Evelyn, a lányom. Az igazat megvallva, már nincs sok kapcsolatunk, de azért változatlanul szeret. Háza mindig nyitva áll előttem. Dehát én lehetőleg nem zavarom. Nem tenne jót neki, ha sokat lábatlankodnék körülötte. Ami meg engem illett, én már jól megvagyok így, ahogy
Evelyn, a lányom. Az igazat megvallva, már nincs sok kapcsolatunk, de azért változatlanul szeret. Háza mindig nyitva áll előttem. Dehát én lehetőleg nem zavarom. Nem tenne jót neki, ha sokat lábatlankodnék körülötte. Ami meg engem illett, én már jól megvagyok így, ahogy
Mr. Peabody, a New York-i Madison Avenuen lévő kiállítás-i csarnok igazgatója reggel kilenckor telefonhívást kapott Tancredo Figueiredo brazíliai szobrászművész titkárnőjétől. A hölgy röviden közölte, hogy a Mester visszavonja „Félelem” című művét a verniszázsról, távolítsák el azonnal a kiállítási csarnokból, és szállítsák még
…Életem egyik legfelhőtlenebbül boldog nyarát Tirolban töltöttem. Öt esztendős voltam akkor és 1927-et írtak, de nélkülem, minthogy a számolás és betűvetés tudományát még nem ismertem. Anyámmal kettesben utaztunk el Budapestről július elején, mivel apám csak augusztusban vette ki a szabadságát, azt állítva
1953 nyarának délelőttjein az ismert és termékeny íróval a Vörösmarty téri Zserbó egyik csöndes sarokasztalnál – akkoriban még létezett ilyesmi – egy filmvígjáték forgatókönyvének létrehozásán fáradoztunk. Én hivatalos minőségben, mint a filmgyár dramaturgja, ő pedig mint a film megírására szerződtetett író. A
„Mesélnek a ferencvárosi utcák” – a címe annak az albumnak, amelyet rövid budapesti látogatásából hozott a fiam. Lapozni kezdtem benne és egyszerre nagyot dobbant a szívem, mert a szép illusztrációk egyike a Mester utca 13-as számú ház, amelynek először a negyedik emeletén,
Az 1946-os esztendő egyik koratavaszi vasárnapján az Andrássy úti Japán kávéházban feketekávé mellett a „Független Magyarország” című hétfői lap rövid hírek rovatában mulatságos sorok keltették föl a figyelmemet. ( A Hétfői Lapok” Budapesten tudvalevőn vasárnap délután jelentek meg.) A hír arról szólt,
Mostanában két ember tér vissza emlékezetembe az elmúlt idők messzeségéből: Scheffer úr az egyik, és Babanyecz Balázs a másik. Nem mintha ők ketten ismerték volna egymást, vagy akár a legcsekélyesebb mértékben hasonlítottak volna egymásra, éppen ellenkezőleg: két egymástól különbözőbb ember el sem
Az idei esztendő augusztusában van az évfordulója újra annak, hogy Berlin nyugati övezete és a magát demokratikusnak nevező kelet-német köztársaság között megépült az a betonfal, amely bár 1989-ben leomlott, politikai és társadalmi hatását máig érezteti. A hosszú ideig tartó kétfelé osztottság kórokozói
Történt egyszer, hogy a londoni Trafalgar tér sarkán autóbuszra várva fölfigyeltem a szemközti járdán álló táblára, amely nagy betűkkel hirdette: a „Szerelmey restauráló és tatarozó vállalat” dolgozik a házon. A név alig hagyott kétséget a vállalat tulajdonosának származása felől. Ha ez nem
Az 1947-es esztendő őszén a történt, hogy több, mit két napig tartó körülményes és fárasztó utazás után egy magas, ösztövér, esőköpenyes férfi érkezett Londonból a skóciai Jura szigetére és ott Margaret Nelson udvarházát kereste. Az út a révhajó-állomástól hosszú volt a Nelson-házig
