Tag: jogállam

Visszaút nincs, Orbán frontálisan ütközik az Európai Unióval, már nem is rántja el a kormányt, kamikaze módjára csapódik be a nyugati világba, hogy szétrobbantsa azt. Az unió soros elnöki tiszte körüli vita csak gyorsítja a tényekkel való szembenézést. Orbán nemcsak eltér az uniós szerződéstől és jogállami normáktól, hanem ellenségének tekinti azokat, harcol ellene, és szét akarja rombolni.

Ha van méreg és halálos vírus, akkor az Orbán náci beszéde. Gyilkosnak nevezi demokratikus ellenfeleit, akiket el kell takarítani. Elődei egyszer már megtették. Orbán most a világ szabadsága ellen hirdetett élet-halál harcot. Ideje felébredni a világnak, hogy Magyarország az oroszokkal karöltve a hitleri, náci Németország szerepét tölti be. Fegyverkezik is, de nem fegyverrel, hanem a hazugság és a gyűlölet erejével akarja meghódítani a világot, ahol majd kiirtják a liberalizmus és a demokrácia "biológiai vírusát". A "biológiai" kifejezés emberre utal, Orbán talán már kész a népirtásra is.

Orbán Balázs ezt az embert dicsérte az amerikai trumpista lapban, más szélsőségesen elfogult amerikai republikánusok mellett, azt állítva, hogy "Tucker egy óriási újságíró, akinek intelligenciája, feddhetetlensége és hajlandósága, hogy megkérdőjelezze a hagyományos felfogást, világszerte tiszteletet vívott ki számára". Ez a "világszerte" kivívott tisztelet a Ku Klux Klantól, Trump floridai Mar-a-Lago birtokán át a volt Karmelita kolostorig terjed, s a Kremlben ér véget. Egy közönséges hazudozó, aki szándékosan hazudik az elnökválasztás elcsalásáról, az mindenhol bukott ember.

Trump már előre közölte, hogy vádemelés esetén is folytatja az elnökjelölti kampányát és nem lép vissza, ami érthető, mert az ő egyetlen esélye az, hogy az igazságszolgáltatás törvényes működését politikai támadásnak állíthatja be, és tiltakozó akciókat szervezhet ellene. Amíg nem lesz több vádemelés, Trump átmenetileg hasznot húzhat a vádemelésből, mert kedvenc mártír szerepében lehet jelen a közéletben, és a republikánus pártból kikényszeríti, hogy mellé álljanak. Ám, ha egyre több vádemelés lesz, az ország belefárad, és egyre kevesebben hiszik majd el, hogy Trump nyerhet.

Cáfolhatatlan száraz tények bizonyítják az amerikai jelentés igazságát a sajtószabadság korlátozásától az igazságszolgáltaás függetlenségének felszámolásán át a civilszervezetekkel szembeni jogsértésekig, a menekültekkel, a romákkal szembeni törvénytelen és rasszista bánásmódig és a melegekkel szembeni példátlanul aljas jogsértésekig. David Pressman egy másik bejegyzésében idézi Szijjártó arcátlan kérdését, hogy mi alapján merészelik ezt, amire csak annyit válaszolt: "Facts,. Evidence." Tények, bizonyíték.

Amikor Magyarország igazságügyi minisztere (!) éppen a jogállamiságra hivatkozva nem hajlandó találkozni egy lehallgatást végző kémprogram felhasználását vizsgáló uniós bizottsággal, merész döntésnek látszik egy...

Sok más mutató mellett az egyik legfontosabb az, amit az önmagát túlélt és az utolsókat rúgó liberális Nyugat "korrupciónak" nevez, amihez kitartóan negatív értékelést és érzetet társít, miközben az, amit a Nyugat rossznak tart és korrupciónak nevez, az a fejlett illiberális fasiszta társadalom, a nemzeti együttműködés rendszere optimális működési módja. Ezért, amikor a halálra ítélt Nyugat a fejlett magyar illiberális fasizmusról azt gondolja, hogy a legnagyobb korrupciós index leminősíti, valójában visszaigazolja, hogy elérte működése optimumát, megközelítette a teljességet.

Az amerikai és brazil szélsőjobboldali zavargásokhoz hasonló reakciótól, a "polgárháborútól" való félelem mindig ott húzódott Magyarországon is a választás esetleges "megnyerése" esetén. Még az is benne van Orbán választási győzelmeiben, hogy a magyarok jelentős része azért nem megy el szavazni, vagy nem szavaz ellene, mert egy polgárháborútól fél. Pontosan tudják, hogy Orbán a "békemenet" nevű fasiszta, náci, szélsőjobboldali csürhét az utcára vezényelné, és azok szétvernének, felgyújtanának mindent, megtámadnák azokat, akik ellent mernek állni nekik.

Orbán fasiszta állama Orbán vezetése alatt soha nem lesz már demokrácia, minden trükközése csak arra irányul, hogy fasiszta rendszerének fenntartásához megszerezze az általa gyalázott liberális demokratikus országok pénzét.

Így válik szét Magyarországon a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom: a végrehajtó hatalom kezében van a törvényhozás és a bírói hatalom is, a végrehajtó hatalom akaratát törvényesíti a törvényhozó hatalom (és nem ellenőrzi, nem irányítja), amikor "lepapírozza" a diktatúra önkényuralmi lépéseit, a legfőbb bírói hatalom, az alkotmánybíróság pedig azt ellenőrzi, hogy a papírozás megtörtént-e. Ha nem papíroztak le valamit rendesen, akkor azt utólag meg kell csinálni. Ez a magyar jogállam.

Ez az egész nevetséges bohóckodás és hazudozás csak arról szól, hogy Orbánnak kell a pénz, de semmit nem teljesít annak feltételei közül. Az Európai Bizottság nem dőlhet be ilyen hazugságoknak és szemfényvesztésnek, hogy a rókák ellenőrzik majd a tyúklopást. Magyarországon a korrupció a társadalmi működés alapja. Orbán kijelöli azok körét, akik megbízásokat, állami és uniós pénzeket kaphatnak, akik központi forrásokhoz, megrendelésekhez juthatnak. Saját gazdasági és üzleti klientúrája van, mindenki más elől elzárják a csapot, hogy minden a bandán belül maradjon.

"Adolf Hitlertől távol áll a rasszizmus minden fajtája" - mondta volna Carl Schmitt, akit Hitler jogtudósának neveztek, és nevéhez fűződik az illiberális hitleri náci...

Egy olyan ellenzéki kormány, amely alatt Polt Péter a legfőbb ügyész és Orbán emberei vannak mindenhol, az első perctől kezdve bukásra, nevetségességre van ítélve, és csak idő kérdése az, hogy az ennek nyomán kialakuló káoszban mikor hoznák vissza a vállukon az emberek Orbán Viktort. Ennél rosszabb forgatókönyv el sem képzelhető. Az pedig tragikus, hogy két hónappal a választás előtt az ellenzék nem adott egy világos és végleges programot arra, hogy mi történne, ha nyer, hogyan törli el az Orbán-rendszer korlátait, hogy egy ellenzéki kormány működni tudjon.

A "Márki-Zay-jelenség" kapcsán azt a teoretikus kérdést kell feltennünk, hogy a szabad sajtó árthat-e egy demokratikus politikusnak, érdemes-e megválasztani olyan embert, aki csak akkor...