulatot. Ez még a 2006-os utcai puccskísérletére is igaz, amelyben nem a Fidesz hívei, hanem focihuligánok vettek részt, rohamcsapatként a futballstadionok bűnözőit, maffiacsoportjait aktivizálta. Magyar minden tiszás támogatóból minimum verbális verőlegényt képez, amely az értelmésigi megmagyarázó emberektől, a magyarista szennysajtón át a közösségi média rikácsolójáig terjed. Akik valamilyen kapcsolatot tartanak fenn a tiszaszigeteken túli világgal és valósággal, azok válogatott eszközökkel próbálják a gondolkodás írmagját is kiirtani, a demokratikus normák létezését és elfogadhatóságát megsemmisíteni. A legcinikusabb érvek egyike az, hogy voltaképpen csak diktatúrák léteznek, hamis álca a demokrácia, nem is kell jobbat várni, s most egy megunt diktatúrát "lazább" diktatúrára cserélnek. Ebbe a logikába kérik belépni azokat, akik szerint az elmúlt két évszázad harca a demokráciáért, nem ezt bizonyította. A demokratikus intézményrendszer szabadabb, jobb és virágzóbb életet jelent minden nehézségével és ellentmondásával együtt, mint a legpuhább vezérelvű diktatúra. Az emberi jogoknak nincs alternatívája, csak az elnyomás, a megfélemlítés, a jogtiprás és a terror. Az ilyen rendszerek tömeges támogatására azért hibás hivatkozni, mert a legnagyobb támogatottságot a tömegpszichózis és tömeghisztéria nyomán a legdurvább diktatúrák élveztek. Tiszásnak lenni is ezt jelenti.

Végezetül, a saját értékeit, ideológiáját és közösségét megtagadó volt baloldali vezetők legnagyobb hazugsága, amivel rá akarják szedni a maradékot az árulásra, hogy "baloldalnak lennie kell és lesz is, bármilyen szervezeti keretek között, de az Orbán-rendszerben a baloldalnak nincs mozgástere". Orbánnál nem semmisítettek meg egyetlen baloldali és liberális pártot sem. A mozgásterük korlátozott volt, de nem szűnt meg. Magyar annyival rosszabb Orbánnál, hogy nem elégedett meg a mozgásterük szűkítésével, hanem minden erejével gyalázta és elpusztította őket. Ehhez asszisztálnak a baloldal volt vezetői. A baloldal felszámolásában játszott szerepük leggyalázatosabb hazugsága az, hogy szerintük "az új váltóerő kormányzásában egy új, parlamenten kívüli baloldali mozgalomnak is szerepe lesz." Hogy minek? Mije? Parlamenten kívüli baloldali mozgalomnak? Szerepe? Miről beszélnek? A parlamenten kívül a baloldalnak semmiféle mozgalma nem lesz, de még ha lenne is, az "új váltóerő" kormányzásában aztán semmiféle szerepe nem lesz. Magyar még a saját parlamenti képviselőinek sem szán semmiféle szerepet, nemhogy a "parlamenten kívüli baloldali mozgalomnak". Akik Magyarnak engedtek, eltűnnek. Ez a szöveg már megalázó is: úgy beszél a megmaradt baloldali demokratákkal, mint a kisgyerekekkel, akiket be lehet csapni, lehet nekik hazudni, csak menjenek haza a játszótérről. Ezzel a hazugsággal vigasztalják őket. Baloldali mozgalom még úgy sem volt, hogy voltak baloldali pártok a parlamentben. Ha bármilyen baloldali mozgalom megszületne, az orbánista illiberális populista Magyar abban a pillanatban kiáltana bukott óellenzéket, gyurcsányozna és azzal fenyegetne, hogy visszajön a "Gyurcsány-Orbán" korszak. Tisztességes baloldali azonnal hátat fordított volna neki, amikor ezt kiejtette a száján. A baloldal volt vezetői ezzel a kiáltvánnyal bűnrészessé váltak, a magyar történelem legnagyobb és leghazugabb árulói közé írták be a nevüket. Az utókor megvetése lesz az osztályrészük azért, amit tettek. Magyar Péterrel nem a demokratikus rendszerváltást, hanem a fasiszta diktatúra konszolidálását és meghosszabbítását készítették elő. Segédkeztek a magyar demokrácia és a pluralizmus maradékának felszámolásában. A Fidesz generációváltásához adták a nevüket, rendszerváltást hazudtak, és megsemmisítették a baloldalt. Még egyszer: megsemmisítették a baloldalt, odadobták egy fideszes fasisztának. Ne mondják, hogy Magyar nem fasiszta, mert Orbánról is ezt mondták, aztán kiderült, hogy mégis az. Becsapták a baloldaliakat, az ellenzékieket és az egész magyar népet. Felelősek azért, ami a következő húsz évben történik. Ha nem sikerül a két lépésben való rendszerváltás, mert Magyartól nem tudnak többé megszabadulni, akkor nincs mentség. Ezt lehetett tudni előre.

Magyar egy kontroll nélküli klasszikus vezér és diktátor, aki demokráciát ígér. De aki a demokratikus normáknak még saját pártjában sem ad teret, aki semmiféle ellenőrzést, pluralizmust, intézményes korlátot nem tűr és nem fogad el, az nem fog demokráciát csinálni. Ezért a választás kimenetele nem hozhat semmiféle demokratikus változást. Vagy Orbán marad, vagy az Orbán nélküli Orbán-rendszer marad, egy nála is gátlástalanabb vezérrel. Minden vezér olyan diktatúrát csinál az országban, amilyen diktatúra a családjában és a pártjában van. Orbán diktatúrája leképezi a családját és a Fideszt. Magyar Péter (ha egyszer hatalomra kerül) éppen olyan diktatúrát fog csinálni, mint amilyet a családjában csinált, és pontosan olyan lesz a demokráciája, mint amilyen demokrácia a "Tisza Pártban" van. Akik megelegédtek Orbán eltüntetésével, egy nála sokkal rosszabb diktátort próbálnak hatalomra juttatni. Magyar a személyes ellenségeit és riválisait fogja eltüntetni, s ezt nevezi rendszerváltásnak. Orbán rendszere azonban megmarad. A probléma, amely Magyar Péter támogatásához vezetett (egykori politikai szereplők személyes ellenszenvén és utálatán kívül), nem Orbán személye, hanem a rendszer, amelyet Orbán létrehozott és működtetett. Ez a rendszer nem változik meg attól, ha más fogja irányítani, ráadásul ugyanazzal a hamis ideológiával. Ezért a kérdés nem az, hogy Magyar leváltja-e (legyőzi-e) Orbánt, hanem az, hogy mire cseréli az Orbán-rendszert. Orbántól csak akkor szabadulna meg az ország, ha az Orbán-rendszer megszűnne. De az egyértelmű, hogy Magyar Péter esetleges választási győzelme esetén (amit mi kizárólag akkor tudunk elképzelni, ha Orbán titokban ezt akarja), a NER megmarad, az Orbán-rendszer nem változik, csak átöltözik és gátlástalanabb diktatúrává lesz. A választás kimenetelétől függetlenül Magyar Péter színre lépésével Orbán már mindenképpen nyert. Olyan kihívója van, aki nem kérdőjelezi meg a NER alkotmányosságát, nem semmisíti meg az Orbán-rendszert, nem tünteti el sem a Fideszt, sem őt a politikai életből. Az igazi számonkérés elmarad, és nem egy intézményes demokráciára cseréli az önkényuralmat, hanem az Orbán-rendszert legitimálja és viszi tovább.

A legijesztőbb éppen az, hogy Magyar meghamisítja a valóságot, hisztérikus propagandát csinál a diktatúra jól ismert napi működéséből, ahelyett, hogy a rendszer felszámolását tűzné ki célul. Azzal, hogy úgy tesz, mintha a rezsim átlépett volna valamilyen határt, azt a hamis látszatot kelti, mintha itt lenne bármilyen határ, amit megsértettek volna. A 444.hu propagadaújságban is Buda Péterrel azt mondatják, "ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondani egy demokráciában". Még szerencse, hogy Buda Péter hozzátette: "egy demokráciában". De hol van itt demokrácia? Magyarországon már régen nincs demokrácia, a titkosszolgálat akciója a jól ismert napi működés. Ha Magyar ebből csinál propagandakampányt, hamisan állítja be a történést, mintha itt valami normaszegés történt volna. Ha nem arról beszél, hogy ez a norma, akkor semmi jót nem várhatunk sem tőle, sem a titkosszolgálattól, amely az ő kormányzása alatt működne, ugyanebben a rendszerben. A "Tisza" hisztériavonatán nincsen fék, ezért Magyar most már arról beszél, hogy a Pegazus utódját, a Candiru-t küldték rájuk, az informatikusaikat pedig ezért akarták kiiktatni. De ezt már ki tudja ellenőrizni? A két éve fenntartott permanens hisztéria fokozására azonban alkalmas. Ami a hisztériát illeti, az önmagában is figyelmeztető jel, mert a szélsőjobboldali populista propaganda egyik legfontosabb eszköze. Ahogy Orbán a háborúval ijesztget, fenyeget, hiszterizál, Magyar permanens hisztérikus üzemmódban működik, s a híveit hiszterizálja és fanatizálja. Az érzelmek felkorbácsolása nem demokratikus politikusok sajátja, s a kommunikációs szakirodalom alapján erre nem elfogadható magyarázat, hogy "csak így lehet legyőzni Orbánt". Mert aki legyőzi, az sem lesz jobb semmivel. Magyar szájából nem hangzik jól a Pegazus, amelynek a használatát volt felesége engedélyezte, vélhetően az ő tudtával, s azzal valóban lehallgattak ellenzékieket, újságírókat. Ez is mutatja az Orbán-kormány, a NER titkosszolgálatának működését, hogy a titkosszolgálat alapjáraton a diktatúra eszközeként dolgozik. Emellett Magyar Péter a titkosszolgálati módszereket még a családjában is használta, amikor titokban lehallgatta a feleségét, majd a felvételt politikai célokra használta fel. Ez kicsiben ugyanaz, mint az Orbán-rendszer módszere. Magyar a színre lépése óta zseniális érzékkel tereli el a figyelmet a fontosabb dolgokról saját magára. Ez így volt már a kegyelmi botrány idején is, amely neki kösöznhetően halt el. Azóta folyamatosan ez zajlik, most pedig egy sokkal fontosabb és fajsúlyosabb kémügyről tereli el a figyelmet magára. Mert az oroszoknak kémkedő magyar külügyminiszter esete ennél a mesterségesen felfújt ügynél sokkal fontosabb lenne. Neki azon kellene dolgoznia, hogy az ország nemzetbiztonságát alapjaiban érintő Szijjártó ügyet helyezze középpontba. Szijjártó telefonjai és szivárogtatásai Lavrovnak ügynöki jelentések.

Olyan hazug értelmezések alakultak ki, hogy egy hazugságra épülő diktatúrát csak hasonló módszerrel lehet legyőzni. Ez a legnagyobb hazugság, mert a hazugságot csak igazsággal lehet legyőzni. A hazugsággal legfeljebb a másik hazugságot lehet felcserélni, de attól nem változik semmi. Magyar Péter nem egy alternatíva, hanem egy változat. A legszomorúbb pedig az, hogy akik elhiszik a hamis messiásról szóló hazugságokat, éppen annak teszik ki magukat, hogy a hazugság és az igazság közötti határokat elmossák, ezzel megsemmisítik saját képességüket és alkalmasságukat arra, hogy a diktatúrát elutasítsák, a propagandával szemben megvédjék magukat. A propaganda tömegemberei lesznek. Ijesztő látni, ahogy kárörvendően tapsolnak Magyar Péter hazugságainak, és élvezik, hogy a Fidesz ellen saját fegyverét vetették be. Ha valaki figyelmesen olvassa a szövegeiket, ott vannak az egyértelmű jelek, hogy már azonosulnak is Magyar hazugságaival, mint a Fidesz becsapott hívei, már elveszítették a valóság és a hazugság elválasztásának képességét. Arendt elmélete szerint készek arra, hogy egy totális diktatúra alanyai és védelmezői legyenek. Köztük olyanok is, akik Arendt elméletét nemcsak ismerik, hanem tanítják is. A hazugsággal szemben nem az ész véd meg, hanem a morál. Nem az intelligencia védi meg az embert a hazugságtól, hanem az erkölcsi érzék. Ha ez eltűnik, akkor a legműveltebb emberek is képesek a propaganda tömegévé válni. Az igazság nem taktika, hanem az egyetlen eszköz, amellyel egy hazugságra épülő rendszert meg lehet törni. Magyar Péter tiszaista támogatói erről mondtak le, ezzel magára hagyva az országot. Reményt akartak, és a reményt pusztították el.

Képviselőjelöltjeit maga választotta ki, ő döntötte el, kik lehetnek az alkalmazottjai. Mert a Tisza képviselői nem a választóiktól függenek, nem nekik tartoznak elszámolással, és nem is őket képviselik, hanem a munkáltatójukat, Magyar Pétert. Ez nem egy pártban szokásos viszony, itt nincsenek a képviselőknek jogaik, ez egy munkáltatói kapcsolat. Itt senki nem szavazhat a lelkiismerete, a választói, a választókerülete érdekei szerint. Itt senki nem szólalhat meg, nem lehet (ellen)véleménye. Magyar a kampányban is eltiltotta őket az alapvető emberi jogaiktól. Ők pedig az állás megszerzése érdekében vállalták ezt. Tudják, hogy a jövőben is egyhangúan arra kell szavazni, amit Magyar mond. Ezt vállalták. Nem sok jót ígér, hogy Magyarország következő diktátora, aki Orbán Viktor helyére akar ülni a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, úgy választatta meg magát, ahogy a vezérek szokták. Apropó, titkos volt a szavazás? Magyar már az első lépcsőben hazudik, színházat játszik, becsapja az embereket. Ki hiszi el, hogy esetleges győzelme esetén nem ezt tenné? Ami pedig a győzelmi mámort illeti, az még a megválasztásánál is viccesebb. Mert Magyar annyira biztos a győzelmében, hogy előre letette a hivatali esküt. Azt írta: "A megtisztelő felkérést elfogadom. Készen állok minden tudásommal és energiámmal Magyarországot és a honfitársaimat szolgálni. Isten engem úgy segéljen." Először is, Magyar önmaga "felkérését" fogadta el, de még mielőtt választást nyert volna, ő már letette a miniszterelnöki esküt. Az "Isten engem úgy segéljen" szöveg az eskü vége. Itt hallható Orbán Viktor 2010-ben elmondott esküje, amely szintén így végződik, s éppen ilyen hazugság volt. Orbán az Alkotmány megtartására esküdött fel.

Ez majdnem olyan, mintha Iványi Gábort és feleségét az utcára tennék a téli hidegben és halálra ítélnék a házi állataival együtt. Iványi Gábor nyilatkozatában jelezte: "Holnap térek haza Békásmegyerre, hosszú kórházi kezelés után." Ez azt jelenti, hogy betegen, egy áram nélküli, fűtetlen és víz nélküli lakásba kell hazatérnie, amelynek nincs is tartozása. Az Orbán-rezsim gonoszságának abszurdja, hogy Iványi Gáborból hajléktalant akarnak csinálni, és saját gondozottja lehet a Dankó utcában. Orbán "keresztény Magyarországa" fizikailag fenyegeti egy metodista egyház lelkészét és lehetetlenné teszik egy templom működését. A világ különböző részeire rohangálnak és költik az adófizetők pénzét templomokra, Budapesten pedig kikapcsolják az áramot, hogy ne tudjon egy templom istentiszteleteket tartani és megvonják a fűtést lelkésztől. Magyar Péter az Orbán-rendszerrel szemben "emberségesebb" országot ígér, de ha Iványi Gábor üldöztetése, koncepciós pere, otthonában az áram, a fűtés és az ivóvíz kikapcsolása ellen nem emel szót, akkor az "emberséges Magyarország" éppen olyan hazugság, mint az Orbán-rendszer "keresztény Magyarországa". Iványi Gábor sorsa és az üldözéséhez való viszony lakmuszpapír. Megmutatja az emberek szívét. Magyar Péter minden antidemokratikus, oroszpárti, ukránellenes és illiberális tettét, nyilatkozatát "szavazatmaximalizálással" indokolja. Ennek hazugságát bizonyítja, hogy ha Iványi Gábor mellett nem szólal meg, s ha nem védi meg, szavazatok tömegét veszíti el. Ez egyben azt jelenti, hogy Magyar Péter demokraták elleni gyűlölete nem ismer határt és felülírja a választási esélyeket is. Azt is jelenti, hogy Iványi Gábortól, az ő hitelességétől és népszerűségétől éppen úgy fél, mint Orbán. Ahogy azt is jelenti, hogy Iványi Gáborral és az általa képviselt értékekkel szemben, Iványi Gáborral ellentétes oldalon, Orbán mellett áll.

A másik oldalon vonulókat olyan ember vezeti, aki korábban a Békemenethez tartozott. Az elvei nem változtak, csak a pénzforrásai. Az Európai Parlamentben minden alkalommal az ukránok ellen szavazó Magyar Péter mindenben a Fideszt követi és másolja. Magyar Péter menete a Békemenet klónja, a hívei már tökéletesen idomultak a Fidesz stílusához. Magyar a Nemzeti Menet elnevezésével is Orbán lába nyomát követi, kisajátítja a nemzet fogalmát, és kirekeszt belőle mindenkit, aki nem vonul az ő menetével. Nemcsak a Fidesz híveit, hanem azokat a baloldaliakat és liberálisokat is, akik éppen azért nem csatlakoznak hozzá, mert nekik fontosak 1848, március 15 és felvilágosodás liberális eszméi. Petőfi Sándor, Jókai Mór és a márciusi ifjak nem vonulnának egyik menettel sem, mert a sajtószabadságot egyik sem fogadja el, s nem tiszteli, a jogállamot, a törvény előtti egyenlőséget csak egymással szemben képzelik, a közteherviselés Orbán és Magyar rémálma. Petőfi és a márciusi ifjak nyíltan Ukrajna mellett állnának az oroszokkal szemben. A márciusi ifjak nem voltak többen, mint 2-3 tucat értelmiségi, akik hittek a felvilágosodás eszméiben, az emberi jogok és a szabadság értékében. Nem kötöttek alkut, nem kötöttek kompromisszumot. Nem kerestek egy másik Habsburgot, aki működő és emberségesebb zsarnokságot ígért volna, mert csak ő tudja leváltani a császárt. De ez a néhány tucat elvszerű értelmiségi kivívta a szabadságot és megváltoztatta a világot Magyarországon. Ma ezek hiányoznak. Két nagy tömeg vonul március 15 évfordulóján, de a márciusi ifjak nem lesznek közöttük. Marad is a zsarnokság, függetlenül attól, hogy ki nyeri a csaló választást. Mindkét diktátor szabadsághősnek hazudja majd magát. Ahol a létszám erkölcsi igazolássá válik, minőséget és értéket helyettesít, ott a szabadság már rég elveszett.

Választási szakértők és jogászok véleménye szerint Trump rendszerszintű támadást intézett a félidős amerikai kongresszusi választások eredményének megkérdőjelezésére. Trumpnak a közvéleménykutatások szerint nem sok esélye...

A tömegízlésről és a tömegpszichológiáról nincs nagy véleményünk, és illúzióink sincsenek, de aki Donald Trump barátságával dicsekedik, az ő elismeréséből akar tekintélyt magának, az végtelenül szánalmas ember, aki kiállítja magáról a negatív bizonyítványt. Trump esetleg Putyin kérésére megy Budapestre, egyébként mindenkit magához rendel, ő nem megy. Egy Trump látogatásban egyetlen érdekes kérdés van, hogy a Tisza Messiás hogyan reagál. Különösen azután, hogy az energiaügyi miniszterjelöltet azzal népszerűsítette, hogy Trump és Kapitány közös fotóját posztolta, méghozzá azzal, hogy mindenki ossza meg, hogy a kép eljusson Washingtonba és Moszkvába. Magyar Péter Orbánnal versenyez a diktátorokért. Magyar támogatóit eddig sem érdekelte semmi, de azért az egykori demokrata szavazókat elgondolkodtathatja, hogy milyen ember az, aki egy Donald Trump kegyeire vágyik, azért helyezkedik, hogy egy ilyen ember szimpátiáját vagy támogatását keresse vagy Trumpot megnyerje. Egy demokratikusan gondolkodó ember gyomra ezt nem veszi be. Orbán Viktor legnagyobb szégyene, hogy a világ legveszélyesebb és legaljasabb diktátorai közé került. Az Magyarország legnagyobb szégyene, ha egy Donald Trump látogatása lehet megtiszteltetés bárki számára. Donald Trump saját hazáját és népét fenyegeti, most készül a félidős választások eredményeinek megkérdőjelezésére. A világ legveszélyesebb embere. Jó lenne azt hinni, hogy Orbán a Trump iránt érzett szervilis, szerelmes hódolatát csupán kivetíti másokra is, és azt gondolja, hogy a magyarok nem tudják és nem látják, ki ez az ember. Abban nem reménykedhetünk a "Tisza Párt" örömmel fogadná Trumpot, mint aki leleplezi és lejáratja Orbánt, mert Magyar Péter legszívesebben a lábai elé borulna.

Csercsa Balázs szerint a demokratikusnak látszó akciók is hazugságok: "A jelöltállítás sem úgy zajlott, ahogy előre megígérték. A jelöltek személye a legtöbb választókörzetben előre eldöntött volt, akik mellé csak kirakatembereket kerestek, és a választást eljátszották. A jelölti kiválasztás során többünket méltatlan, megalázó helyzetbe hozták." Mint elmondta, a be nem teljesült ígéretek sorát napestig lehet sorolni. Ehhez kapcsolódik a programalkotás és a párt viszonya az EU-hoz és az EPP-hez. Ezekkel kapcsolatban a párt "mindig azt teszi az ablakba, amiről tudja, hogy népszerű lesz, a valódi irányelvek gyakran egészen mások, mint a nyilvános kommunikáció". Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy Magyar Péter becsapja a támogatóit és az egész országot. "Létezik egy kifelé kommunikált, kampányszerű program, de a valós szándékok ettől túl sok esetben eltérnek. Ezzel pedig már nem vállalhatok közösséget. Erre utasít a szociális igazság, az értelmiségi felelősség és a Krisztust követni szándékozó alapelvek is." Talán a legmegdöbbentőbb leleplezés, hogy a Magyar által letagadott 600 oldalas program valóban a Tisza Párt programja. A Fidesz valótlanul kormányprogramnak nevezte, de a párt belső köreiben mindenki tudta, hogy ez a konvergenciaprogram, amely alapján dolgoznak, "a nyilvánosság számára készül választási gazdasági program, kifelé ezt kommunikálják". Ehhez képest kell értékelni a Tisza Pártot támogató bíró döntését a sajtószabadságról, amikor az erről szóló kiadványt előre betiltotta: a jogsértés megállapítása előtt szabta ki a jogsértésért alkalmazható szankciót. Ez jogtörténeti paródia, a jog megcsúfolása. Ilyet a Fidesz által félig kontrollált bíróságok sem engedtek meg maguknak, mint a tiszás bíró.

Azt a következő négy év dönti el, hogy ez a terv szélsőséges őrültek fasiszta utópiája, amit az amerikai félidős választás és a 2028-as elnökválasztás elsöpör, vagy a világ pusztulása, megsemmisítésének forgatókönyve, amely meghatározza a világ sorsát. A szellemet ezzel kiengedték a palackból, bármi is legyen a vége, a következmények beláthatatlanok. Az amerikai demokrácia és jogállam újabb nagy kihívás elé került, mert definiálnia kell ezt az irományt, benne az Egyesült Államok szerepét. Szerény véleményünk szerint a Project 2025 című dokumentum szerzőit az alkotmányos rend megdöntésére irányuló terv, kísérlet, szervezkedés miatt az amerikai Alkotmány értelmében bíróság elé kellene állítani. Ehelyett a terv egyes elemeit módszeresen ültetik át a gyakorlatba. Ez a nemzetbiztonsági terv Amerika vezető helyét jelöli ki a fasiszta Internacionáléban. A demokratikus világgal szembeni összeesküvés, a polgárháború utáni Amerika lerombolása, eddigi értékeinek és alkotmányos rendjének megtagadása. Ez nemcsak a világ, hanem Amerika ellen is íródott. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság összetételét ugyanezen körök már úgy változtatták meg, hogy az motorja lett az alkotmányos rend szétverésének. A republikánus többség ideológiai komisszárokat és nem felelős alkotmányjogászokat ültetett a bírói székekbe, akik Trump eszközei és segítői a jogállam és a demokrácia szétverésében. A fenti ideológia alapján. Amerika és a világ demokratáinak ez az iromány figyelmeztetés: a fasizmus megjelent és bejelentette igényét a világuralomra. Hadat üzent a demokratikus világrendnek, a jelenleg még demokratikus és alkotmányos Egyesült Államokból, a hivatalban levő adminisztráció hivatalos "nemzetbiztonsági" stratégiájának álcájában.