„Bódis Kriszta kormánybiztos, a VIII. kerület országgyűlési képviselője kollégáival meglátogatta a MET elnökét, és bejárta a Dankó utcai intézményeket. A szeptember 9-i találkozón beszélgettünk a hajléktalan-ellátás kihívásairól, a kerület közbiztonságáról, és közös projektek megvalósításáról is. Nagyon köszönjük a látogatást, várjuk a további együttműködést!” – ez a szűkszavú közlemény jelent meg arról, hogy a Tisza nemzeti társadalompolitikai stratégiáért felelős kormánybiztosa meglátogatta Iványi Gábort.
Ezen kívül sehol nem jelent meg semmi a látogatásról. Mindez azért érdekes, mert Iványi Gábor egy nappal korábban a Klubrádióban beszélt arról, hogy négy hónappal az Orbán-rezsim bukása, és az új kormány megalakulása után, „nincs előrelépés a MET egyházi státuszának rendezésében”, ahogy a HVG is beszámolt róla. Amikor Magyarországon még volt sajtó és demokratikus közélet, egy ilyen esetben az egész sajtó ott tolongott volna, és kérdezte volna a kormánybiztost: milyen ígéretet hozott Iványi Gábornak, mit készül tenni.
Nem mentség, hogy a választ mindenki tudja anélkül is, hogy a kormánybiztost elkísérte volna a Dankó utcába: semmit. Nem tekinthető véletlennek, hogy amikor tele lett a sajtó Iványi Gábor panaszával, hirtelen megjelent a kormánybiztos, hogy eloltsa a tüzet. Bár Iványi Gábor elmondta, hogy a bírósági ítéletek végrehajtásához és a törvényes rend helyreállításához mindössze egy gombnyomás szükséges a Tisza-frakció részéről. Tegyük hozzá: amit a rendszerváltás részeként (és bizonyítékaként) is megtehetnének. De nem tesznek.
Nem Bódis Kriszta az első üreskezű Tisza-látogató Iványi Gábornál. Mint Iványi Gábor elmondta, korábban már az egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár és egy másik államtitkár is járt náluk, ezt azonban a minisztérium utólag rutinszerű látogatásként értékelte, amelynek nem volt köze a státusz rendezéséhez. Pedig azt a látszatot keltették, hogy a látogatásnak konkrét oka van, és valamiképpen a MET egyházi státuszához is köze van (az egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár járt ott!), de utólag kiderült, nincs köze, mindent visszavontak.
Ez csak akkor érthetetlen, ha nem nézünk szembe a tényekkel és a rideg valósággal: Magyar Péter az óellenzéki Iványi Gábornak, a volt SZDSZ-es parlamenti képviselőnek, polgári jogvédőnek, a politikai kereszténységet tagadó renitensnek, aki nem hajol meg senkinek, nem akarja rendezni az egyházi státuszát, hanem ugyanazt folytatja, amit Orbán. Mindössze arra vigyáz, hogy Iványi Gábort féken tartsa, száját befogja, lecsillapítsa, hogy ne okozzon neki kellemetlenséget. Ezért vannak ezek a tiszás kormányzati látogatások.
Bódis Kriszta útja nyilvánvalóan ennek szólt. Lenyugtatni, elhallgattatni Iványi Gábort és a támogatóit. Bódis az okos lány, akit nyilván küldtek, aki jött is, meg nem is, hozott is, meg nem is. Az a látszat, mintha hozna valamit, de nem hoz semmit. A sajtóban megjelent cikkek után elhatározott „spontán” látogatás a kormánybiztosban nem hagyhatott mély benyomásokat. A Facebook-oldalán sem említette meg, hogy Iványi Gábornál járt. Elfelejtette. Ennyire volt fontos.
Pedig négy napja még a kutyájáról is beszámolt: „Rég adtam hírt Ladyről, köszöni, jól van, és mindenkinek szép vasárnapot kívánunk!” Iványi Gábor nem érte el azt a szintet, hogy Bódis Kriszta feltegyen vele is egy képet: „Rég adtam hírt Iványi Gáborról, köszöni, jól van, és mindenkinek szép vasárnapot kívánunk!” Ebből is látszik: a kutya státusza rendezett.
