Tag: Tisza

Ez még olyan kérdéseket is felvet, hogy a titkosszolgálati érintettség miatt milyen szinten játszik össze Magyar Péter az Orbán-rezsimmel, amelynek tagjai joggal remélhetnek szabad ellenzékbe vonulást (beleértve az alkotmányos rendet megdöntő Orbán Viktort is), mert Magyar legitimálja az Orbán-rendszert, mint demokratikus jogállamot. Ha két korábban beszervezett magyar (fideszes-orosz) titkosszolgálati ügynököt a Tisza Párttal visszacsempésztek az EU-s intézmények közelébe, akkor felmerül a kérdés, hogy a Tisza EP-frakciójában dolgozó két beszervezett kém dolgozik-e még Orbán titkosszolgálatának? Ha Orbán titkosszolgálata el tudta érni azt, hogy Magyar Péter két korábbi titkosszolgálati ügynöküket juttassa be az Európai Parlamentbe, akkor vajon mennyire zsarolható Magyar Péter, s mennyiben van Orbán markában vagy zsebében? Mindez súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, amivel a Magyar Péter melletti végső érveket magyarázzák, miszerint Orbánnal szemben Magyar nyugati és európai elkötelezettségű. Ha igazak Dobrev Klára információi, akkor e pillanatban a Tisza Párt EP-képviseletének kötelékében két magyar (közvetve Orbán és orosz) ügynök dolgozik az EU ellen. Magyar Péter intézte el az Európai Néppártban, hogy a legnagyobb uniós pártcsalád megakadályozza vizsgálóbizottság felállítását, méghozzá arra való tekintettel, hogy az hátrányosan érintené a Tisza Pártot (amely a Néppárt tagja) a választás előtt. Ebben az esetben Magyarnak tudnia kell, hogy az EU elleni titkosszolgálati tevékenységet vizsgáló bizottság az ő pártjára és a személyére hátrányos információkat és tényeket tárhatna fel. Az EU-val szembeni ellenséges hírszerző tevékenység, amely a Tiszát is érinti, Magyarország uniós tagságát veszélyezteti. Ha a Tisza nyerne, akkor is. Mivel a populista Magyar Péter minden jogos kritikát és kérdést lesöpört az asztalról, balliberális értelmiségi hívei pedig helyette magyarázzák meg ezeket az ügyeket minden tényszerűséget és megfontolást nélkülöző módon, Magyar Péter egy hét múlva miniszterelnök vagy a legnagyobb (egyetlen) ellenzéki frakciójának vezetője (tulajdonosa) lehet. Magyarország olyan helyzetbe került, hogy nem lehet tudni: a két Fidesz milyen mértékben játszik össze, milyen titkosszolgálati kapcsolatok állnak fenn, a demokratikus ellenzéket megsemmisítő új fideszes vezér mennyire zsarolható Orbán és az oroszok által. Magyar elvakult híveinek állításával szemben, éppen ezért van szükség arra, hogy Orbán Viktor és Magyar Péter mellett demokratikus ellenzéki párt és politikusok is bekerüljenek a magyar parlamentbe, s ez nem egy párt, hanem Magyarország, s ha úgy tetszik, a nemzet és a haza érdeke. Ez az eset is mutatja, hogy szükség van a két Fidesz demokratikus kontrolljára. Ha eltűnik az utolsó demokratikus párt is a színről, senki nem fog tudni semmit arról, hogy Orbán és Magyar hogyan osztja fel egymás között a hatalmat és a pénzt, hogyan játszanak össze az oroszokkal Magyarország érdekei ellen.

Magyar egy kontroll nélküli klasszikus vezér és diktátor, aki demokráciát ígér. De aki a demokratikus normáknak még saját pártjában sem ad teret, aki semmiféle ellenőrzést, pluralizmust, intézményes korlátot nem tűr és nem fogad el, az nem fog demokráciát csinálni. Ezért a választás kimenetele nem hozhat semmiféle demokratikus változást. Vagy Orbán marad, vagy az Orbán nélküli Orbán-rendszer marad, egy nála is gátlástalanabb vezérrel. Minden vezér olyan diktatúrát csinál az országban, amilyen diktatúra a családjában és a pártjában van. Orbán diktatúrája leképezi a családját és a Fideszt. Magyar Péter (ha egyszer hatalomra kerül) éppen olyan diktatúrát fog csinálni, mint amilyet a családjában csinált, és pontosan olyan lesz a demokráciája, mint amilyen demokrácia a "Tisza Pártban" van. Akik megelegédtek Orbán eltüntetésével, egy nála sokkal rosszabb diktátort próbálnak hatalomra juttatni. Magyar a személyes ellenségeit és riválisait fogja eltüntetni, s ezt nevezi rendszerváltásnak. Orbán rendszere azonban megmarad. A probléma, amely Magyar Péter támogatásához vezetett (egykori politikai szereplők személyes ellenszenvén és utálatán kívül), nem Orbán személye, hanem a rendszer, amelyet Orbán létrehozott és működtetett. Ez a rendszer nem változik meg attól, ha más fogja irányítani, ráadásul ugyanazzal a hamis ideológiával. Ezért a kérdés nem az, hogy Magyar leváltja-e (legyőzi-e) Orbánt, hanem az, hogy mire cseréli az Orbán-rendszert. Orbántól csak akkor szabadulna meg az ország, ha az Orbán-rendszer megszűnne. De az egyértelmű, hogy Magyar Péter esetleges választási győzelme esetén (amit mi kizárólag akkor tudunk elképzelni, ha Orbán titokban ezt akarja), a NER megmarad, az Orbán-rendszer nem változik, csak átöltözik és gátlástalanabb diktatúrává lesz. A választás kimenetelétől függetlenül Magyar Péter színre lépésével Orbán már mindenképpen nyert. Olyan kihívója van, aki nem kérdőjelezi meg a NER alkotmányosságát, nem semmisíti meg az Orbán-rendszert, nem tünteti el sem a Fideszt, sem őt a politikai életből. Az igazi számonkérés elmarad, és nem egy intézményes demokráciára cseréli az önkényuralmat, hanem az Orbán-rendszert legitimálja és viszi tovább.

Ha Magyar Péter demokráciának és jogállamnak tekinti az Orbán-rendszert, ahogy többször kifejtette, s ennek megfelelően a kormányt (nem a rendszert) választáson akarja legyőzni, híveinek megjelenését és tiltakozását az általa elismert demokratikus mércével kell mérni, s akkor a törvénytelen megzavarás és rendbontás kategóriájába tartoznak. Az orbáni látszatdemokrácia törvényei szerint a gyülekezési szabadság magában foglalja azt, hogy aki gyülekezést (választási gyűlést) tart, annak gyülekezését nem lehet megzavarni, mert aki ezt megteszi, az törvénytelenséget követ el. Ezeknek a "tiszás" akcióknak a célja pedig éppen az, hogy megzavarják Orbán választási gyűlését, belefojtsák a szót a szónokba, és távol tartsanak más szavazókat a további rendezvényektől. Orbánnak a törvény szerint rendőrséget kellene hívnia a gyűlései helyszínére, hogy tartsák távol a zavargókat, és biztosítsák a törvényes gyülekezés jogát. Orbán ezt nyilván azért nem teszi meg, mert nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy rendőrséget küld azokra, akik véleményt nyilvánítanak. De ez nem véleménynyilvánítás, hanem a gyülekezés szándékos megzavarása. Magyar fanatikus és hisztérikus tábora ezt annak ellenére teszi, hogy Orbán két éve nem akadályozza és nem zavarta meg Magyar országjárásait, s nem küldött sem provokátorokat, sem a tiszásokhoz hasonló ordítozó csapatot, hogy botrányba fullasszák Magyar gyűléseit, és magakadályozzák, hogy Magyar elmondja, amit akar. Amikor az Orbán-gyűlések szervezői (akik vélhetően a fenti okokból nem hívnak rendőröket, pedig az lenne a helyes), megpróbálják a rendet a saját rendező gárdájukkal fenntartani (ezek a híres "fekete kabátosok"), akkor egy törvénytelen támadástól védik meg a rendezvényt. Teljes szereptévesztés és aránytévesztés, amikor Magyar (magát függetlennek nevező) propagandasajtója a megzavart Orbán erőlködésén örömködik, és a rendőrök helyett felhasznált saját rendezőgárda fellépését kriminalizálja, mert valójában ezzel egy törvénytelen akciót védelmez, egy politikai rendbontást támogat. El kellene dönteni, hogy Orbán rendszere diktatúra, amit forradalommal akarnak megdönteni, vagy demokratikus rendszer, ahogy Magyar Péter állítja, de akkor be kellene tartani a törvényes rendet. Ha fordítva történne ugyanez, ugyanezek az újságok és tiszás hívek mit mondanának? A leváltani kívánt diktatúra fideszes hívei, de még a "békemenetnek" csúfolt társaság sem zavart meg egyetlen Magyar Péter-gyűlést sem, nem ordítozták a rendezvényen, hogy "Mocskos Tisza" (eljön majd annak is az ideje), és nem kiabálták túl a szónokot. Ez nem egy demokratikus változást akaró tömeg, s nem egy méltóságteljes, kulturált politikai mozgalom, hanem a vezére uszításán felnevelt szélsőjobboldali csürhe és söpredék (ha ez nem egy forradalom). Ennek különböző formáit jól ismerjük a történelemből. Ez nem demokraták, humanisták sajátja, s nem egy "emberséges Magyarország" megnyilvánulása.

Ez is tökéletes ábrázolása a valóságnak, s Orbán saját szempontjából helyesen teszi, ha a híveinek Magyart nem egy ellenzéki politikusnak, hanem csak a főnök szerepére és pénzére ácsingózó fiatal maffiózónak mutatja be. Még az sem drága neki ehhez, hogy ezzel saját magát is maffiafőnöknek nevezi, mert így mindenki számára világos a felállás a "Családban": van egy áruló, aki a Keresztapa helyére tör, amihez felhasználja a Keresztapa ellenfeleit, de a cél nem az "emberséges Magyarország", s más ehhez hasonló lózungok és hazugságok, hanem a hatalom és a pénz megkaparintása, a maffia átvétele. Orbán és Magyar választási küzdelemnek és politikai harcnak látszó konfliktusa valójában a Fideszen belül zajló maffiaháború. A Tisza csupán fikció, nem egy másik párt, ez a Fidesz lázadóinak elnevezése. A maffiaháború tétje az, hogy az államot elfoglaló maffiát ki vezesse és kié legyen a rablás lehetősége. A maffiaháború képe pontosan elhelyezi a Magyar Péter mellett álló álfüggetlen sajtó és az egykor demokratikus értelmiség és politikai ellenzék szerepét, s helyét ebben a történetben. Ők nem politikai rendszerváltást készítenek elő, hanem egy maffiaháború katonái, lealacsonyadva a Fidesz-maffia mocskába. A Klubrádió, Bolgár György és társai, a 444, a Telex, a Magyar Narancs, a HVG és a többi újság maffiaháborúban vesznek részt, ócska maffiamódszereket támogatnak és legitimálnak, s a parlamenti választásokat egy maffiaháború részévé silányították le. Orbán és Magyar pontosan tudják, hogy ez zajlik, és a fegyverek, a fojtásra használt zsinegek, kötelek, a betonba öntés helyett a harcot politikai választásnak álcázva vívják meg, de ez csak díszlet. Valójában a klasszikus politikai kampányokhoz ennek semmi köze nincs. Orbán és Magyar úgy kampányol, ahogy a Corleone-család tette volna. A maffiaháborút az robbantotta ki, hogy Orbán elszámolta magát, nem fizette ki az egyik fiatal maffiózót, aki bosszúból maga mögé állította azokat, akiket az Orbán-maffia elnyomott, kizsigerelt, kifosztott. Magához vette azokat, akik a Fidesz-maffiában nem jutottak előre, nem kaptak nagyobb lehetőségeket, s akik Magyarhoz hasonlóan frusztráltak és mellőzöttek voltak. Ám a nyíltan vállalt alvilági harc szabályai alkalmat adnak arra is, hogy a kimenetelt meg lehessen jósolni előre. A demokratikus rendszerváltást mindenki felejtse el. Itt vagy maffialeszámolás lesz, vagy maffiabéke, a piac felosztása. Orbánnak tudnia kell, hogy ha gyengének látszik, elveszíti a maffiafőnök szerepét, és a Család tagjai elpártolnak oda, ahol erőt látnak és remélnek. Minden eszköz a kezében van, hogy ne adja át a hatalmat, és a választott fegyvernemben, egy politikai választás álcája mögött, maffiamódszerekkel a lázadást leverje. Neki a leghatékonyabb fegyvere az lenne, ha a Magyar mögött állóknak bebizonyítaná, hogy a reményeik hamisak, Magyar becsapja őket. Nem az általuk remélt politikai változást kapnák Magyar győzelmével, hanem csak egy gátlástalanabb és éhesebb új maffiafőnököt a jóllakott régi helyett.

Sorban lépnek vissza baloldali demokratikus képviselőjelöltek a "Tisza Párt" (értsd: Magyar Péter) javára, amelyet látványosan ünnepel az Indexből kivált és osztódással szaporodott, függetlennek nevezett...

A legijesztőbb éppen az, hogy Magyar meghamisítja a valóságot, hisztérikus propagandát csinál a diktatúra jól ismert napi működéséből, ahelyett, hogy a rendszer felszámolását tűzné ki célul. Azzal, hogy úgy tesz, mintha a rezsim átlépett volna valamilyen határt, azt a hamis látszatot kelti, mintha itt lenne bármilyen határ, amit megsértettek volna. A 444.hu propagadaújságban is Buda Péterrel azt mondatják, "ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondani egy demokráciában". Még szerencse, hogy Buda Péter hozzátette: "egy demokráciában". De hol van itt demokrácia? Magyarországon már régen nincs demokrácia, a titkosszolgálat akciója a jól ismert napi működés. Ha Magyar ebből csinál propagandakampányt, hamisan állítja be a történést, mintha itt valami normaszegés történt volna. Ha nem arról beszél, hogy ez a norma, akkor semmi jót nem várhatunk sem tőle, sem a titkosszolgálattól, amely az ő kormányzása alatt működne, ugyanebben a rendszerben. A "Tisza" hisztériavonatán nincsen fék, ezért Magyar most már arról beszél, hogy a Pegazus utódját, a Candiru-t küldték rájuk, az informatikusaikat pedig ezért akarták kiiktatni. De ezt már ki tudja ellenőrizni? A két éve fenntartott permanens hisztéria fokozására azonban alkalmas. Ami a hisztériát illeti, az önmagában is figyelmeztető jel, mert a szélsőjobboldali populista propaganda egyik legfontosabb eszköze. Ahogy Orbán a háborúval ijesztget, fenyeget, hiszterizál, Magyar permanens hisztérikus üzemmódban működik, s a híveit hiszterizálja és fanatizálja. Az érzelmek felkorbácsolása nem demokratikus politikusok sajátja, s a kommunikációs szakirodalom alapján erre nem elfogadható magyarázat, hogy "csak így lehet legyőzni Orbánt". Mert aki legyőzi, az sem lesz jobb semmivel. Magyar szájából nem hangzik jól a Pegazus, amelynek a használatát volt felesége engedélyezte, vélhetően az ő tudtával, s azzal valóban lehallgattak ellenzékieket, újságírókat. Ez is mutatja az Orbán-kormány, a NER titkosszolgálatának működését, hogy a titkosszolgálat alapjáraton a diktatúra eszközeként dolgozik. Emellett Magyar Péter a titkosszolgálati módszereket még a családjában is használta, amikor titokban lehallgatta a feleségét, majd a felvételt politikai célokra használta fel. Ez kicsiben ugyanaz, mint az Orbán-rendszer módszere. Magyar a színre lépése óta zseniális érzékkel tereli el a figyelmet a fontosabb dolgokról saját magára. Ez így volt már a kegyelmi botrány idején is, amely neki kösöznhetően halt el. Azóta folyamatosan ez zajlik, most pedig egy sokkal fontosabb és fajsúlyosabb kémügyről tereli el a figyelmet magára. Mert az oroszoknak kémkedő magyar külügyminiszter esete ennél a mesterségesen felfújt ügynél sokkal fontosabb lenne. Neki azon kellene dolgoznia, hogy az ország nemzetbiztonságát alapjaiban érintő Szijjártó ügyet helyezze középpontba. Szijjártó telefonjai és szivárogtatásai Lavrovnak ügynöki jelentések.

Nyilván feltűnt mindenkinek, hogy kivétel nélkül mindenki úgy védelmezi a "Tisza Pártot" (értsd: Magyar Pétert), hogy előre kijelenti, ő nem "tiszás", vagy semmi elfogadhatót...

A logikus gondolkodás alapjait tagadják azok az állítások, hogy "csak Magyar Péternek (vagy a Tiszának) van esélye legyőzni Orbánt". Ez hazugság, mert a magyar népnek van esélye és lehetősége legyőzni Orbánt, nem Magyar Péternek, de az nem mindegy, hogy a magyar népnek mit mond az értelmisége: milyen utat mutat, s kit állít az élére. Történelmi bűne a magyar demokratikus értelmiségnek, hogy fideszes vezérelvű autokratát nevezett ki messiásnak, védett meg minden kritikával szemben, a fideszesek közül is a legrosszabb fajtából valót. Ezzel pedig egy újabb sötét diktatúra alapjait vetették meg. Még az sem áll, hogy Magyar Péter az Európai Unióban tartja Magyarországot, Orbán pedig kilépteti. Orbán tudja, hogy neki addig van orosz támogatása, amíg az EU-ban marad, s addig képzelheti világpolitikai tényezőnek magát, amíg az uniós vétójoggal visszaélhet. Az EU nélkül ő egy bukásra ítélt senki. Magyar nála semmivel nem nagyobb demokrata, ellenkezőleg: Orbán régi vágású politikus, aki megőrzött valamennyit az egykori demokratikus korlátaiból, de Magyar Péternek nincsenek korlátjai. Magyar még az uniós tagság szempontjából sem jelent semmiféle védelmet. Ezzel szemben Magyar garancia az Orbán-rendszer legitimációjára, a NER fenntartására. Egyedül Magyar mellett van esélye Orbánnak, hogy megússza a felelősségre vonást, a rendszere felszámolását, az anyagi elszámoltatást. Magyar Péter ígéretei, hogy a két Fideszen kívül, amelyet előbb-utóbb egyesíteni akar, nyílhat még száz virág, csak nyerje meg a választásokat, éppen olyanok, mint az eddigi ígéretei, amelyekből soha nem tartott be semmit. Most sem tűr a Tiszán kívül (ami egy száraz kóró a régi Fidesszel együtt), egyetlen virágot sem. A legnagyobb hazugsága, hogy csak két ciklusban uralkodhatna. Ezt egy nemzeti konzultációhoz hasonló "bábozással", amelyből már csinált néhányat Orbán mintájára, öt perc alatt megváltoztatná. Hogyan képzelheti bárki, hogy az az ember, aki a legkisebb együttműködésre sem hajlandó egyetlen baloldali vagy liberális demokratikus párttal, s halálra ítélt saját "pártján" kívül mindenki mást, még párttagokat sem tűr meg a saját pártjában, majd virágzó, sokszínű, plurális demokráciát, szabad országot fog építeni, ha egyszer hatalomra kerül? Az "út a börtönbe" program kicsit átalakul majd, mert egyszer csak nem a Fidesz, hanem a demokratikus ellenzék lesz a célpont, amelyet Magyar kézivezérlésű ügyészsége fog üldözni. Az "út a börtönbe" nekik készül. Miért gondolja bárki, hogy ez nem lehetséges?

Hasonlóan félreértik a helyzetet azok, akik azt gondolják, hogy ők a trójai falóban ülnek, amit Magyar betol a közéletbe, s amikor Magyar megbuktatja Orbánt, akkor ők majd kiugranak a trójai falóból, és Magyar helyett csinálnak egy demokráciát. Soha nem fognak tudni kiszállni Magyar trójai falovából, amely nem foglalja el a trójai várat, csak kiveszi a maga részét a parlamenti mandátumokkal és elbohóckodja az ellenzéket. De ha Magyar nyerne, nekik akkor sincs esélyük, hogy a legkisebb mértékben befolyásolják, mert a bábjait Magyar választotta ki a parlamentbe, ahogy az árnyékkormányába is. A balliberális ellenzék azt hiszi, hogy a "Tisza" az ő hamis zászlójuk, amivel megtévesztik a jobboldali szavazókat (akiktől nem azt várják, hogy változzanak meg, esetleg értékeljék felül az orbáni illiberalizmust, hanem abban erősödjenek meg), és higgyék azt, hogy Magyar Péter személyében is egy illiberálisra szavazhatnak. Csakhogy Magyar tényleg egy illiberális. Magyar balliberális támogatói azt hiszik, hogy a "Tisza" az ő cselük. De tévednek. A "Tisza" hamis zászlós hadművelet Magyar Péter csele, az ő csapdája, amibe beleestek, s amiből nem tudnak kimászni, mert a másik választás Orbán marad. A "Tisza" pedig csak addig marad hamis zászló, amíg az összes támogatója bele nem kényszerül, bele nem szocializálódik a fideszes fasizmusba, mint az Orbántól való menekülés egyetlen zsákutcájába, a kognitív disszonancia átkával megkötözve. Tökéletes csapdát állítottak maguknak. Aki menekülni mer, és baloldali vagy liberális demokrata pártot próbál keresni/csinálni/szervezni, az maga lesz a patás Gyurcsány. Aki a pléhmessiást kritizálni meri, azt azzal fenyegetik meg, hogy visszatér a patás Orbán. Ha a választást most elveszítik, akkor is beleszorultak a hamis zászlós hadműveletbe.

Magyar hiába próbálja azt a látszatot kelteni, hogy rendszerváltó hangulat van, mert a március 15-i "Nemzeti menete" megmutatta, hogy Magyarországon nincs rendszerváltó hangulat. Mert azt még a kampányát teljes erővel támogató pszeudo-független sajtó sem merte állítani, hogy a "Tisza" menetén több ember vett részt, mint Orbán ugyancsak hazug Béke menetén. Ez nem rendszerváltó hangulat, s azért nincs rendszerváltó hangulat, mert a fideszes múltú Magyar Péter nem ígér valódi rendszerváltást, csak személycserét és a Fidesz eredeti "polgári Magyarország" programját, ami nem más, mint a jelenlegi. Magyar propagandasajtója, a 444.hu is azt írta Magyar március 15-i beszédéről, hogy "szlogenekkel telepakolt, de rengeteg ismétlést tartalmazó, emiatt sokszor a körbe-körbe járkálás érzetét adó beszédet mondott", továbbá "a beszéd végére viszont a tömeg egy része elfáradt". Magyar nyelvre fordítva: a tömeg elunta magát. Ez nem rendszerváltó hangulat és főleg nem országos rendszerváltó hangulat. A március 15-i nagy seregszemle nem győzelmi érzést árasztott, hanem egy vereség érzését. A vezér unalmas, a programja nem lelkesítő, a pátosza hamis és hazug. Ami pedig a Fidesz eredeti "polgári Magyarország" programját illeti, az nem kisiklott Orbán kezében, hanem beteljesült. Az illiberális, antiszemita, fasiszta program, amit Orbán "polgári Magyarország" programjának nevezett el, s amiben Magyar Péter még ma is hisz, csak így végződhetett. Ha Magyar ehhez tér vissza, csak ugyanoda juthat vele, mint Orbán. Nincs két "polgári Magyarország" program, s nincs demokratikus "polgári Magyarország" program, mely másképp végződhet. Orbán 16 év alatt jutott ide, Magyar 16 hónap alatt ott lenne vele, ahol most van Orbán. Vagy hamarabb.

Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató vezetője, kezdettől fogva nem rejtette véka alá, hogy Magyar Péterben ő is a "messiást" látja. Teljesen egy hullámhosszon mozgott...

A Fidesz és a Tisza egylényegűsége kizárja a változást. Az egylényegűség kimondása azért fontos, mert minden rendszert csak saját határain belül lehet megreformálni. Ha egy rendszer lényege nem változik, akkor semmi nem változik. A Római Birodalmat nem lehetett kereszténnyé tenni, mert annak természete nem változott. A Római Birodalom és a Szent Római Birodalom között lényegileg semmi különbség nincs. Ha Orbán, az "Atya", és Magyar, a "Fiú" egylényegű, akkor a rendszer nem változik, csak a külsőjét tekintve. Ugyanolyan illiberális, autokratikus, álságos látszatdemokrácia és rejtőző fasizmus lesz, akkor is, ha egyszer Magyar vezeti, mint most, amikor Orbán a vezér. Ez azt is jelenti, hogy nem tűnik el sem a rendszer, sem annak Atyja. A "Fiú" veszi át az uralmat. Ezért a kérdés úgy merül fel, hogy akik Magyart kitalálták, felépítették és támogatják, azok a rendszert akarták lecserélni, vagy az "Atyát" a "Fiúra"? Mert azt tudniuk kell, hogy maga a rendszer nem lesz jobb, nem lesz más. A tapasztalatlan, éretlen "Fiú" személyisége miatt lehet még sokkal hazugabb, primitívebb és durvább. Ennek nagy az esélye. Ha megszűnik a demokratikus parlamenti képviselet, az amúgy törvénytelen rendszerben, és az egylényegű "Atya" és "Fiú" irányítja az országot, a közvéleményt, a gondolkodást, a sajtót és az oktatást, akkor a liberális demokráciának Magyarországon írmagja sem marad. Ez pontosan az a helyzet, amit Orbán tűzött ki, és az ellenfelei valósítják meg. Mivel a szembenézésre való hajlam gyenge, de a kognitív disszonancia csökkentésére való hajlam erős, Magyar Péter elvtelen és rövidlátó értelmiségi támogatói nem fogják belátni és elismerni a bűnt, amit elkövettek. Ezért abban lesznek érdekeltek, hogy a demokratikusan gondolkodó embereket belekonszolidálják a az Atya és a Fiú által vezetett NER-be.

Képviselőjelöltjeit maga választotta ki, ő döntötte el, kik lehetnek az alkalmazottjai. Mert a Tisza képviselői nem a választóiktól függenek, nem nekik tartoznak elszámolással, és nem is őket képviselik, hanem a munkáltatójukat, Magyar Pétert. Ez nem egy pártban szokásos viszony, itt nincsenek a képviselőknek jogaik, ez egy munkáltatói kapcsolat. Itt senki nem szavazhat a lelkiismerete, a választói, a választókerülete érdekei szerint. Itt senki nem szólalhat meg, nem lehet (ellen)véleménye. Magyar a kampányban is eltiltotta őket az alapvető emberi jogaiktól. Ők pedig az állás megszerzése érdekében vállalták ezt. Tudják, hogy a jövőben is egyhangúan arra kell szavazni, amit Magyar mond. Ezt vállalták. Nem sok jót ígér, hogy Magyarország következő diktátora, aki Orbán Viktor helyére akar ülni a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, úgy választatta meg magát, ahogy a vezérek szokták. Apropó, titkos volt a szavazás? Magyar már az első lépcsőben hazudik, színházat játszik, becsapja az embereket. Ki hiszi el, hogy esetleges győzelme esetén nem ezt tenné? Ami pedig a győzelmi mámort illeti, az még a megválasztásánál is viccesebb. Mert Magyar annyira biztos a győzelmében, hogy előre letette a hivatali esküt. Azt írta: "A megtisztelő felkérést elfogadom. Készen állok minden tudásommal és energiámmal Magyarországot és a honfitársaimat szolgálni. Isten engem úgy segéljen." Először is, Magyar önmaga "felkérését" fogadta el, de még mielőtt választást nyert volna, ő már letette a miniszterelnöki esküt. Az "Isten engem úgy segéljen" szöveg az eskü vége. Itt hallható Orbán Viktor 2010-ben elmondott esküje, amely szintén így végződik, s éppen ilyen hazugság volt. Orbán az Alkotmány megtartására esküdött fel.

Épeszű ember nem hisz a fülének, amikor Magyar Pétert hallja, mert mindannak cáfolata ő maga. Hüledezik, hogy ezt ki meri ejteni a száján, a közönsége pedig issza a szavait. Nem számít a populista hazugság, mert úgy gondolják, hogy hasznos. Nincs elszámoltatás, még a szavak szintjén sem. Minden hazugságot megvédenek azok, akiknek tiltakozniuk kellene. A legveszélyesebb, hogy Magyar szemrebbenés nélkül mondja el az ellenkezőjét annak, amit tesz. Mintha nem hallaná, amit mond. Olyan emberek támogatják, akik tudják, hogy a totális diktatúra alanyai azok az emberek, akik számára fikció és tények közötti különbség nem létezik. Bármit elhisznek, nem az igazságot keresik, hanem a hamis narratívát. Ahol a tény és a fikció közötti különbség eltűnik, ott a totalitarizmus alanya megszületik. Az egykori demokratikus ellenzék Magyar Pétert dicsőítő tagjai ebbe a kategóriába léptek. Az ellenzéki populizmus ugyanannak a kórnak a tünete, mint az, amit leváltani ígér. Nem két politikai alternatíva áll egymással szemben, hanem két azonos természetű vezér. Mondat és tett, beszéd és valóság, elv és gyakorlat között éles az ellentét. A kijelentések és a cselekedetek közötti ellentét felszámolja a valóságot és az igazságot. A populizmus nem egyszerűen hazudik, hanem az igazság iránti igényt és követelményt számolja fel. A magyarista értelmiségi elit ezt elnézi, amivel saját korábbi elveivel kerül szembe. Ezért a populista ellenzék nem alternatíva, hanem egy variáció. Nem rendszerváltást ígér, hanem szerepcserét. A legnagyobb veszély pedig nem az, hogy valaki hazudik, hanem az, hogy a hazugság nem számít többé. A kérdés nem az, hogy ki győzi le Orbánt. Annál van rosszabb is: amikor eltűnik az igazság és a fikció között különbség. A hazugság boldoggá tesz.