Tag: Trump

Hajdu hivatalosan az orosz olaj érdekében ment lobbizni, de ezt egy ilyen szervezettel nem teheti meg, mert a kapcsolatfelvételnek politikai tartalma és üzenete van. Egy ilyen szervezettel a kapcsolatfelvétel maga is politikai aktus, függetlenül attól, mi a tárgyalás témája. A Heritage Foundation nem egy semleges lobbicég vagy egy techni­kai szakértői intézet, amelyet pragmatikusan fel lehet keresni bármilyen ügyben. Ez egy ideológiai műhely, amelynek a puszta felkeresése üzenetet hordoz, a legitimálás, az elismerés, a szövetség üzenetét. Egy demokratikus rendszerváltást ígérő párt nem legitimálhatja a puszta megjelenésével azt a szervezetet, amely a demokrácia lebontásának útitervét írta. A gyanú inkább az, hogy az orosz energiafüggőség fenntartása érdekében folytatott lobbitevékenység csupán álca és ürügy a Heritage Foundationnal való kapcsolatfelvételre és a korábbi fideszes együttműködés folytatására. A magyar sajtóban az MTI híradása alapján csak közölték, de sehol nem kommentálták a látogatás tényét. Egyetlen újság sem kérdezett rá, hogy a Tisza Pártnak és az általa ígért demokratikus Magyarországnak mi köze lehet a trumpista, szélsőjobboldali Heritage Foundation működéséhez, amely az orbánizmus amerikai importőre és terjesztője. A legjobb szándékkal sem tételezhetjük fel, hogy a Tisza ezúttal az illiberális orbánizmus megsemmisítésének receptjét akarná átadni a Heritage Foundationnek, mert nem látjuk az erre irányuló terveit és a végrehajtást sem, a személycseréken és az ígérgetésen kívül. Miközben a Magyar Péter által emlegetett szavak gyanúsan mást jelentenek, mint eddig. Magyar rendszerváltás és jogállamiság alatt feltűnően nem azt érti, amit a nyugati demokráciák, hanem sokkal inkább az Orbán-rendszer maradékának átmentését, legalizálását. Ha ez az együttműködés folytatásának alapja, akkor a "Tisza" egyre gazdagabb tapasztalattal rendelkezik, amit átadhat a Heritage Foundationnak Trump bukása esetére. Magyar Péter és kialakuló rendszere ebben is sikeresen őrizte meg a folytonosságot, nem kellett hozzá kapcsolatokat építenie, csak a Fidesz kapcsolatait megtartani és újraéleszteni. Ez a washingtoni látogatás többet mond arról, ami Budapesten történik, mint az összes Magyar Péter-beszéd díszkötésben kiadva és egy értelmező szótárral kiegészítve. Hajdu Márton látogatása azért kérdéses, mert nem jelent meg nyilatkozata arról, hogy a Heritage Foundationt arról tájékoztatta volna, hogy az Orbán-rendszer ideológiája és az Orbán-modell Magyarország gazdasági, kulturális és morális lepusztításához, az emberi értékek megsemmisítéséhez, az ország kirablásához, egy sötét embertelen rendszerhez vezetett, amely csak azért nem végződött véres polgárháborúval, mert az alkotmányos rendet megdöntő bűnszervezet a totális összeomlás előtt a szervezett elvonulást és a hatalom békés átadását választotta, a felelősségre vonás elengedéséért és a vagyon megtartásáért cserébe. Szerintünk hazai és nemzetközi botrány az, hogy az Orbán-rendszert felváltó Tisza-kormány bármilyen szinten felveszi a kapcsolatot a Heritage Foundation képviselőivel. Ez csak abban az esetben lenne elfogadható, ha azt közölnék velük, hogy "az Orbán-modell és az illiberális kísérlet megbukott, nem sikerült, ezért javasoljuk, fejezzék be Amerikában is". Ezt a nyilatkozatot még nem adta ki Magyar Péter, Hajdu Márton és a Tisza Párt sajtóosztálya. A Heritage Foundation felé tett látogatás nemcsak lobbizás az orosz gáz és az orosz olaj mellett, ami önmagában is elfogadhatatlan, hanem elkerülhetetlenül egy politikai üzenet, amit a Tiszának meg kellene magyaráznia. Nyilván csak késik. Kitartóan várjuk.

Trump a novemberi félidős választások előtt a választásba vetett hitet vette célba és azt rombolja le. Ez a demokráciába vetett bizalom alapköve, az utolsó bástya az erőszak és egy polgárháború előtt. Ha nem lehet bízni a választások tisztaságában, akkor nem marad demokratikus eszköz a hatalom befolyásolására. Trump legújabb beszéde funkcióját és hatását tekintve ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a január 6-án elmondott beszéd, amelynek vége lázadás lett és halálos áldozatokat követelt. Csak a szerencsének lehet köszönni, hogy a hazugságaival feluszított elvakult hívei nem mészárolták le az amerikai Kongresszus mindkét házát, a törvényhozás vezetőit és az amerikai alelnököt. Trump ezúttal is bizonyítékok nélkül állította, hogy a 2020-as választást elcsalták, miközben ez ügyben az összes bejelentést kivizsgálták és bíróságok minden ügyben döntöttek. Most senki által nem látott FBI dokumentumokra hivatkozott, amelyeket állítólag majd közzétesz, s azok alapján azt állította, hogy rendszerszintű csalás történt, az amerikai választási rendszer nem biztonságos, hanem manipulálható, most éppen Kína avatkozott be a 2020-as választásba (erre sincs semmi bizonyíték), azt a képtelenséget állította, hogy 278 ezer nem amerikai állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami egyszerűen lehetetlen, de ő majd az embereivel kitörli azokat. Trump aláásta az elektronikus rendszerbe és a levélszavazásba vetett bizalmat, leginkább a demokrata államokat vádolta csalással, főleg Kaliforniát, ami nagyon kellene ahhoz, hogy a republikánusok örökre megszerezzék a hatalmat Amerikában. Ennek alapján korábban azzal próbálkozott, hogy kiveszik az egyes államok kezéből a választás szervezését és a szavazatokat központilag a szövetségi állam (az ő emberei) számolják össze. Most a választási körzetek republikánusoknak kedvező átrajzolása után az SAVE America Act névre keresztelt törvényt próbálta népszerűsíteni a választási csalásokról szóló hazugságaival. Trump csalásra hivatkozva akarja elcsalni a választásokat. Az új törvény kötelezővé tenné az állampolgárság igazolását, miközben arról a születési anyakönyvekben törvényes és pontos nyilvántartás van. Ennek célja, hogy azok a nehéz körülmények között élő, hátrányos helyzetű, elsősorban fekete amerikaiak, akiknek sem jogosítványuk, sem útlevelük nincs, mert nem vezetnek és nem utaznak el Amerikából, s döntően demokrata szavazók, ne szavazhassanak. Trump ezzel a választói jogot korlátozza és törvénytelenül befolyásolja a választásokat. Annak érdekében hazudozott cinikus módon egy órán át, hogy ezekhez a csaló szigorításokhoz támogatást szerezzen, és a választás tisztaságába és megbízhatóságába vetett közbizalmat lerombolja. Ez előre vetíti, hogy Trump nem fogadja el ezúttal sem, ha a novemberi félidős választásokon veszít, és a demokraták legalább a Képviselőházat visszaszerzik. Márpedig erre nagy esélye van, mert ígéreteivel és hazugságaival szemben a gazdaság rosszabb állapotban van, mint Biden idejében, az infláció hatalmas, pedig ezért választották meg, a legfőbb mérőeszköz, a benzin ára az egekben az ostoba és értelmetlen iráni háborúja miatt, amit már elveszített, s azért nem tudja befejezni, hogy ez nehogy kiderüljön. Még a Szenátus is veszélyben lehet, de szakértők és elemzők szerint a jelenlegi mérések alapján csak a Képviselőházat veszítené el. Ez is elég: az abszolút hatalma véget érne.

Azt már soha nem tudhatjuk meg, mi történt volna a 4:1-es belga győzelemmel végződött vb-mérkőzésen, ha az amerikai labdarúgó-válogatott nem azzal a lelki teherrel...

Ha a következő két választáson Trump csalásra irányuló kísérletei ellenére elsöprő csapást mérnek a MAGA mozgalomra és a trumpizmusra (s nemcsak gazdasági okok miatt, hanem annak felismerése, beazonosítása okán, hogy mi a trumpizmus), akkor Amerika visszatalálhat önmagához. Ha Trump visszaerősödik és a következő két választás nem mond ítéletet fölötte, akkor Amerika a világ sötét oldalára kerülhet. Ebből láthattak ízelítőt már eddig is az amerikaiak a mostanában leplezett formában működő ICE révén, s abból is olvashattak, ahogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető náci Patriot Front többszáz tagja vonult maszkban zavartalanul Washington utcáin az állam évfordulója napján. Trump ideológiájának gyökereit nem nehéz azonosítani. Nem véletlen, hogy Amerika 250. születésnapjára Trump egy kiterjesztett szárnyú arany sast ábrázoló képet posztolt a saját közösségi platformján. A Fehér Házon ábrázolt sast sokan a náci sashoz (Reichsadler) hasonlították. Mások igyekeztek ezt a párhuzamot és hasonlóságot enyhíteni, de Trump olyan amerikai sast is készíthetett volna, amely azonos az USA Nagy Pecsétjén (Great Seal) és az elnöki pecséten található sassal. A hivatalos pecséteken a 13 csillag eredetileg a 13 gyarmatot jelentette. Trumpnál azonban az arany sas olyan pajzsot tart, amelyen 11 csillag látható, ez pedig a polgárháború déli konföderációs államainak száma. A 250. évfordulón az látható, hogy a szellemi polgárháborúnak nincs vége. Dél elfoglalta a Fehér Házat, és mindent megtesz, hogy a polgárháborúban győztes Észak törvényeit (a felvilágosodásra épülő alkotmányos jogállami demokráciát) megsemmisítse. A tét az, hogy ez sikerül vagy nem. Mit választ az amerikai nép, s elkerüli-e, hogy a polgárháború a fegyverekkel folytatódjon. Erre minden esély megvan, ha Amerika novemberben és 2028-ban úgy választ, hogy csapást mér a trumpizmusra. A 250. évforduló leginkább ennek szükségességére emlékeztetett, mert Amerika a születésének 250. évfordulóján nem önmaga. A 250. évforduló arra irányítja a figyelmet, hogy Amerika identitásválságba jutott, mert a polgárháborúban legyőzött politikai hagyomány tért vissza a Fehér Házba. Nem Észak és Dél között kell újra választani, hanem érvényt kell szerezni az Alkotmánynak. Nem arról van szó, hogy Dél álláspontja is legitim alternatíva lenne, hanem hogy ezt a kérdést a történelem már eldöntötte, és most Dél alkotmányellenesen próbálja felülírni a döntést. Erre a felismerésre kellene eljutni, s ezt az amerikai nép elé tárni. Minden más csupán következmény, a kékre festett víztől a Trump-család korrupcióján át az alkotmányos jogsértésekig, Amerika és az amerikaiak (vele a világ) szenvedéséig bezárólag. Amerika olyan, mintha az ellenség által megszállt ország lenne. Nem azt kell eldönteni, hogy Észak vagy Dél, mert ezt már egyszer eldöntötték. Hanem érvényt szerezni Amerika Alkotmányának és megőrizni az alapító atyák elveit és akaratát. Trumpnak és ennek az ideológiának alkotmányosan be sem lett volna szabad jutnia a Fehér Házba. Az, hogy ez megtörténhetett, a jogrend és a jogalkalmazás felülvizsgálatára szorul. A két pártnak az Alkotmány keretein belül kell működniük. Az nem lehet, hogy valamelyik párt ezeket az alkotmányos kereteket utasítja el és ezek ellen harcol. Akkor sem, ha egy diktátor kezébe kerül, s akkor sem, ha egyesek a kereszténységet hamisan ezzel azonosítják.

Egy felfegyverzett férfi támadást intézett a Fehér Ház-i Tudósítók Bálja ellen, amelyen elnökként Trump most jelent meg először. A bált a Washington Hilton szállodában...

Trumpnak mindenesetre erős krisztustudata van, s ebből a pozícióból utasítgatja a római pápát, akit még J.D. Vance alelnök is figyelmeztetett, hogy csak óvatosan idézgessen a Bibliából, és leckéztette a pápát a katolikus doktrinákat illetően. Pedig Leó kijelentése megfelel az egyetemes keresztény értékeknek és tanításnak. Ezt mondta: "Bárki, aki Krisztus, a béke fejedelmének tanítványa, soha nem áll azok oldalán, akik egykor kardot forgattak, ma pedig bombákat dobnak." Ez a legmodernebb teológiai felfogásoknak is megfelel, amelyek szerint az egyháznak nem lehet kardja, csak keresztje. Jézus nem támogat gyilkolást, Isten országa kereszt. Főleg nem ilyen gyilkolást, mint az iráni. Mert a világi hatalom viselheti a kardot a rend és a földi törvények megtartására, valamint önvédelemre. De az iráni háború nem önvédelem. Ez nem Isten háborúja, amit Trump és társai vívnak. Ezzel a kijelentésével a pápa Trump háborújának alapjait és legitimitását kérdőjelezte meg. Ha ez nincs, akkor semmi nincs, ami alátámasztaná az iráni káoszt és bombázást. Trump nem tudott nagyobb tekintélyt maga mellé állítani, mint Jézust, aki a képen ő maga. Ehhez hasonló istenkáromlással tetézi mindezt, amikor szélsőséges kereszténynacionalista evangelikál vezetők (Christians Engaged) kezdeményezésére ő is felolvas a Bibliából egy láncolvasás keretében. A szervezet "Amerika olvassa a Bibliát" elnevezésű kezdeményezése a szokásos felszínes kereszténynacionalista magamutogatás a benső hit megélése helyett, melynek része lesz az, amikor Trump is felolvas egy részt. Ez azért is vicces, mert Trump korábban már felsült a Bibliához való viszonyával, amikor az evangelikál hamis próféták már az Isten emberének kiáltották ki, és naivan megkérdezték, mi a Bibliában a kedvenc igeverse. Trumpnak egy szó, egy sztori, egy történet, semmi nem jutott eszébe, mert életében egy szót nem olvasott el "Isten embere" a Bibliából. Azt állítják, hogy Trumpot Isten választotta ki, ami szintén istenkáromlás, mert ők választották ki, ezzel Istenné tették magukat. Annak nyilván nagy jelentősége van, hogy az amerikai elnök milyen igeverset választ és olvas fel. Gondolhatnánk sok mindenre, de Trump ismeretében nem kell meglepődni azon, hogy 2 Krónika 7:11–22 versekre esett a választás. A történet Salamon imájának megválaszolásáról szól. A legfontosabb a 8. vers: "Megerősítem a te birodalmad trónját, a mint megigértem volt Dávidnak, a te atyádnak, mondván: Nem vétetik el a te nemzetségedből való férfiú az Izráel királyiszékiből." Ezt az evangelikál trumpisták, akik a Bibliát allegorikusan értelmezik, és tetszés szerint alkalmazzák arra, amire akarják, a Salamonnak adott isteni ígéretet Trumpra vonatkoztatják. Elég ijesztő, ha Trump és a gyerekei elhiszik ezt, és az amerikai alkotmányos demokrácia, a szabad választások alapjait kérdőjelezi meg, hogy Trump kereszténynacionalista hívei úgy értelmezik ezeket a verseket, mint a Trumpnak és családjának adott isteni ígéretet. De ennek az igeversnek ennél is több jelentése és szerepe van, mert az is üzenet, hogy ezt a részt Couy Griffin, a "Cowboys for Trump" alapítója szavalta a 2021, január 6-i Capitoliumban történt zavargás során. Ott és akkor egyértelműen azt támasztotta alá, hogy nem lehet a választás győztesének kihirdetni Joe Bident, mert Isten Trumpnak és a "nemzetségének" adta az amerikai elnöki hatalmat mindörökre.

Trump azzal fenyegetett, hogy a kőkorszakba bombázza vissza Iránt. Lerombol minden hidat, erőművet, nem lesz több áram. Ez háborús bűncselekmény, amivel Trump nem törődött. Ahogy azzal sem, hogy kongresszusi felhatalmazás nélkül indított háborút, megsértve a nemzetközi jogot is, mert semmiféle konkrét veszély vagy fenyegetés nem érte az Egyesült Államokat, de még Izraelt sem. Minden erre való hivatkozás hazugság. Az egész háború esztelen és törvénytelen öldöklés, amely iszonyú pénzbe került Amerikának és gazdasági káoszba döntötte a világot. Az iráni rezsim pedig érintetlen maradt. Hiába gyilkolták le az ország legfontosabb vezetőit, a rendszer szilárdabb lett, mint valaha. Az iráni ellenzék meggyengült, az egész elképzelés, hogy egy amerikai és izraeli bombákkal hatalomra juttatott új vezetés legitim lehet, hatalmas tévedés. De még ez sem következett be. Annyira előkészítetlen volt a háború, hogy még egy amerikai-izraeli bábkormány felállítását sem szervezték meg. Trump nem mert szárazföldi csapatokat partra küldeni (jól tette), így a levegőből semmi esélye nem volt arra, hogy a rezsimet legyőzze. Mindezt előre tudni lehetett volna. Trump nem tudta térdre kényszeríteni az iráni rezsimet, ehelyett a Hormuzi-szoros lezárásával Irán kényszerítette térdre Trumpot, s megalázta Amerikát. Innen már csak vesztesként lehet visszavonulni, egy győztes teokratikus rezsimet hátrahagyva, amely ettől erőre kapott, és felhatalmazva érzi magát az atombomba létrehozására, terrortámadások szervezésére, Amerika és Izrael elleni harcra. Amit lebombáztak, nem változtat semmit. Akiket meggyilkoltak, azok helyére rosszabbak álltak. Mindent újraépíthetnek, és Amerika maga ellen fordította még azokat is, akik nem voltak ellenségei. Trump megszégyenült. Amerika elveszítette nemzetközi tekintélyét, hitelességét és a nyugati világ vezetőjének szerepét. Trump dühös fenyegetése már azt jelentette, hogy sarokba szorították, és nem tudja megoldani a Hormuzi-szoros problémáját, amelyet ő maga idézett elő. Ha igaz, amit a 10 pontos iráni béketervről írtak, s amit Trump tárgyalási alapnak elfogadott, akkor az iráni rezsim joggal ünnepli a győzelmet. Trump megpróbálja úgy beállítani, mintha az ő fenyegetésére meghátrált volna Irán, de ennek az ellenkezője történt. Ő hátrált meg, mert nem tehetett mást. Trump az iráni civilizáció elpusztítását ígérte, de pusztulás egyelőre az amerikai civilizációt fenyegeti. Sokatmondó, hogy egy kétpárti kezdeményezés indult a Kongresszusban, hogy Trump fenyegetőzései alapján a 25. Alkotmánykiegészítés alapján nyilvánítsák Trumpot mentálisan alkalmatlannak arra, hogy az Egyesült Államok elnöke maradjon. Ebből nyilván nem lesz semmi, de jelzi azt a hangulatot, ahogyan Amerika dermedten nézi ezt a káoszt és pusztítást. A MAGA mozgalom jelentős része is szembefordult Trumppal. Ha dolga végezetlenül tér vissza, elfogadottsága minden bizonnyal mélypontra zuhan.

Semmiféle konkrét fenyegetés nem indokolta a háborút. Irán belső lázongással volt elfoglalva, soha nem nem volt gyengébb, és nem állt távolabb attól, hogy akár Izrael, akár Amerika ellen támadást indítson. Pontosan ez a gyengeség keltette azokat a hamis reményeket, hogy egy amerikai-izraeli támadás, a rezsim vezetőinek közönséges meggyilkolása, majd megdönti a rendszert. Ennek az ellenkezője történt: a rezsim megerősödött, radikalizálódott, az iráni megölt vezetők helyére sokkal súlyosabb és radikálisabb alakok léptek, akikről nem tudnak semmit, de bosszúra éhesek. A háború előtti állapotában Irán nem jelentett konkrét veszélyt a világra, a Trump-Netanjahu csodapáros ezt sikeresen megváltoztatta, mostantól nem biztonságos a világ. A háború vége nem látszik, mert Trump nem tudta térdre kényszeríteni Iránt, amely túszul ejtette Trumpot és a világgazdaságot a Hormuzi-szoros lezárásával. Az irániak pontosan tudják, hogy az amerikaiak az első perctől kezdve nem támogatták ezt az ok nélküli esztelen háborút, a benzinárak emelkednek, az amerikaiak dühösek, Trump pedig nem tudja megnyitni a szorost. Novemberben nem tud akkorát csalni, hogy nyerjen. Szinte hihetetlen, hogy Trump úgy belekezdett ebbe a háborúba, hogy nem készült fel erre a lehetőségre, hogy ha Iránt agyonbombázza, akkor lezárja a szorost. Trumpnak elképzelése nincs, hogyan oldja meg ezt a helyzetet, s a nemzethez intézett szózat csak arról győzhette meg az amerikaiakat, hogy tanácstalan. Most azon gondolkodik, hogy csak elvonul, aztán akinek kell olaj, az majd elintézi. Ezt a feladatot odadobja az európaiaknak, elfeledkezve arról, hogy ezt a helyzetet ő idézte elő. Udvarol, csapkod, fenyeget, becsmérel, toporzékol, és nem engedelmeskedik neki a teremtett világ. Szárazföldi csapatok nélkül esélye sincs eredményt elérni. Ha szárazföldi támadást indít (amiről most nem beszélt), akkor óriási veszteségeket szenved és évekre beleragad az iráni háborúba. Nincs jó megoldás, miközben a háború globális recesszióval fenyeget, súlyosabb hatásai lehetnek, mint a Covidnak. Egyik szavával a közeli befejezést ígérte, a másikkal fenyegetőzött, hogy a kőkorszakba bombázza vissza Iránt, de ilyen handabandázást már hallottunk. Az irániak pedig nem ijednek meg tőle, nem fogják megadni magukat és nem fogadják el a követeléseit, elfogadható alku nem lesz. Trump iráni háborúját az amerikaiak 66 százaléka utasítja el, ami csak nőni fog, különösen a mostani beszéd után. Ez a beszéd leleplezte, hogy Trump megbukott, mint vezető, mint főparancsnok, nincs világos és kivitelezhető terve, nem tud elszámolni a háború elindításával, és nem tud belőle kiszállni. Eredményként emlegeti az iráni légierő és haditengerészet elpusztítását, de ha ez volt a cél, akkor miért nem fejezi be? Ebből kiderül, hogy nem ez volt a cél. Az atomprogramot sem semmisítette meg, a rezsimet megerősítette, az ellenzéket meggyengítette.

Ahhoz képest, hogy Trump a rezsim megsemmisítésének ambíciózus szándékával kezdte el a háborút és Irán térdre kényszerítését ígérte, a tűzszüneti ajánlata már a gyengeség jele. Iránban pedig tudják ezt. Azzal is tisztában vannak, hogy Trump nem engedheti meg magának, hogy a Hormuzi-szoros tartósan járhatatlan legyen, ezért kénytelen lesz meghátrálni. Trump népszerűségi mutatói meredeken esnek, a benzinárak nőnek, s közeledik a félidős választás. Sokatmondó, hogy Trump hazájában, a Mar-a-Lagót is magában foglaló körzetben, demokrata jelölt nyert el egy floridai képviselőházi helyet. Ezért Iránban tudják, hogy csak meg kell várni, amíg Trump saját csapdájába esik és eredmény nélkül megalázva visszavonul, s befejezi a háborút. A rezsim nem fog összedőlni, amit lebombáztak, orosz segítséggel újra lehet építeni. Várhatóan nem lesz semmiféle megállapodás. Irán nem enged Trump követeléseinek. Nem mond le az atomfegyver előállításáról, a terrorizmus támogatásáról, a legkisebb engedményt sem teszi Amerikának. Trump veresége már most nyilvánvaló, s nem maradt Iránban olyan vezető, aki megegyezne. Egy lépést sem fognak meghátrálni. Trump nincs ehhez hozzászokva. Az izraeli védelmi minisztérium mérföldkőnek nevezheti a csapásokat, de Amerika és a Nyugat nem egy rezsim összeomlásának a tanúi, hanem inkább egy áramvonalasabb, militánsabb és kiszámíthatatlanabb ellenfél megszületésénél bábáskodnak. Egy Khamenei utáni, keményvonalasok által vezetett rezsim nem egy olyan kihívás, amelyet rakétacsapással lehet megoldani. Ez egy új globális válság lesz, sokkal erősebb és keményebb Iránnal, amely igazolva látja magát, s mindent megtesz a bosszúért. Mostantól a terrorveszély emelkedik az egész világon, amelynek kezelésére az Egyesült Államok nincs felkészülve.

Netanjahu Dzsingisz kánnak ad igazat Jézus Krisztussal szemben. Dzsingisz kán kegyetlenségéről volt híres, neve a barbarizmussal egyenlő, leginkább koponyahegyek mellett ábrázolták. Kínzási módszerei utánozhatatlanok, történészek szerint legalább 30-40 millió embert mészárolt le. Netanjahu ezt az embert emeli Jézus Krisztus fölé, s neki ad igazat Jézus Krisztussal szemben, aki az önfeláldozó szeretetet és a keresztet választotta, hogy megváltsa a világot. Dzsingisz kán a megfélemlítést és zsarolást használta, s aki nem adta meg magát, azt elpusztította. Ez volt a "mongol béke". Szó se róla, ez valóban emlékeztet Trumpra és Netanjahura. De egy kicsit sem Jézus Krisztusra. Netanjahu az iráni háborút próbálta igazolni ezzel a szöveggel, azt állítva, hogy "nincs más választásod", az erőszakot kell választani a mértékletességgel szemben: a mongol Dzsingisz kánt a zsidó Jézus Krisztussal szemben. Azt próbálta igazolni ezzel, hogy "időben szembe kell szállni az ellenségekkel, amíg még van idő". Netanjahu legendás időzítései jól ismertek, már húsz évvel ezelőtt is azt állította, hogy Iránnak 5 nap múlva atombombája lesz. De Iránnak azóta sincs atombombája, vélhetően most volt a legtávolabb tőle, amikor végre háborút indíthatott ellenük, mert talált hozzá végre egy amerikai elnököt. Nem tudunk elképzelni még egy amerikai elnököt, aki hajlandó lett volna arra, amire Trump. Ahogy Netanjahu több évtizedes háborús álmaira is nemet mondott minden amerikai elnök, republikánusok és demokraták egyaránt. Vélhetően az első percben tudták, mi lesz a következménye, ha Irán lezárja a Hormuzi-szorost. Trump nem gondolt erre a lehetőségre, ezért elképzelése sincs, nemhogy terve, hogyan oldja meg ezt a problémát. Netanjahut ez nem nagyon izgatja, végre megvalósíthatja Dzsingisz kán álmait, legyilkolhatja az összes iráni vezetőt, akik helyére állítanak másokat, és nem változik semmi. Az iráni háború nyilvánvaló értelmetlenségének nemcsak az ad nyomatékot, hogy egy közönséges hazugság alapján indította el Trump és Netanjahu, de a vége egyáltalán nem látható. Nagyon dicstelen vereség lehet a vége az Egyesült Államokra nézve, mert nincs jó megoldás a befejezésre. Ennél fontosabb azonban a tény, hogy Amerika és Izrael most veszítette el igazán a biztonságát, mert levegőből nem lehet legyőzni Iránt, még rendszerváltást sem lehet elérni (a csodálatos iráni forradalom véget ért az amerikai-izraeli bombázással), s Irán olyan bosszút állhat, amire nem lehet soha eléggé felkészülni.

Laszlo Bartus Benjamin Netanyahu is unmatched in fueling anti-Israel sentiment, but few expected that he would even provoke anger among American neo-Protestant evangelical Christian nationalists—who...

Az iráni háborúban ugyanolyan vallási fanatikusok állnak egymással szemben mindkét oldalon. Az amerikai fehér neoprotestáns evangelikál keresztény fanatikusok nemcsak voksokat hoznak a republikánus párt kormányzásához, hanem a militáns eretnek szekták erőszakos vallásos ideológiáját is. Amerikát prófétikus szereppel ruházzák fel és kergetik egymás után öldöklő háborúkba. Soha nem tanulnak a kudarcokból és nem értékelik át az ideológiájukat. A középkori vallási fanatizmus újraéledése ez, amely ugyanannak a keresztény eretnekségnek a következménye. Iránban nem az amerikai szekuláris demokratikus állam indított önvédelmi háborút egy iszlám fanatikusok által irányított állam ellen, hanem az amerikai keresztény nacionalizmus támadta meg a teokratikus iszlám államot. Bibliai próféciák elferdítései alapján hiszik, hogy ehhez joguk van, Isten az oldalukon áll. Az amerikai keresztény nacionalizmus Amerikát a nemzetek fölött álló országnak tekinti, azt képzelik, hogy Amerikát keresztény nemzetként alapították és fölötte áll a világnak. A "keresztény" nemzeti identitás már eljutott a felsőbbrendűség gondolatáig és gyilkos bombákkal fenyegeti a világot. Ennek bizonyítéka az amerikai evangelikál "keresztény" irodalom, amely szerint Amerika a "hegyen épített város", a "világ világossága", amelynek feladata a próféciák beteljesítése. A Biblia totális kiforgatása ez, mert keresztény nemzet nem létezik, Amerika sem keresztény nemzet. A "hegyen épített város" az egyház, ha a szelíd és önfeláldozó Jézus követője, és nem Amerika. Az egyház is csak abban az esetben, ha az "Isten országa" működési elveit képviseli, amelyek ellentétesek az evilági hatalom logikájával. Az egyház "fegyvere" a kereszt, nem pedig a kard. Amit csinálnak, teljes ellentéte Jézus tanításának.

A legnagyobb kudarc pedig az, hogy Khamenei megölése után a kezdeti öröm után nem lett forradalom, az iráni ellenzék egyre inkább nemzeti érzésére hallgat, Irán összezár. A Nagy Sátán kezéből nem kell a szabadság sem. Trump végülis a hazájukat bombázza, és nem azért, mert egy kicsit is érdekelné az ő szabadságuk. Ennek láttán megdöbbent a világ, hogy Trump ennyire előkészítetlenül, pontos terv nélkül kezdett bele egy háborúba a vallási fanatikus 90 milliós Irán ellen. Lebombázott majdnem mindent, elmondása szerint már alig maradt célpont, de a célját nem sikerült elérni, s nem tud e pillanatban valódi győztesként visszavonulni. Ennek oka részben az, hogy hazugság volt a háború indoka. Irán nem akarta megtámadni sem Amerikát, sem Izraelt. Évtizedek óta nem volt ilyen gyenge a rendszer, az atombomba kéthetes bevetéséről szóló mesék még Trump repertoárjában is a hírhedt hazugságok közé tartozik. Ennek bizonyítéka, hogy a haderő, az infrastruktúra lebombázása nem győzelem. A győzelem a rezsimváltás lett volna, ha megszűnik a teokratikus diktatúra, Amerika-barát civil kormány veszi át a hatalmat, amely nem fenyegeti sem Izraelt, sem a szomszédait. Ezt a célt nem sikerült elérni. Most már Trump nem tudja, hogyan lehet presztízsveszteség nélkül visszavonulni. Úgy tűnik, sehogy. A sikerpropaganda nem helyettesíti a győzelmet. Trump és Netanjahu háborúja nemcsak az olajárakat lőtte történelmi magaslatokba. Sokan Iránnak, egy terrorista, tömeggyilkos vallási diktatúrának szurkolnak a háborúban, mert azt hiszik, hogy a terrorista és tömeggyilkos Irán sem jelent akkora fenyegetést a világra, mint Trump, aki azt képzeli, bárkit lebombázhat, maga alá gyűrhet, felhatalmazás nélkül.

Ez azt jelenti, hogy az Irán ellen indított közös amerikai-izraeli háború Netanjahu vágya, Trump adja a támogatást ehhez. Ennyi erővel Iránt már harminc éve is le lehetett volna bombázni, az ayatollahot meg lehetett volna gyilkolni, s kétség nem fér hozzá, sok életet meg lehetett volna menteni. Valamiért eddig mégsem tette meg a világ. Még pedig azért nem, mert a nemzetközi szabályokba nem fér bele az, hogy független országok vezetőit elraboljuk, majd az országa olajkészletére rátesszük a kezünket. Az sem volt eddig megengedhető, hogy háborút azzal kezdünk, hogy bombát dobunk az ellenfél legfőbb vezetőjének fejére. Erre csak Netanjahu és Trump képes. Senki nem vitatja, hogy Khamenei ayatollah a világ egyik legsötétebb gazembere, gyilkosa volt, aki felesküdött Amerika és Izrael elpusztítására. De ennek komolyságát mutatja, hogy 37 év uralkodása alatt ennyire jutott. Ha mindenkit meg akarnak ölni egy bombával, aki ezt akarja, akkor elég sok bombát le kell még dobni, és a bombáknak soha nem lesz vége. Ha az a törekvés igaz, hogy a világ tömeggyilkos diktátorait le kell bombázni, országaikat térdre kell kényszeríteni és be kell hódoltatni Trumpnak, akkor a következő bombázást már indíthatja is Moszkva, Peking, Phenjan ellen. De hasonló a logikája annak is, hogy aki nem tudja, hogy merre van a kábítószerkereskedők hajóinak útvonala, s eltéved, azt megölik. Ha Trump valóban a világra leselkedő legnagyobb veszélyeket akarná elhárítani, akkor azt kezdhetné Ukrajnában azzal, hogy kifüstöli onnan az oroszokat. Iránnál sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az oroszok, akik Európát fenyegetik és világháborúval fenyegetnek. Trump az eddigi támogatást is megvonja az ukránoktól, a világot fenyegetve ezzel.