Tag: Szlazsánszky

Németh Sándor úgy érvelt, hogy a bocsánatkérés akkor ér valamit, ha az elkövető bánja, amit tett. De ő nem bánja, ezért ő nem akar bocsánatot kérni, az pedig így semmit nem ér. A sértett fél ezzel szemben úgy érvelt, hogy nem érdekli, Németh Sándor mit bánt meg, s mit nem. Akkor is kérjen bocsánatot, ha keresztény lelkész létére nem bánt meg semmit, annak ellenére, hogy súlyos lelki károkat okozott, s megpróbálta tönkretenni más ember életét. Bartus László úgy fogalmazott, annak is van jelentősége, ha a bíróság kötelezi Némethet a bocsánatkérésre, akkor is, ha nem akar keresztény lelkész mivolta ellenére bocsánatot kérni. Németh Sándor jogi képviselői egy olyan ítéletre hivatkoztak, amikor valakinek nem kellett bocsánatot kérnie, mert nem ismerte el az ítélet ellenére a jogsértést és nem bánta meg, de abban az ügyben olyan ember követelt bocsánatkérést, aki nem érdemelte meg. A Kúria ezért úgy találta, hogy a hivatkozott ítélet nem lehet precedens értékű Németh Sándor hamis ügynökvádja esetében. Ezért a Jogegységi Panasz Tanácshoz fordult, hogy az foglaljon állást abban az elvi kérdésben, hogy ha valaki valóban megsérti valótlan állítással egy másik ember személyiségi jogait, annak bocsánatot kelljen kérnie, akkor is, ha nem bánta meg a tettét, mert a kötelezésnek is van elégtételt nyújtó hatása. A Jogegységi Panasz Tanácsa Németh Sándor kérelmével szemben döntött. Ennek alapján a Kúria elutasította Németh Sándor kérelmét, amely arra irányult, hogy ne kelljen bocsánatot kérnie. A Kúria helybenhagyta a másodfokú bíróság jogerős döntését, mely szerint Németh Sándor, a Hetek és Szlazsánszky Ferenc (külön-külön) magánlevélben köteles bocsánatot kérni a hamis ügynökvád miatt Bartus Lászlótól, aki nyilvánosságra hozhatja azokat. Fellebbezésnek helye nincs.

Németh a hamis ügynökvádat részben bosszúból, részben azért építette fel, hogy hiteltelenné tegye Bartus Lászlót, és a róla írott könyvét, azt a valótlan látszatot keltve, mintha ügynököt szerveztek volna mellé. Az volt az egyházvezető "lelkész" célja, hogy morálisan tönkretegye, lejárassa, hiteltelenné tegye és a nyilvánosságból kiszorítsa az újságírót, aki leleplezte a visszaéléseit. Ez szándékos lejáratás, az emberi méltóság, a becsület és a személyiségi jogok tudatos megsértése volt, egy magát "keresztény" lelkésznek nevező egyházi vezetőtől, akit egy igazi egyházból ezért kirúgnának.

Nagy bajban van Szlazsánszky Ferenc, az ATV Híradó főszerkesztője, akiről megírtuk, hogy a nagyapja nyilas vezető volt, ha igaz, amit a munkáltatója, a főnöke...

Zoltán Gábor 2016-ban megjelent Orgia című dokumentumregénye a magyar történelem egyik kevésbé tárgyalt eseményét mutatja be, soha nem látott alapossággal és naturalizmussal, a maga...