Tag: 168 Óra

Vannak még élő tanúi, a magyar sajtó legendás alakjai, akik ennek résztvevői voltak. Mint Mester Ákos, aki maga is jelkép, s tisztességére jellemző, hogy a Magyar Rádió épületének lerombolása ellen/kapcsán szót emelt. Vélhetően mindenki, minden rádiós kolléga nevében. 2010-ben el sem lehetett volna képzelni, hogy ez megtörténhet. Ma senki szót nem emel. Csak az a néhány ember, akiknek a kezéből kicsavarták a mikrofont, az újságot, ahogy a 168 Órát is megszállták, ellenkezőjére alakították, és a múltját meggyalázták. Mester Ákos már nincs a szakmában, ahogy a többi kiválóság sincs, ezért tarthat Magyarország ott, ahol tart. Csak látszat, hogy nem erőszakkal semmisítettek meg mindent, mert ez erőszak volt. Ahogy erőszak a Magyar Rádió épületének lerombolása is. Nemcsak az épület, hanem az emberek, az emberi lélek, szabadság elleni erőszak. Nem véletlen, hogy Iványi Gábornak, a Dankó utcának, a SZET nyomainak, múltjának, az SZDSZ és az emberi jogok emlékének is el kell tűnnie. Mester Ákos visszavonult, de most kiállt és megszólalt a rendszer ellen.

A hírek szerint a rendszer által pénzelt zsidó hitközséghez (EMIH) és a Köves Slomóhoz köthető Brit Média Kft. megvásárolta a Pesti Hírlap maradék részét,...

Felmondott a 168 Óra főszerkesztője és két helyettese. A közleményük szerint feloldhatatlan ellentét volt a tulajdonos és a lapvezetés között. Ezek állítólag anyagi természetűek...

Már nyolc éve el kellett volna kezdeni építeni egy független szabad sajtót, amihez Orbán nem fér hozzá. De ahhoz fel kellett volna ismerni már akkor, hogy ez egy fasiszta diktatúra, amely elfoglal mindent: amit akar megsemmisít, amit akar korlátok között fenntart. De az igazi szabad és független újságírásnak nyoma sem marad.

A számlák alapján 2016-os évhez képest tavaly igencsak visszaesett a kereszténydemokraták alkoholfogyasztása, viszont tobzódtak például a lekvárban.

Azért sem kell gyalázni egymást, mert mindenkire ugyanaz a sors vár az Orbán-rendszerben. Az Indexre is, a 168 Órára is. Vagy Orbán-hű médium lesznek vagy megszűnnek. Ez csak idő kérdése.

A rendszeren belül maradó pártok – minden parlamenti párt ilyen – nem tehetnek mást, minthogy a rendszert működtetik, annak a látszatnak a fenntartásával, hogy választások útján hatalomra kerülhet az ellenzék, ami képtelenség.