Trump kultusza és terrorja árnyékolja be a futball vb-t
Trump már megpendítette, hogy a demokrata vezetésű nagyvárosokból át kellene tenni a mérkőzéseket, mert állítása szerint azok "nem biztonságosak". A FIFA, amely valamikor a faji megkülönböztetés és a rasszizmus ellen küzdött, egy rasszista diktátor kiszolgálásával megkeserítheti a színesbőrű játékosok, edzők, vezetők és szurkolók életét.
Trump a futballt bevonta saját személyi kultuszába, mintha ez az ő tornája lenne. A sportot politikai kampányként használja, a világbajnokság amerikai belpolitikai csatatérré válik a sorsdöntő félidős választások évében. Miközben Amerika már nem biztonságos hely egy ilyen nemzetközi sportrendezvény számára. Különösen úgy, hogy Trumpnak hízeleg.
Ami az amerikai közönséget illeti, annak meghatározó része latin-amerikai, mert Amerika futballját a latin-amerikaiak, a dél-amerikai játékosok és nézők emelték fel. Trump második ciklusában kiürültek az amerikai futballstadionok, mert az ICE razziái zaklatják a nézőket, akik bujdosnak, nem mernek meccsre járni, pedig a klubokat ők tartják el.
Az amerikai világbajnokság szervezői legutóbb nem zárták ki, hogy a meccsek helyszínén és a stadionokban is razziázik majd az embertelen bánásmódjáról ismert, maszkos ICE. A stadionokon kívül vagy belül latinókat és színesbőrűeket vernek, miközben megy a meccs. A jelenlegi gyakorlat alapján ránézésre, faji alapon, s a megtámadott védekezni sem tud.
Ez azt jelenti, hogy a bevándorlási razziák célpontjai lehetnek külföldi szurkolók, mert azt feltételezik, hogy saját országaiknak drukkolnak az amerikai illegálisok. Ahogy bekerülnek a razziákba és a fogdákba amerikai állampolgárok is, akik hiába akarják igazolni, hogy nem illegális bevándorlók, külföldi szurkolók köthetnek ki tömegesen a gyűjtőközpontokban.
A FIFA-elnök Trump-propagandává züllesztette a klubvilágbajnokság döntőjét
Mindaz, ami a klubvilágbajnokság döntőjén és díjátadóján történt, felülmúlta az 1936-os berlini olimpiát, amelyet náci olimpiának hívnak, s a náci propagandának rendelték alá. Hitler megnyitotta az olimpiát, de attól az ízléstelenségtől, amit Trump előadott, még Hitler is tartózkodott. Trump beállt a Chelsea csapatába a színpadra, s nem akart távozni.
Infantino a klubvilágbajnokság döntőjében Trumpot helyezte a középpontba. A francia és angol csapat mérkőzése előtt az amerikai himnuszt játszották, mialatt Trumpot mutatták. A meccs végén Infantino Trumpot bevonta az érmek és a kupa átadásába. Trump ezután még a dobogóra is feltolakodott, és alig akart a Chelsea ünneplő játékosai közül távozni.
Van egy pillanat, amikor a kupával csak a játékosok ünnepelnek, amikor csak a hősök vannak a középpontban. Trump beállt közéjük, mintha ő is a Chelsea játékosa lenne, s nem hagyta őket felhőtlenül ünnepelni. Trump a legízléstelenebb módon elvette a reflektorfényt a csapatoktól, a játékosoktól, a sporttól, s helyettük magára irányította a figyelmet.
Előtte minden játékosnak kezet kellett fognia vele, egy ellentmondásos politikai vezetővel, s ez láthatóan több játékost is zavart, ami beárnyékolta az ünneplést. Infantino Trumpot ugrálta körül, Trump lett a főszereplő. Ezzel a FIFA-t és a világ labdarúgását alárendelte Trump politikai játszmáinak és önfényezésének.
A legtaszítóbb az volt, amikor a Chelsea csapatával és a kupával készült fotó alkalmával Infantino a hüvelykujját Trumphoz hasonlóan felemelte, amely azt a hatást keltette, hogy a FIFA és a világ labdarúgása, az egész sportág a MAGA mozgalomhoz és Trump ideológiai-politikai irányzatához tartozik. Infantino elfogadhatatlanul keverte a politikát a sportba.
