Tag: Kúria

Németh Sándor úgy érvelt, hogy a bocsánatkérés akkor ér valamit, ha az elkövető bánja, amit tett. De ő nem bánja, ezért ő nem akar bocsánatot kérni, az pedig így semmit nem ér. A sértett fél ezzel szemben úgy érvelt, hogy nem érdekli, Németh Sándor mit bánt meg, s mit nem. Akkor is kérjen bocsánatot, ha keresztény lelkész létére nem bánt meg semmit, annak ellenére, hogy súlyos lelki károkat okozott, s megpróbálta tönkretenni más ember életét. Bartus László úgy fogalmazott, annak is van jelentősége, ha a bíróság kötelezi Némethet a bocsánatkérésre, akkor is, ha nem akar keresztény lelkész mivolta ellenére bocsánatot kérni. Németh Sándor jogi képviselői egy olyan ítéletre hivatkoztak, amikor valakinek nem kellett bocsánatot kérnie, mert nem ismerte el az ítélet ellenére a jogsértést és nem bánta meg, de abban az ügyben olyan ember követelt bocsánatkérést, aki nem érdemelte meg. A Kúria ezért úgy találta, hogy a hivatkozott ítélet nem lehet precedens értékű Németh Sándor hamis ügynökvádja esetében. Ezért a Jogegységi Panasz Tanácshoz fordult, hogy az foglaljon állást abban az elvi kérdésben, hogy ha valaki valóban megsérti valótlan állítással egy másik ember személyiségi jogait, annak bocsánatot kelljen kérnie, akkor is, ha nem bánta meg a tettét, mert a kötelezésnek is van elégtételt nyújtó hatása. A Jogegységi Panasz Tanácsa Németh Sándor kérelmével szemben döntött. Ennek alapján a Kúria elutasította Németh Sándor kérelmét, amely arra irányult, hogy ne kelljen bocsánatot kérnie. A Kúria helybenhagyta a másodfokú bíróság jogerős döntését, mely szerint Németh Sándor, a Hetek és Szlazsánszky Ferenc (külön-külön) magánlevélben köteles bocsánatot kérni a hamis ügynökvád miatt Bartus Lászlótól, aki nyilvánosságra hozhatja azokat. Fellebbezésnek helye nincs.

Bartus László úgy nyilatkozott, nem érdekli Németh lelkivilága, a belső indíttatásaira nem kíváncsi, arról vannak fogalmai. Az érdekli, hogy Németh kérjen bocsánatot azért, amit tett és ne aggódjon érte, hogy nem jelent neki semmit, mert nagyon is sokat jelent. A bíróság által kikényszerített bocsánatkérés is elégtétel, mert nem akarta, mégis meg kellett tennie. A hamis ügynökvád sértettje kijelentette, hogy keresztény lelkésztől, állami támogatásban részesülő egyház vezetőjétől különösen elvárható, hogy ha valakinek a jogait megsértette, valakit megbántott, attól kérjen bocsánatot. Óvodában erre tanítják az ötéves gyerekeket, Németh Sándor még nem jutott el ezeknek a gyerekeknek a becsületbeli, morális szintjére.

A Hit Gyülekezete vezető "lelkésze" a Kúria - számára kedvező - ítélete esetén attól tart, hogy ha előbb végrehajtja a jogerős ítéletet, és bocsánatot kér, de a Kúria szerint nem kellett volna, akkor jóvátehetetlen kár éri azzal, hogy "keresztény lelkészként" az általa elkövetett jogsértésért mégis bocsánatot kért. Mert nem arról van szó, hogy nem lenne rá oka, mert nem követett el jogsértést, hanem arról, hogy ha a Kúria nem állapítaná meg, hogy köteles bocsánatot kérni, akkor Némethet nagy kár érné, mint "keresztény lelkészt", hogy az elkövetett jogsértésért mégis bocsánatot kért.

Németh Sándor "lelkész" létére, tíz évnyi pereskedés után, bírósági ítéletre lesz köteles bocsánatot kérni a rágalmazó hazugságaiért, miközben a kereszténységben alapvető követelmény, hogy ha valaki valótlant állít a felebarátjáról, és kiderül, hogy az nem igaz, akkor bocsánatot kérjen. Ha ezt megteszi, akkor tévedésből követte el a hamis állítást, de ha erre nem hajlandó, azt követően sem, hogy kiderül az igazság, akkor szándékosan hazudik, rágalmaz, a felebarátját annak tudatában próbálja lejáratni, hogy tudomása van arról, hogy amit mond, az nem igaz.

A "Siess haza, vár a mama!" című, Barta Tamás életéről szóló zenés dokumentumfilmet a Kúria jelenlegi formájában betiltotta. Az alkotók minden további lehetséges jogi...

Bartus László újságíró a Kúriához fordult, mert a Németh Sándor vezető lelkész ellen indított perének másodfokú ítélete "mellőzte", hogy Németh Sándornak bocsánatot kelljen kérnie...

A Kúria két tanácsa a független múlt és a hatalom által irányított jövő. E pillanatban egymás mellett él a kettő. Varga Zs. András feladata a mostanihoz hasonló ítélet mellett az, hogy megtisztítsa a Kúriát és a bíróságot a Kovács Andráshoz hasonló független bíráktól, és az egész igazságszolgáltatást a hatalom szolgálóleányáva tegye. Addig születnek még a magyar bíróságokon korrekt ítéletek, amíg ez a folyamat végbemegy. Aki nem hódol be, annak nyilván távoznia kell, vagy olyan beosztásba kerül, ahol nem dönthet a rezsimnek fontos ügyekben.

Mivel a pereket a Németh Sándor által több milliárd forinttal megkárosított Hit Gyülekezete indította, és ezeket a pereket elveszítette (a bíróság megállapította, hogy a gyülekezet vagyona a vezető lelkész magánvagyona lett), a Hit Gyülekezetének azonnali hatállyal fel kellene mentenie Németh Sándort a vezető lelkészi pozícióból. Németh ellen büntetőfeljelentést kellene tennie, pert kellene indítania az ellopott vagyon visszaszerzéséért. Ez minden egyházban így történne, ahol nem egy ember tulajdona és magánvállalkozása az egyház (ahol viszont így van, az nem egyház).

Egy katolikus inkvizitor és egy Gestapo-tiszt keverékét idéző Rétvári Bence hivatalosan is kérte a Kúriától, hogy előrehozott döntést hozzon a gyöngyöspatai rasszista szegregáció miatt...

Csak, hogy világos legyen: a föld akkor is gömbölyű, ha azt esetleg a Kúria jövőre már nem meri jogerősen kimondani

Lehazugozott a Fidesz egy civil szervezetet, amely ezt nem hagyta következmények nélkül, és a kormánypártnak most nyilvánosan bocsánatot kell kérnie.