Orvosok egy csoportjának elege lett abból, hogy büntetést kaphatnak azért, ha tudni szeretnék: mire költi a pénzüket a Magyar Orvosi Kamara.
Újabb hatalmas és csodálatos egybeesés: Mészáros Lőrinc megvesz valamit, amibe a kormány hamarosan óriási (magyar és uniós) pénzt invesztál.
Ma van a magyar költészet napja. Mészáros Lölö ezért József Attila versét szavalja imádott Viktorának.
Mentségére legyen mondva, az elnevezés ül: informál, mint a kormány. Hazudik, ködösít, cinikus.
Ami titok volt, immáron nem az: megtudhatjuk, tavaly hány jegyet váltottak a felcsúti kisvasútra. Mindent azonban még mindig nem tudunk.
Nagyon nem szeretnénk Mészáros Lőrinc, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Matolcsy György és mások helyében lenni, ha Orbán Viktor „keleti szele” eléri Magyarországot is. Mert ott ugyan tombol a korrupció, amit ők szeretnek, de a nép válaszai és a megoldások is „keleti” stílusúak.
A szabadságszerető magyar nép nem elzavarja minden idők legaljasabb bűnszervezetét, hanem részesedni akar a lopásaikból.
Nem csak Vonát érdekelné, vajon hány milliárd Orbáné „Mészáros Lőrinc” vagyonából. Azt senki nem hiszi el, hogy Orbán bizalmas felcsúti barátja merő szeretetből lett az ország egyik leggazdagabb embere. Egyszerű gázszerelőből lett milliárdos nagyvállalkozó, aki az állami megrendelések és megbízások alapján mindenhez
Ki nem találná, hogy milyen indokkal tagadja meg Mészáros Lőrinc (pontosabban az általa vezetett alapítvány) a választ.
A felcsúti TAO-támogatás vesztegetés, befolyással való üzérkedés klasszikus formája. Aki állami megrendelést akar, befizet Orbán alapítványába egyik oldalon, majd az Orbán-vezette kormány megítéli neki az ellenszolgáltatást a másik oldalon.