Tag: külpolitika

Mindenesetre meghátrálásként kell értelmezni azt, hogy lemondott a washingtoni NATO-csúcs Ukrajnát segítő határozatainak blokkolásáról, s hozzájárult Mark Rutte jelöléséhez a NATO főtitkári posztjára. Ezt korábban ellenezte, mert a volt holland miniszterelnök egyik erős kritikusa volt a NER-nek, a magyar jogállamiságnak. Orbán azonban nem merte eljátszani vele azt, amit a svédek NATO-csatlakozásával, nem mert keresztbe feküdni a NATO tagországok egységesnek tűnő akaratának. Orbánt vagy nagyon kemény fenyegetés érte, amiből megértette, hogy vége a türelemnek, vagy nem akarja tovább feszíteni a húrt, mert a visszatáncolás hivatkozása egyszerűen nevetséges. Mindkét esetben azzal indokolta a NATO előtti kapitulációt, hogy garanciát kapott arra, hogy Magyarországnak nem kell résztvennie Ukrajna oldalán az orosz barátaival szembeni támogató akciókban. Erre azonban a NATO alapszabálya ad garanciát, mert a tagországok szabadon dönthetnek arról, miben vesznek részt. Orbán nem kapott semmit cserébe.

David Pressman amerikai nagykövet a Twitteren (X-en) mutatta be az elmúlt néhány hét eseményei alapján, hogy mit jelent az Orbán által emlegetett "szuverén" magyar...

Hazugság az EU-ra azt mondani, hogy "szánalmas papírtigriseknek látszunk, és következmény nélküli nyilatkozataink után rajtunk nevet a világ". Attól szánalmas "papírtigris" az EU, hogy Orbán vétója miatt nem tud állást foglalni fontos kérdésekben, és nem tudja képviselni sjaát értékrendjét, mert Orbán értékrendje nem ez.