Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 6–3 arányban olyan döntést hozott, amely alapjaiban rengeti meg az amerikai jogállamot. A döntés látszólag eljárásjogi kérdésben született, valójában azonban a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontásáról van szó. A bíróság ugyanis kimondta, az alsóbb szintű szövetségi bírók nem hozhatnak országos érvényű határozatokat az elnöki rendeletek megakadályozására.
Ezzel a döntéssel a Legfelsőbb Bíróság korlátozta a bírói kontrollt az elnöki önkény felett, és megnyitotta az utat az alkotmánysértő rendeletek akadálytalan bevezetése előtt. A konkrét ügy a Trump által kiadott, a születési jogon járó állampolgárság eltörlését célzó rendelet körül bontakozott ki. Bár az ítélet nem foglalt állást a rendelet alkotmányosságáról, lehetővé tette annak végrehajtását, az alsóbb bíróságok országos hatályú tiltása ellenére.
Ez precedenst teremtett: a jövőben egyetlen bíró sem állíthatja meg az egész országra kiterjedően az elnöki rendeleteket, még ha azok nyilvánvalóan alkotmánysértők is. A bíróság 30 napos türelmi időt adott a szabályozás életbe léptetésére, de ezzel csupán technikai kiskaput hagyott, amely nem orvosolja a döntés súlyos tartalmi következményeit.
A liberális bírák, Sonia Sotomayor, Elena Kagan és Ketanji Brown Jackson eddig példátlan keménységgel bírálták a többségi döntést. Sotomayor drámai gesztussal a bírósági padból olvasta fel az ellenvéleményét: „A mai napon megszületett jogi rendszerben egyetlen jog sem biztonságos. Ma a születési jog került veszélybe. Holnap talán már a vallásszabadság.”
Hozzátette: „A Bíróság ma nem csupán a tiltó rendelkezéseket támadta meg. A jogállam eszméjét rombolta le.” Jackson bíró szerint a döntés „lényegében egzisztenciális fenyegetés az amerikai jogállamiságra nézve”. Jackson bíró azzal vádolta konzervatív kollégáit, hogy „egzisztenciális fenyegetést jelentenek a jogállamiságra” azzal, hogy lehetővé teszik Trump számára az „alkotmány megsértését”.
„Nincs kétségem afelől, ha a bíráknak bizonyos körülmények között engedélyezniük kell a végrehajtó hatalomnak, hogy jogellenesen járjon el – ahogy a bíróság ma megállapította –, akkor a végrehajtó hatalom törvénytelensége virágozni fog, és onnantól kezdve nem nehéz megjósolni, hogyan végződik mindez” – írta. „Végül a végrehajtó hatalom teljesen kontrollálhatatlanná válik, és szeretett alkotmányos köztársaságunk többé nem lesz.”
Sonia Sotomayor bíró azt mondta, a többség „szégyenletesen” beleegyezett a kormányzat „játékaiba”, s korlátozták a szövetségi bírák hatalmát országszerte. „A bíróság döntése nem más, mint nyílt felhívás a kormány számára az alkotmány megkerülésére. A végrehajtó hatalom most olyan politikákat érvényesíthet, amelyek semmibe veszik a fennálló törvényeket és számtalan egyén alkotmányos jogait sértik, és a szövetségi bíróságok kénytelenek lesznek teljesen leállítani a tevékenységüket” – írta.
A Legfelsőbb Bíróság eljárásjogi technikák mögé bújva gyengítette meg a bírói kontrollt az elnöki hatalom felett. Eddig az alsóbb bíróságok országos hatállyal függeszthették fel a végrehajtást, most azonban csak lokális döntéseket hozhatnak. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a rendelet Kaliforniában érvénytelen lehet, Texasban viszont már végrehajtható. A jogbiztonság ezzel megszűnik, a rendeleti kormányzás országos szinten megvalósulhat. A fékek és ellensúlyok rendszere ezzel súlyos csapást szenvedett.
Ami a konkrét jogesetet illeti, ez azt eredményezi, hogy ha valakinek a gyereke New Jerseyben születik, akkor amerikai állampolgár lehet, ha Pennsylvániában, akkor nem. Egyesek esetleg átköltöznek vagy átmennek a szomszédos államba szülni. Ez agyrém, mert ugyanakkor az állampolgárság mégiscsak egy szövetségi, föderális hatáskör.
Trump természetesen győzelemként ünnepelte a döntést, és diadalittasan közölte, hogy mostantól senki nem állhat a rendeletei útjába. Ez az ítélet zöld utat adhat nemcsak az állampolgárság eltörlésének, de bármilyen egyéni jogot érintő rendelet bevezetésének is: transzneműek ellátásának megszüntetése, menekültek kitoloncolása, egészségügyi jogok korlátozása. Az elnöki rendelet mostantól elsőbbséget élvez a bíróságok felett.
Ezzel megszűnik a bírósági kontroll jelentős része, az egyik hatalmi ágat kiiktatták, amely a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos része, a törvényesség, a jog, az alkotmányosság nem áll a végrehajtó hatalom önkényének útjában. Ezzel a Legfelsőbb Bíróság megnyitotta az utat Trump diktatúrája előtt, amely elvezethet oda, hogy leválthatatlanná is válhat.
A döntés egyetlen ideiglenes kiskaput hagyott nyitva: az ún. osztályperes eljárásokat (class action lawsuits), amelyek révén több felperes közösen, szervezetten tud fellépni az elnöki rendeletek ellen. Azonban ezek sokkal nehezebben szervezhetők meg, időigényesek és költségesek. A döntés gyakorlati következménye, hogy a bírói kontroll hatékonysága minimálisra csökken. A csoportos keresetek ügyében dönthetnek, nyilván nem sokáig.
A Legfelsőbb Bíróság ezzel az ítélettel egy politikai küldetést teljesített. A Trump által kinevezett, ideológiai alapon ítélkező bírák nem a jogot, hanem egy politikai projektet szolgálnak. Nem a demokrácia őrei, hanem a joguralom lerombolásának eszközei. Az a bíróság, amely az alkotmányosság védelmére hivatott, utat nyitott az alkotmánysértések előtt. Már az is az volt, amikor Trumpot a törvények fölé emeltek a hivatali ideje alatt.
A kérdés már nem az, hogy ki fogja megállítani Trumpot, hanem az, hogy megállítható-e még egyáltalán. Az igazságosztás utolsó bástyája ma ledőlt. Ez az ítélet nem a születési jogról szól, hanem arról, hogy a hatalom feletti kontroll megszűnt. A demokrácia törékeny rendje ma újabb sebet kapott. Holnap talán már késő lesz megvédeni.
A hat konzervatív bíró döntése után az elnöki önkény előtt megnyílt az út, az alkotmány pedig elvesztette védelmezőit. A liberális bírák drámai figyelmeztetése szerint ez a döntés a jogállam végét jelentheti. Trump ünnepel. A demokrácia gyászol. A következmények beláthatatlanok.
