Tag: Gyurcsány

Mert Gyurcsánytól és a pártjától ennél több korrektséget várnánk, ha továbbra is arra a címre tart igényt, hogy az ő pártja képviseli a demokratikus, jogállami normákat, az emberi jogokat és főleg a józan észt és a tisztességet, vagy annak emlékét. Gyurcsánynak ugyanis meg kellett volna mondania, hogy Magyar újévi ötlete egy szélhámos, bullshit mocsokság. Szebb szavakkal nem lehet illetni ezt a kamu kezdeményezést, mert a célja tisztességtelen: az Orbán-ellenes emberek hiszterizálása, megvezetése és becsapása, kizárólag azért, hogy Magyar bármi áron a figyelem középpontjában tartsa magát. Ezt pedig Gyurcsánynak tudni kell, ahogy azzal is tisztában kell lennie, hogy ebből az egészből nem lesz semmi. Ezt az őszinteséget és korrektséget hiányoljuk, még akkor is, ha a magyarista söpredék ezt félremagyarázza, mert az ő véleményük a legkisebb mértékben sem számít, miután ezek az emberek már elveszítettek mindent abból, ami az embert emberré teszi. Ha az értékek védelme a valóban demokraták közös célja, akkor Gyurcsány akciója is hazug és hamis.

Az óellenzéknek és óbaloldalnak nevezett DK elnöke az egyetlen ember, aki demokratikus politikus, európai értelmiségi, humanista és tisztességes ember módjára értékelte Trump megválasztását. Olyan...

Így lett Gyurcsány mindkét oldalon bűnbak. A Fideszből jött Magyar hozta magával onnan a "Gyurcsány" nevű bűnbakot, amivel előre bebiztosította magát a 2026-os biztos választási vereségre, hogy az "Gyurcsány" miatt következett be, s mindenért "Gyurcsány" a felelős. Az önmaga felelősségét hárító ellenzék boldogan fogadta Magyartól a bűnbakot, mindenre kapott felmentést és magyarázatot. Ma már ott tartanak, hogy Gyurcsány nélkül Orbán se lenne. Orbán Gyurcsány miatt van. Holott Orbán miattuk van, akik nem tettek semmit. Ahogy bűnösök lettek, bűnbakra volt szükségük. Ezt leszállította nekik egy fideszes, akiben a bűnbakképzés náci reflexén túl a politikai és anyagi haszonszerzés reménye is munkál: Gyurcsány eltávolításával megszűnne az általa gyűlölt demokratikus párt és a konkurencia.

Szily Gyurcsány szövegéből egyetlen mondatot emel ki, mely szerinte "remekül illusztrálja, hogy Gyurcsány mennyire kártékony az ellenzékre nézve". Ez a mondat a következő: „A legújabb kimutatások szerint az európai fővárosok között Budapesten a legmagasabb a lakások bérleti díja.” Szily ennek alapján állapította meg azt, hogy "a volt miniszterelnök hogyan erodálja folyamatosan az ellenzéki kritikák élét". A közlemény állítólag "erodál". Mit is? Vajon milyen ellenzék, milyen kritikájának az élét erodálja? Gyurcsányon kívül senki meg sem szólalt. A farokmutogató messiás a Facebookon önmagát mutogatja, celebkedik, csak eteti és szórakoztatja a közönségét, amely várja a 2026-os választást, amikor a messiás majd bevonul pálmaágak lengetése közepette szamárháton a Karmelitába. De addig is a legteljesebb bénultságban tartja őket, akik már csak őt csodálják és imádják. Ezért Szily téved, amikor "a volt miniszterelnököt" elválasztja az ellenzéktől, mint aki a rajta kívülálló ellenzék kritikáinak élét erodálja, mert rajta kívül álló ellenzék jószerivel már nem létezik.

Emiatt esett ki a Momentum az Európai Parlamentből, mert aki egyetértett a Magyarnak való behódolással, az elment Magyarhoz, aki pedig elutasította azt, az elfordult a párttól, mert elveszítette az arculatát, az elvszerűségét és az önállóságát. Magyar nem Gyurcsány, akit ugyan támadtak, de szóba állt velük. Magyar viszont leköpte és megalázta őket. Mindez nem volt elég, nem tanultak belőle semmit. Donáth Anna lemondása után Tompos Márton, a Momentum új elnöke azzal kezdte, hogy behódolt Magyarnak, kijelentette előre, hogy a Momentum egyéni jelöltjei visszalépnek Magyar "pártja" javára. Nem arról van szó, hogy a két párt egyezteti a közös jelölteket, hanem egyoldalúan visszalépnek, kapitulálnak. Ezzel a Momentum elveszítette a létjogosultságát. Tompos Márton "szolgáltató pártként" határozta meg a Momentumot, amely konkrét ügyekben segíti az embereket. Ez nem egy liberális párt feladata egy fasiszta diktatúrában, amelyben ráadásul már egy másik Fidesz is van, amelynek ellentmondást nem tűrő vezetője egy másik diktatúrával fenyeget.

A Népszava eddig csak burkoltan tolta Magyar szekerét, hogy "lássuk meg", de most már az első EP-ülésen Orbán és az oroszok mellett szavazó, majd arról hazudozó reformfideszes kalandor mellé álltak nyíltan, és ők is megsemmisítésre ítélték a baloldal egyetlen pártját. Magyar helyett jelentkeztek elvégezni a piszkos munkát. Lemészárolják ők a baloldalt. Miért nem hagyják meg Magyarnak? De ha Magyarról mégis kiderül, hogy kicsoda, akkor mi lesz? Hol lesz ellenzéke? Ki lesz az ellenzéke a Tisza Pártnak? Vagy az nem kell, mert a Tisza Párt egyesíti a konzervatívokat, a liberálisokat és a szociáldemokratákat is? Végre újra egypártrendszer lesz, amit egy orbánista, oroszpárti szélsőjobboldali diktátor vezet? De ennek sincs semmi köze ahhoz, hogy a történelmi baloldali újság a maradék baloldal megszüntetését követelje, s azt nevezze bölcsességnek. Miközben jobboldali diktatúra van az országban. Ennek a lapnak egykori szerkesztőit meggyilkolták, mert nem gondolták, hogy Horthytól Héjjas Ivánnal kellene megszabadulni, mert nincs igény baloldalra.

A HVG "A Gyurcsány-teher: még a DK-szavazók szűk többsége is a kormányváltás akadályának tartja a pártelnököt" címmel közölt egy olyan írást, amelyben egy felmérésre...

Amit a 444.hu csinál, annak semmi köze a sajtóhoz, az újságíráshoz, nem legitim, aljas és hazug. Nem igaz, hogy Gyurcsány kritikája azonos lenne Trump, Orbán és Magyar otromba sajtóellenes támadásaival. Egy demokratikus párt jogos ellenállását próbálják ők egy sorba állítani címeres fasisztákkal, akik a tisztességes sajtót akarják elpusztítani. A 444.hu nem tisztességes sajtó. Gyurcsány pedig nem illeszkedik a demokratikus sajtó elleni támadások "világtrendjébe". Nehogy elhiggyék maguknak, hogy ők olyanok, mint a New York Times vagy a Washington Post. Gyurcsány pedig nem Trump, nem Orbán, s főleg nem Magyar, akivel szemben ennek ellenére semmi problémájuk nincs. Már abból is a gyűlölet árad, hogy Gyurcsány "felkapaszkodott" volna Trump, Orbán és Magyar mellé, amivel azt sugallják, hogy még fasiszták közé is felkapaszkodnia kell. Ezzel szemben a pőre valóság az, hogy a volt Indexből osztódással szaporodott és az egész magyar sajtót megfertőző társaságnak nem sikerült a sajtó szintjére felkapaszkodnia. A 444.hu megfordítja a szerepeket, a DK-ról állítja, hogy a velük szembeni ellenállása egy stragégia, mintha ők lennének a megtámadott fél, akikből bűnbakot csinálnak. Az Indextől a mai napig tartó mocskolódó hadjáratuk után arról beszélnek, hogy Gyurcsány csinál belőlük ellenségképet és nem fordítva. Ez már klasszikus fasiszta technika.

Bizonyára megütköznek néhányan a címen, mert Magyar Péter nem ezt mondta, hanem azt, hogy Gyurcsányt nem tartja politikusnak. Mondhatják, hogy ez mást jelent, de...

Nem tudjuk elképzelni, hogy a demokratikus ellenzék képes legyen a megújulásra a NER keretein belül, s a legnagyobb baj az, hogy a kérdés elutasításával képtelen az ellenzéki táborral közös nevezőre kerülni. A Magyar Péter gyilkos ölelésébe rohanók retorikája épp az, hogy 1. nem tudnak nyerni, 2. értelmetlenül ülnek a diktatúra parlamentjében. Azt a Demokratikus Koalíció is hangoztatja, hogy egyenlőtlenek a feltételek, méltatlannak tartják, hogy olyan győzelmet kérnek számon rajtuk, amely csak demokratikus és egyenlő feltételek között lehetséges, amivel közvetve beismerik azt is (amit mi kezdettől mondunk), hogy ebben (az állandóan változó) választási rendszerben nem is lehet Orbánt legyőzni. Ebben az esetben az előre elcsalt választáson való részvétel semmi más célt nem szolgál, mint a parlamentbe való bekerüléssel elérhető állami támogatás megszerzését, mert ez a párt sem vett tudomást arról, amit maga is állít, hogy ez nem demokrácia. Diktatúra ellen pedig más eszközökkel kell harcolni, aminek akadálya az intézményesített ellenzékiség.

Újságírók jól körülhatárolható köre akarja eldönteni, kinek van helye a politikában, kinek nincs. Nem tűrik, hogy nem mond le az, akit ők le akarnak mondatni. Azt képzelik, bármit megtehetnek, bárkit eltaposhatnak, falhoz állíthatnak. Ők akarnak dönteni, ki vezetheti az országot, kinek kell eltűnni, s ezt a fél országgal elhitetik. Lincshangulatot gerjesztenek, és célpontokat jelölnek ki. A közélet szereplőit, akiket ők nem akarnak látni, minden eszközzel démonizálják. Ezt nem a Fidesz találta ki, ezt az egykori Index indította el. Most minden azért történt, mert a 444.hu szerette volna lemondatni Gyurcsányt, mert már nagy körültekintéssel kiválasztottak egy fideszes nárcisztikus pszichopatát, egy potenciális diktátort új messiásnak. Pontosan ugyanazt teszik, ahogy Orbánból is diktátort csináltak, mert a NER nem jött volna létre nélkülük. Magyart felépítették, sztárolták, az olvasóikat megvezették, de az ellenségük nem hajlandó se lemondani, se a pártját megszüntetni. Aki ezt merészeli, azt megsemmisíti ez a banda. Ezért ömlesztették rá a náci stílusú szennyet. Magyar azért "új" messiás, mert volt másik messiásuk, amikor még ugyanez a társaság az Indexet írta. Akkor Orbán Viktort segítették hatalomra. Pontosan így hiszterizálták a sajtó útján a közvéleményt. Elsöpörtek, kigúnyoltak, megaláztak mindenkit, aki figyelmeztetett, hogy veszélyben a demokrácia. Ha húsz elmebeteg összejött egy harmincezres városnak a főterén, arról naponta adtak hisztérikus beszámolókat. A demokratikus pártokat a földbe döngölték, a demokratikus normák védelmét elutasították, bagatellizálták és relativizálták.

Most azt mutatjuk be, hogyan hazudik a magát "függetlennek" tartó, de a független sajtó kritériumainak a legkisebb mértékben sem megfelelő sajtó. A Telex beszámolt...

Nyílttá vált a csaknem két évtizede zajló sajtóháború, amit az Index munkatársai egykori lapjukban és azokban az orgánumokban folytatnak Gyurcsány Ferenc és pártja ellen,...

A kiindulópont az a helyes megállapítás, hogy "a látszat és a valóság ordító ellentétben áll egymással". Magyarul: a demokrácia látszat, a valóság a diktatórikus rendszer, az ellenzék pedig ebben a rendszerben működik, ám a vele szembeni elvárások olyanok, mintha ez egy demokrácia lenne. Gyurcsány elemzi, hogy "demokratikus körülmények között az ellenzéki pártoknak senkivel és semmivel össze nem vethető főszerepe van a kormány ellenőrzésében, adott esetben leváltásában. Mondom, demokratikus körülmények között". Itt eljutunk a lényeghez, amiért a "tizennégyévezés" és az "ellenzék leváltásának" igénye is megfogalmazódik, hogy demokratikus körülmények között az ellenzéknek lehetősége van a kormányt nemcsak ellenőrizni, hanem leváltani is. Hangsúlyozza, írjuk le még egyszer azt, hogy "demokratikus körülmények között". Előtte már megtudtuk, hogy a demokrácia csak látszat, nincsenek demokratikus körülmények. Ebből következik, hogy az ellenzéknek nincs lehetősége a rendszeren belül sem ellenőrizni, sem leváltani a kormányt. Ez a konklúzió egyenesen következik Gyurcsány logikai levezetéséből, azonban ez csupán implicit jelentése az elmondottaknak, de ezt a következtetést nyíltan nem mondja ki. Talán azért, mert ebből logikailag az a kérdés következik, hogy mit keres az ellenzék (az állami támogatáson kívül) olyan rendszerben, amelyben nem ellenőrizheti a kormányt, s miért indul el olyan parlamenti választáson, amelyen a feltételek hiánya miatt nem lehet leváltani a kormányt. Ez a választók és az ellenzéki pártok közötti félreértés és mellébeszélés oka.