Tag: hamis ügynökvád

Némethnek nem a Fővárosi Törvényszékkel és a bíróság 19.P.21.738/2019/40 számú ítéletével volt dolga. Bocsánatot nem ezért kellett volna kérnie, hanem azért, mert hamis ügynökváddal támadta meg a sértettet, szándékosan meghamisította a Hit Gyülekezete legfőbb kritikusának motívumait, a róla szóló tényeket ügynöki munkának mutatta be. Ezen közben keresztény lelkészként, egyházvezetőként szándékosan hazudott, belegázolt a tevékenységét tényekkel kritizáló újságíró személyiségébe, becsületébe, megsértette a jó hírnevét, az emberi méltóságát, nem vagyoni jellegű lelki károkat okozott neki, hogy ezzel a becstelen váddal tönkretegye az életét és hiteltelenné tegye örökre a munkáját. Ennek hatására az újságírót és a családját a legszennyesebb támadások érték. Családjának tagjai is halálos fenyegetéseket kaptak, amelyekben családja nőtagjait megerőszakolással és gyilkossággal fenyegették meg. Németh Sándor ezekről tudott, mert a bíróság elé került másolatokat látta. Ezekért kellett volna bocsánatot kérnie, nem a bíróságtól, de nem tette.

Németh Sándor úgy érvelt, hogy a bocsánatkérés akkor ér valamit, ha az elkövető bánja, amit tett. De ő nem bánja, ezért ő nem akar bocsánatot kérni, az pedig így semmit nem ér. A sértett fél ezzel szemben úgy érvelt, hogy nem érdekli, Németh Sándor mit bánt meg, s mit nem. Akkor is kérjen bocsánatot, ha keresztény lelkész létére nem bánt meg semmit, annak ellenére, hogy súlyos lelki károkat okozott, s megpróbálta tönkretenni más ember életét. Bartus László úgy fogalmazott, annak is van jelentősége, ha a bíróság kötelezi Némethet a bocsánatkérésre, akkor is, ha nem akar keresztény lelkész mivolta ellenére bocsánatot kérni. Németh Sándor jogi képviselői egy olyan ítéletre hivatkoztak, amikor valakinek nem kellett bocsánatot kérnie, mert nem ismerte el az ítélet ellenére a jogsértést és nem bánta meg, de abban az ügyben olyan ember követelt bocsánatkérést, aki nem érdemelte meg. A Kúria ezért úgy találta, hogy a hivatkozott ítélet nem lehet precedens értékű Németh Sándor hamis ügynökvádja esetében. Ezért a Jogegységi Panasz Tanácshoz fordult, hogy az foglaljon állást abban az elvi kérdésben, hogy ha valaki valóban megsérti valótlan állítással egy másik ember személyiségi jogait, annak bocsánatot kelljen kérnie, akkor is, ha nem bánta meg a tettét, mert a kötelezésnek is van elégtételt nyújtó hatása. A Jogegységi Panasz Tanácsa Németh Sándor kérelmével szemben döntött. Ennek alapján a Kúria elutasította Németh Sándor kérelmét, amely arra irányult, hogy ne kelljen bocsánatot kérnie. A Kúria helybenhagyta a másodfokú bíróság jogerős döntését, mely szerint Németh Sándor, a Hetek és Szlazsánszky Ferenc (külön-külön) magánlevélben köteles bocsánatot kérni a hamis ügynökvád miatt Bartus Lászlótól, aki nyilvánosságra hozhatja azokat. Fellebbezésnek helye nincs.

Bartus László úgy nyilatkozott, nem érdekli Németh lelkivilága, a belső indíttatásaira nem kíváncsi, arról vannak fogalmai. Az érdekli, hogy Németh kérjen bocsánatot azért, amit tett és ne aggódjon érte, hogy nem jelent neki semmit, mert nagyon is sokat jelent. A bíróság által kikényszerített bocsánatkérés is elégtétel, mert nem akarta, mégis meg kellett tennie. A hamis ügynökvád sértettje kijelentette, hogy keresztény lelkésztől, állami támogatásban részesülő egyház vezetőjétől különösen elvárható, hogy ha valakinek a jogait megsértette, valakit megbántott, attól kérjen bocsánatot. Óvodában erre tanítják az ötéves gyerekeket, Németh Sándor még nem jutott el ezeknek a gyerekeknek a becsületbeli, morális szintjére.

A Hit Gyülekezete vezető "lelkésze" a Kúria - számára kedvező - ítélete esetén attól tart, hogy ha előbb végrehajtja a jogerős ítéletet, és bocsánatot kér, de a Kúria szerint nem kellett volna, akkor jóvátehetetlen kár éri azzal, hogy "keresztény lelkészként" az általa elkövetett jogsértésért mégis bocsánatot kért. Mert nem arról van szó, hogy nem lenne rá oka, mert nem követett el jogsértést, hanem arról, hogy ha a Kúria nem állapítaná meg, hogy köteles bocsánatot kérni, akkor Némethet nagy kár érné, mint "keresztény lelkészt", hogy az elkövetett jogsértésért mégis bocsánatot kért.

Ez azt jelenti, hogy jelentősége van a szavaknak, ezért az ítélet végrehajtásának csak olyan közlemény felel meg, amelyben Németh Sándor, a Hetek és Szlazsánszky Ferenc külön-külön bocsánatot kér Bartus Lászlótól, a sajnálkozásást fejezi ki azért, amit tett, s amilyen sérelmet és kárt ezzel okozott, és megköveti ezért a sértettet. Ezeket a szavakat és kijelentéseket kell tartalmaznia Németh Sándor és társai bocsánatkéréseinek.

Németh a hamis ügynökvádat részben bosszúból, részben azért építette fel, hogy hiteltelenné tegye Bartus Lászlót, és a róla írott könyvét, azt a valótlan látszatot keltve, mintha ügynököt szerveztek volna mellé. Az volt az egyházvezető "lelkész" célja, hogy morálisan tönkretegye, lejárassa, hiteltelenné tegye és a nyilvánosságból kiszorítsa az újságírót, aki leleplezte a visszaéléseit. Ez szándékos lejáratás, az emberi méltóság, a becsület és a személyiségi jogok tudatos megsértése volt, egy magát "keresztény" lelkésznek nevező egyházi vezetőtől, akit egy igazi egyházból ezért kirúgnának.

Németh Sándor "lelkész" létére, tíz évnyi pereskedés után, bírósági ítéletre lesz köteles bocsánatot kérni a rágalmazó hazugságaiért, miközben a kereszténységben alapvető követelmény, hogy ha valaki valótlant állít a felebarátjáról, és kiderül, hogy az nem igaz, akkor bocsánatot kérjen. Ha ezt megteszi, akkor tévedésből követte el a hamis állítást, de ha erre nem hajlandó, azt követően sem, hogy kiderül az igazság, akkor szándékosan hazudik, rágalmaz, a felebarátját annak tudatában próbálja lejáratni, hogy tudomása van arról, hogy amit mond, az nem igaz.

Bartus László újságíró a Kúriához fordult, mert a Németh Sándor vezető lelkész ellen indított perének másodfokú ítélete "mellőzte", hogy Németh Sándornak bocsánatot kelljen kérnie...

A másodfokú bíróság kiküldte az írásbeli ítéletet, ezért Németh Sándornak 15 nap áll rendelkezésére, hogy a megítélt összeget kifizesse. Ha mostantól számítva két héten belül nem fizeti ki a pénzt, Bartus László külön felszólítás nélkül azonnali végrehajtást kér Németh Sándor kastélynak is bellő, erődítményszerű házára, a Hetek vonatkozásában pedig a Hit Parkra. Ez azt jelenti, ha Németh és a Hetek nem fizet, akkor a végrehajtó elárverezi Németh házát és a Hit Parkot, és abból fizetik ki a bíróság által megítélt pénzt.

A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amelyben a Fővárosi Ítélőszék megállapította, hogy Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, az általa alapított Hetek című újság, valamint Szlazsánszky Ferenc újságíró megsértette Bartus László személyiségi jogait és jó hírnevét, amikor valótlanul azt állította és híresztelte, hogy Bartus László III/III-as ügynök volt.

Miután bírósági ítélet van róla, hogy Németh Sándor Isten nevében, igehirdetés közben, a szószékről hazudott, felmerül a kérdés, hogyan lehet még lelkész. Mint beszámoltunk...

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon helybenhagyta az elsőfokú ítélet határozatát, amelyben megállapította, hogy Mészáros Imre, a Gój Motoros Egyesület elnöke megsértette Bartus László jó hírnevét...

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett Bartus László újságírónak Mészáros Imre, a Gój Motoros Egyesület elnöke ellen személyiségi jogsértés miatt indított perében. A Törvényszék...

Lassan csordogál a Fővárosi Törvényszéken a Bartus László újságíró elleni hamis ügynökvád személyiségi jogi pere. Az ügy legújabb fejleménye az, hogy a bíróság Bartus...