Írtam a minap egy cikket, érkezett hozzászólás is rá. Email értesítést kapok róla, nekem kell jóváhagynom, hogy megjelenjen-e nyilvánosan, vagy sem. A hozzászólás így szólt: „Milyen érdekes, hogy te, aki olyan messze élsz tőlünk, tisztábban látod a magyarországi történéseket, mint sok magyar.
Nincs illiberális demokrácia, nincs keresztény demokrácia, csak liberális demokrácia van, a liberális szabadságjogok konzervatív értékek. Ezért tudott John McCain kiegyezni a politikai ellenfeleivel, elfogadni a javaslataikat, ha azokkal egyetértett, találni kompromisszumot, ha Amerika érdekét szolgálta. Tisztelte az ellenfeleit, azok jogait, a sajtó
A NER örökös vezére, Horthy Miklós méltatója, a Horthy-kultusz fenntartója, a náci emlékmű megálmodója Izrael megbecsültebb barátja, mint az asszimilált pesti zsidók. Itt tartunk. Netanjahu ezzel a világ összes zsidóját odadobta a helyi nacionalistáknak és helyi fasisztáknak.
A plurális, liberális parlamenti demokráciában a vezérbálvány csak pillanatnyi, vagyis még könnyű megállni a lejtőn, de később az egyre meredekebb lejtőn egyre nehezebb a vezér-demokráciának stabilan megvetnie a lábát, és elég egy rossz mozdulat a végzetes megcsúszáshoz.
Ezért fontos a demokrácia szempontjából a független civil társadalom, és ezért fontos Orbánnak az, hogy a maradék civil társadalmat, amely nem függ az államtól, amely nincs a kontrollja alatt, felszámolja. A sorozás mögötti gyűlölet annak szól, hogy ezek a civilek a külső
A nyugati szabad világnak nem szabadna úgy tennie, mintha nem lehetne azonosítani a demokráciának hazudott diktatúrákat. Az is szégyen, hogy Magyarország afrikai és ázsiai diktatúrák között szerepel, de ezen már túl vagyunk.
Valójában meglehetősen érthetetlen, miért finanszírozza az EU kitartóan a Brüsszelt nyíltan támadó Orbán Viktort, aki látványosan építi a diktatúráját.
Orbán rendőrsége a kínai kommunista diktatúra védelmére kell egy tüntető magyar polgárral szemben Mária (köz)munka alapú országában.
A lengyel társadalom az ország nagyvárosainak utcáin "független bíróságokat", "szabad választásokat", "szabad Lengyelországot" követel.
Egykor a rendszerváltás volt a jelszó. Ez módosult a választási győzelemre. Valójában az igazi cél mandátumok és a velük járó anyagiak megszerzése.
