2024, június25, kedd
KezdőlapBreaking NewsNémeth Sándor nem hajtotta végre a bíróság jogerős ítéletét, a Kúriához fordult,...

Németh Sándor nem hajtotta végre a bíróság jogerős ítéletét, a Kúriához fordult, hogy ne kelljen bocsánatot kérnie

-

Letelt a kézhezvételtől számított 15 nap, Németh Sándor nem hajtotta végre a bíróság jogerős ítéletét. Nem kért bocsánatot Bartus Lászlótól azért, mert valótlanul III/III-as ügynöknek nevezte. Mindez alátámasztja azt, hogy Németh nem tévedett, hanem szándékosan próbálta lejáratni, szakmailag és erkölcsileg hiteltelenné tenni az újságírót, aki leleplező könyvet és tényfeltáró cikkek tucatjait írta a visszaéléseiről. A hamis látszatot továbbra is fenn akarja tartani azzal, hogy nem kér bocsánatot, holott tisztában van azzal, hogy az ügynökvádja nem igaz.

A bocsánatkérés megtagadásával Németh nem ismeri el a bíróság ítéletét, nem hajtja végre a jogerős bírósági ítéletet, és így továbbra is fenn akarja tartani azt a hamis látszatot, hogy Bartus László ügynök volt, csak „nem lehet bizonyítani”. Emellett képtelen elismerni a jogsértését és becsületesen bocsánatot kérni érte. Ennek érdekében a jogi képviselője az újságíró ügyvédjének felszólítására azt írta, hogy a bocsánatkérés ügyében felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához, amelyben a Kúria ítéletének kihirdetéséig „a bocsánatkérés végrehajtásának felfüggesztését” is kérték.

Általános szabály, hogy a jogerős íélet végrehajtására a Kúriához benyújtott felülvizsálati kérelemnek nincs halasztó hatálya. A másodfokú jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemtől függetlenül 15 napon belül végre kell hajtani. Németh Sándornak a Kúriához benyújtott kérelmétől függetlenül a bocsánatkérést meg kellett volna tennie. Németh és ügyvédei azzal a kiskapuval kerülték meg a bocsánatkérést, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a felülvizsgálati kérelemmel együtt a végrehajtás felfüggesztését kérheti, ha a végrehajtással olyan dolog történne, amit nem lehet visszacsinálni.

A Hit Gyülekezete vezető „lelkésze” a Kúria – számára kedvező – ítélete esetén attól tart, hogy ha előbb végrehajtja a jogerős ítéletet, és bocsánatot kér, de a Kúria szerint nem kellett volna, akkor jóvátehetetlen kár éri azzal, hogy „keresztény lelkészként” az általa elkövetett jogsértésért mégis bocsánatot kért. Mert nem arról van szó, hogy nem lenne rá oka, mert nem követett el jogsértést, hanem arról, hogy ha a Kúria nem állapítaná meg, hogy köteles bocsánatot kérni, akkor Némethet nagy kár érné, mint „keresztény lelkészt”, hogy az elkövetett jogsértésért mégis bocsánatot kért.

A „cicaharc” nem arról szól, hogy Németh igazat mondott vagy nem, mert az a bíróság által eldöntött tény, hogy valótlant állított, jogsértést követett el. Németh Sándor vezető lelkész azért küzd tíz körömmel, hogy ne kelljen bocsánatot kérnie azért, amit elkövetett. A személyiségi jogsértések, a jó hírnév és a becsület megsértése esetén, amit a bíróság már megítélt, a sértett fél kérheti, hogy a neki okozott sérelemért a másik fél kérjen bocsánatot. Németh azért küzd, hogy ezt ne kelljen megtennie, mert Bartus László helyett ő eldönti, hogy „a sértettnek nincs rá szüksége”.

Németh mostani beadványa alapján ugyanis a Kúria nem arról dönt, hogy Bartus László III/III-as ügynök volt vagy nem, mert az végérvényesen megítélt dolog, hogy Bartus László soha nem volt III/III-as ügynök és semmiféle titkosszolgálat munkatársa sem. Németh Sándor jogsértést követett el, amikor ezt állította. A Kúria a mostani beadvány szerint mindössze arról dönt, hogy Németh Sándor a hamis ügynökvádjával okozott sérelem miatt köteles-e bocsánatot is kérni vagy nem. Ez az utolsó lehetősége, ha itt is veszít, nem kerülheti el, hogy bocsánatot kérjen.

A törvény szerint a jogorvoslat része, hogy a sértett fél az elégtételadás keretében kérheti, hogy az elkövető kérjen bocsánatot a sérelemért és a kárért, amit a hazugságával okozott. Németh szerint ha a bíróság megállapította a jogsértést, az elégtételadásnak ez a módja nem jár automatikusan, csak indokolt esetben. Szerinte azzal, hogy egy újságíróról azt állította, azt terjesztette, hogy spicli, besúgó, III/III-as ügynök volt, ami a legsúlyosabb közéleti hamis vád, nem követetett el olyan súlyú jogsértést, hogy bocsánatot kelljen kérnie, s a sértettnek nincs szüksége rá a jogorvoslathoz.

Németh szerint Bartus Lászlónak elegendő elégtétel az, hogy a bíróság megállapította, hogy hazudott, rágalmazott, valótlant állított, s ezzel jogsértést követett el, kifizette a bíróság által megítélt kártérítés összegét (legyünk pontosak: kifizettette a Hit Gyülekezete tagjaival). Bocsánatkérés már nem jár neki, hogy elégtételt érezzen a vele szemben elkövetett szándékos mocsokságért és a sok kárért, sérelemért, amit Németh okozott neki. Emiatt küzd azért, hogy ne kelljen bocsánatot is kérnie.

Bartus László viszont úgy érzi, hogy ez az elégtétel jár neki a lelki nyugalma helyreállítása érdekében, s mivel a személyiségi jogok megsértése bizonyítottan lelki sérelemmel jár, ebben a kérdésben a sértett szubjektív igénye a mérvadó, nem a szándékosan kárt okozó, jogsértő fél álláspontja. Emellett, nem elhanyagolható körülmény, hogy Németh Sándor az eredeti téves másodfokú ítéletet, amely a bocsánatkérést mellőzte (mert tévesen állapította meg, hogy a keresetben nem szerepelt), úgy interpretálta, hogy „a bíróság vele értett egyet, ezért nem kell bocsánatot kérnie”.

Emiatt fellebbezett az újságíró, és a Kúria neki adott igazat: a kereset tartalmazta a bocsánatkérés igényét, ezért ezen a jogcímen nem lehetett azt elutasítani. Ezért a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte a bocsánatkérés ügyében. Az új eljárásban a másodfokú bíróság is úgy foglalt állást, hogy a jogsértés megállapítása esetén nem automatikusan jár a bocsánatkérés, emiatt a Németh Sándor által előadott kifogásokat megvizsgálta, és az elsőtől az utolsó szóig elutasította azokat. Megállapította, hogy itt olyan súlyos jogsértés történt, amiért jár a bocsánatkérés.

Németh most ezt az ítéletet támadta meg a Kúrián, hogy mégse kelljen bocsánatot kérnie. S a kérelmében azt kérte, hogy amíg erről nem dönt a Kúria, addig ne kelljen a másodfokú jogerős ítéletet végrehajtania. Kizártnak tartjuk, hogy a Kúria a sértett keresete és kérése ellenére úgy ítélje meg, hogy egy hamis ügynökvád miatt egy keresztény lelkésznek (vagy bárkinek) ne kelljen bocsánatot kérnie. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az elégtétel szempontjából fontos, hogy az elkövetőnek saját szájából kell a nyilvánosság előtt elismernie a tettét, és bocsánatot kérni érte.

De Németh Sándor, aki állítólag az önmagát a bűnösökért feláldozó, szelíd és alázatos Jézus Krisztus „szolgája”, mindent elkövet, hogy egy általa elkövetett személyiségi jogsértésért ne kelljen bocsánatot kérnie. Nem képes megalázni magát, és elismerni egy bíróság által megítélt jogsértést. Képtelen bocsánatot kérni valakitől, akinek a személyiségét, a becsületét és az emberi méltóságát súlyosan megsértette.

Mindezzel azt a látszatot akarja kelteni, hogy amíg nem kötelezik bocsánatkérésre, az olyan, mintha nem követett volna el semmit. A bíróság is neki adott igazat, mert nem kötelezte arra, hogy bocsánatot kérjen. Még egy jogerős bírósági ítéletre sem kér bocsánatot, még elmegy a Kúriára is, hátha nem muszáj, és akkor azt hazudhatja, hogy mégis neki volt igaza. Nem csinált semmit. Mintha nem történt volna semmi. „Ilyen a paráználkodó asszonynak útja; eszik, azután megtörli a száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.” (Példabeszédek 30,20)

*

Egy lebukott állelkész szánalmas és nyomorult vergődése

Milyen keresztény, milyen lelkész az ilyen, aki egy bizonyított és bíróság által megítélt jogsértés miatt nem tud bocsánatot kérni? Milyen lelkész az, aki nem tud megalázkodni, ha hibázott? Ha nem tud bocsánatot kérni azért a sérelemért, amit másnak okozott? Milyen bibliatanító az, aki nem ismeri az alázatot? Milyen Istene van annak, aki azt hiszi, hogy Istennek ez kedves? Milyen mentálisan egy olyan ember, akinek fehéren-feketén bebizonyítanak valamit, és a legnevetségesebb hazugságokkal, egymásnak ellentmondó konteókkal hitegeti magát és másokat?

Németh kiszolgált már minden politikai hatalmat, kurzust, pártot, amelyek felügyelték, és ma is felügyelik a polgári titkosszolgálatokat. ha igaz lenne, hogy Bartus Lászlót „átvette” a demokrácia polgári titkosszolgálata (ami törvénytelen lenne, mert a III/III-as Csoportfőnökség tevékenységét tiltja a törvény), akkor már a szembenálló pártok, amelyeknek szintén lehettek sérelmeik Bartus László leleplező cikkei miatt, már régen kiadták volna neki ezt az információt és a nem létező bizonyítékokat. Ha más nem, akkor a Fidesz. Mindez nevetséges hazugság.

Milyen emberek azok, akik a szakmájuknál fogva tudják, hogy Németh hazudik, mint Hack Péter és Mészáros István (más újságírókról, értelmiségiekről nem beszélve), és nem mondják meg neki? Hackon nem csodálkozunk, mert egy bigott fanatikus jellemtelen gazember, ha valaki nem tudná. Solt Ottilia hamar felismerte a karakterét, úgy hívta, hogy a „Sátán kutyája”, eszerint azt is tudta, hogy a Németh egy sátán.

De Mészáros István az egy jószívű rendes ember (volt). Meddig lehet hátrálni, Pista, meddig lehet tűrni a hazugságokat, a zsarolásokat, a megfélemlítéseket? Elhiszed, hogy ennek az embernek bármi köze van/lehet Istenhez? Legalább ülnél hátrább, mert kínos, amikor ez a félanalfabéta, korlátolt ember a legnagyobb esztelenségeket mondja az orrod előtt, és jó képet kell hozzá vágni. Nem érzed, hogy kínos? Gondolj arra, hogy mások is látják, gyülekezeten kívüliek, akik régről ismertek, mit gondolnak rólad? Hol van a határ, ameddig lealjasodni érdemes érte?

Milyen egyház az, amelynek ilyen a vezetője? Milyen egyház az, amely ezt eltűri? Milyen hívők azok, akik ezt elnézik? Milyen Bibliát olvasnak azok, akiket ez nem zavar? Ne hazudjanak, hogy nem biztosak benne, hogy nem Némethnek van-e igaza. Tíz éve volt Németh Sándornak a bíróság előtt, hogy bebizonyítsa az ügynökvádat. Nem igaz, hogy el lehet tüntetni egy beszervezett ügynök nyomait, mert Kenedi János megmondta a bíróságon, hogy az éves és havi naplófőkönyvekből nem lehetett eltüntetni a beszervezéseket és azok megvannak, kutathatók.

Nem mellékesen, amikor 1990. június 8-án Bartus László megtért a Hit Gyülekezetében, akkor a III/III-as Csoportfőnökség már hónapok óta nem létezett, jogutód nélkül megszűnt. De Németh szerint a III/III szervezte be „mellé” Bartus Lászlót, így hónapokkal saját megszűnése után. Németh Sándor Bartus Lászlót a megtérése után évekig nem is ismerte, majd ő kérte fel, hogy tegyen bizonyságot a gyülekezet előtt, mint estergomi tanár. Ő kérte fel maga mellé, mert szüksége volt a képességeire és a segítségére. Ha valaki „beszervezte” az újságírót, akkor az ő maga volt.

Milyen a kapcsolata a Szentlélekkel annak az embernek, aki vagy akkor nem ismert fel egy ügynököt, amikor éveken át mellette dolgozott, vagy miután az elmenekült a pszichikai terrorja elől, képes ügynöknek nevezni, miközben nem volt az? Hol vezeti a Szentlélek ezt az embert? Olyan primitív hamisítványról állította istentiszteleten, prédikáció közben, állítólag a Szentlélek kenete alatt, két Pál apostol és Ésaiás próféta idézet között (az Isten Igéjébe keverve!), amit számítógéppel hamisítottak, az ügyszámok is hamisak, és nem létező személyek nevei szerepeltek rajta.

Milyen lelkész, próféta, „Istem embere”, „tekintély”, „szolgálati ajándék” az, aki húsz éve folyamatosan hazudozik, rágalmaz, becsmérel, hamisan vádol valakit, amiről bíróság mondja ki, hogy nem igaz, és nem hagyja abba? Azt már nem is kérdezzük, milyen „lelkész” az, aki meglopja saját híveit, a saját nevére íratja a gyülekezete milliárdjait. Milyen lelkész, milyen ember az, ki azt megcsinálja, hogy ellopatja a személyes iratait annak, aki leleplezte, és a soha nem látott vér szerinti anyja mocskolásával próbálja lejáratni őt? Aki álnéven ad ki mocskolódó förtelmeket?  

Mi köze lehet ehhez Istennek? Ha ilyen az Isten, milyen az ördög? Nincs itt felcserélve a kettő? Ha semmi más, ez nem esik le senkinek, hogy nem akar, nem tud bocsánatot kérni, ha valamit elkövetett? Nem elég neki a bíróság jogerős ítélete? Mindent megtesz, hogy ne kelljen megaláznia magát, és megkövetni valakit, akit bemocskolt? Ez keresztényi? Ez egy „lelkész”? Lop, csal és hazudik. Csak a paráznaság bűn? Nem létezik krisztusi jellem? Hogyan lehet azt összekevrni egy ilyen végtelenül sunyi, aljas, primitív és gonosz emberrel? Ezzel közösséget vállal Jézus?

Milyen emberek azok, akik kiszolgálnak egy ilyen sátáni szörnyeteget, aki manipulálja, elnyomja, megfélemlíti, terrorizálja a környezetét, tapossa a saját embereit, veri a szolgatársait? Minden nap ki kell állni, és ennek a szélhámos morális roncsnak a szemetét kell elsöpörni, letagadni, lehazudni. Ez lenne az Isten országa? Ezen a sötét sátáni szélhámos pénzéhes palin már bárnybőr sincs. Lekopott róla, már csak egy farkas vicsorog a lopott milliárdjai mögül, a heródesi politikai hatalom szolgálatában áll, hogy a bűncselekményei miatt ne kerüljön börtönbe.

Felbéreli a hívők pénzéből Orbán Viktor és az Orbán-család ügyvédjének, Bajkai István ügyvédi irodáját, hogy elmenjen a végsőkig, és ne kelljen bocsánatot kérnie egy aljassága miatt. Hol van a határ? Ez nem tűnik fel, hogy valami itt nagyon nincs rendben? Multimilliárdos, és úgy néz ki néha, mint egy hajléktalan, hol van ennek az embernek nyugalma és békessége? Szerencsétlen, szánalmas, nyomorult, akit nem tett boldoggá a pénz és a hatalom. Istent nem ismeri, és közeledik a nagy Bíró, ahol már nem segít az SBGK ügyvédi iroda, nincs több fellebbezés. 







Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések