Tag: bocsánatkérés

Némethnek nem a Fővárosi Törvényszékkel és a bíróság 19.P.21.738/2019/40 számú ítéletével volt dolga. Bocsánatot nem ezért kellett volna kérnie, hanem azért, mert hamis ügynökváddal támadta meg a sértettet, szándékosan meghamisította a Hit Gyülekezete legfőbb kritikusának motívumait, a róla szóló tényeket ügynöki munkának mutatta be. Ezen közben keresztény lelkészként, egyházvezetőként szándékosan hazudott, belegázolt a tevékenységét tényekkel kritizáló újságíró személyiségébe, becsületébe, megsértette a jó hírnevét, az emberi méltóságát, nem vagyoni jellegű lelki károkat okozott neki, hogy ezzel a becstelen váddal tönkretegye az életét és hiteltelenné tegye örökre a munkáját. Ennek hatására az újságírót és a családját a legszennyesebb támadások érték. Családjának tagjai is halálos fenyegetéseket kaptak, amelyekben családja nőtagjait megerőszakolással és gyilkossággal fenyegették meg. Németh Sándor ezekről tudott, mert a bíróság elé került másolatokat látta. Ezekért kellett volna bocsánatot kérnie, nem a bíróságtól, de nem tette.

Németh Sándor úgy érvelt, hogy a bocsánatkérés akkor ér valamit, ha az elkövető bánja, amit tett. De ő nem bánja, ezért ő nem akar bocsánatot kérni, az pedig így semmit nem ér. A sértett fél ezzel szemben úgy érvelt, hogy nem érdekli, Németh Sándor mit bánt meg, s mit nem. Akkor is kérjen bocsánatot, ha keresztény lelkész létére nem bánt meg semmit, annak ellenére, hogy súlyos lelki károkat okozott, s megpróbálta tönkretenni más ember életét. Bartus László úgy fogalmazott, annak is van jelentősége, ha a bíróság kötelezi Némethet a bocsánatkérésre, akkor is, ha nem akar keresztény lelkész mivolta ellenére bocsánatot kérni. Németh Sándor jogi képviselői egy olyan ítéletre hivatkoztak, amikor valakinek nem kellett bocsánatot kérnie, mert nem ismerte el az ítélet ellenére a jogsértést és nem bánta meg, de abban az ügyben olyan ember követelt bocsánatkérést, aki nem érdemelte meg. A Kúria ezért úgy találta, hogy a hivatkozott ítélet nem lehet precedens értékű Németh Sándor hamis ügynökvádja esetében. Ezért a Jogegységi Panasz Tanácshoz fordult, hogy az foglaljon állást abban az elvi kérdésben, hogy ha valaki valóban megsérti valótlan állítással egy másik ember személyiségi jogait, annak bocsánatot kelljen kérnie, akkor is, ha nem bánta meg a tettét, mert a kötelezésnek is van elégtételt nyújtó hatása. A Jogegységi Panasz Tanácsa Németh Sándor kérelmével szemben döntött. Ennek alapján a Kúria elutasította Németh Sándor kérelmét, amely arra irányult, hogy ne kelljen bocsánatot kérnie. A Kúria helybenhagyta a másodfokú bíróság jogerős döntését, mely szerint Németh Sándor, a Hetek és Szlazsánszky Ferenc (külön-külön) magánlevélben köteles bocsánatot kérni a hamis ügynökvád miatt Bartus Lászlótól, aki nyilvánosságra hozhatja azokat. Fellebbezésnek helye nincs.

Bartus László úgy nyilatkozott, nem érdekli Németh lelkivilága, a belső indíttatásaira nem kíváncsi, arról vannak fogalmai. Az érdekli, hogy Németh kérjen bocsánatot azért, amit tett és ne aggódjon érte, hogy nem jelent neki semmit, mert nagyon is sokat jelent. A bíróság által kikényszerített bocsánatkérés is elégtétel, mert nem akarta, mégis meg kellett tennie. A hamis ügynökvád sértettje kijelentette, hogy keresztény lelkésztől, állami támogatásban részesülő egyház vezetőjétől különösen elvárható, hogy ha valakinek a jogait megsértette, valakit megbántott, attól kérjen bocsánatot. Óvodában erre tanítják az ötéves gyerekeket, Németh Sándor még nem jutott el ezeknek a gyerekeknek a becsületbeli, morális szintjére.

A Hit Gyülekezete vezető "lelkésze" a Kúria - számára kedvező - ítélete esetén attól tart, hogy ha előbb végrehajtja a jogerős ítéletet, és bocsánatot kér, de a Kúria szerint nem kellett volna, akkor jóvátehetetlen kár éri azzal, hogy "keresztény lelkészként" az általa elkövetett jogsértésért mégis bocsánatot kért. Mert nem arról van szó, hogy nem lenne rá oka, mert nem követett el jogsértést, hanem arról, hogy ha a Kúria nem állapítaná meg, hogy köteles bocsánatot kérni, akkor Némethet nagy kár érné, mint "keresztény lelkészt", hogy az elkövetett jogsértésért mégis bocsánatot kért.

Németh a hamis ügynökvádat részben bosszúból, részben azért építette fel, hogy hiteltelenné tegye Bartus Lászlót, és a róla írott könyvét, azt a valótlan látszatot keltve, mintha ügynököt szerveztek volna mellé. Az volt az egyházvezető "lelkész" célja, hogy morálisan tönkretegye, lejárassa, hiteltelenné tegye és a nyilvánosságból kiszorítsa az újságírót, aki leleplezte a visszaéléseit. Ez szándékos lejáratás, az emberi méltóság, a becsület és a személyiségi jogok tudatos megsértése volt, egy magát "keresztény" lelkésznek nevező egyházi vezetőtől, akit egy igazi egyházból ezért kirúgnának.

"Kérjen tőled bocsánatot az Orbán Viktor" - mondhatnánk arra a levélre, amit Orbán azoknak a néppárti vezetőknek írt, akiknek pártjai kérték a Fidesz kizárását...

Tipikus az orbáni propaganda válasza Manfred Webernek, hogy Orbán hajlandó bocsánatot kérni azoktól, akiket "hasznos idiótáknak" nevezett. Weber ugyanis a bocsánatkérést nem emiatt követelte,...

A Fidesz közleményében a bocsánatkérés egyetlen eleme sem teljesül. A Fidesz a bíróság által elítélt rágalomhadjáratot folytatja, most már nemcsak a Helsinki Bizottság, hanem valamennyi független civilszervezet ellen.