Tag: Orbán

Szijjártó azt nyilatkozta, hogy figyelemmel kísérik a szlovákiai "eseményeket", amit úgy adott elő, mintha ők a jogállamiság őreként figyelnék, mi zajlik Szlovákiában. Ezzel szemben Szijjártóék jól teszik, ha figyelik, mi zajlik Szlovákiában (is), mert abból láthatják, hogy mi történne velük, ha Magyarországon is jogállam lenne. Szerény megítélésünk szerint jobban járnának, ha egy jogállam vonná őket felelősségre, mint az a népharag, amely véget vet majd Orbán Viktor és bűntársai bűncselekménysorozatának, amit ők valamiért "kormányzásnak" és "államnak" neveznek.

Magyarországon egy olyan egyeduralkodó van, egy olyan koronázatlan király, akinek akkora hatalma van, amilyen Magyarországon még soha nem volt egyetlen királynak, császárnak, uralkodónak és diktátornak. A kommunista diktatúrában a pártfőtitkárnak tized ennyi hatalma nem volt. Kádárnak, Rákosinak sem volt ilyen hatalma.

Akik az ellenzék "leváltásáról" delírálnak, azok éppenséggel a diktátor önjelölt Márki-Zay malmára hajtják a vizet, aki nem leváltani, hanem megsemmisíteni akarja az ellenzéket, eltüntetni, hogy se a baloldalon, se a jobboldalon ne legyen senki. Csak ő legyen egymaga, aki egyesíti a jobboldalt és a baloldalt ("Mindenki Magyarországa"), ami még Orbán centrális erőterénél is primitívebb és ócskább önkényuralom terve és programja, amit az előválasztás után egy héttel minden normális embernek észre kellett volna vennie, és két lábbal kirúgni a demokratikus ellenzékből.

Voltunk néhányan, akik időben figyelmeztettük az Egységben Magyarországért fedőnéven futó „összefogást” és annak híveit, hogy bajok lesznek. Időben szóltunk, hogy – többek között – a kétes visszalépésnek köszönhetően megválasztott miniszterelnök-jelölt, aki a mögötte álló „ellenzék” leváltásáról fecsegett, aki egyszerre fasisztázta és kommunistázta le az őt támogatókat, aki tájékoztatott arról, hány zsidó van a kormányzópártban és a kiábrándult Fidesz-szavazók megszerzését ígérte (mintha lennének ilyenek). Szóval, néhányan óva intettünk, hogy ez az ember nem éppen alkalmas a szerepére, és sürgősen le kellene váltani, amíg nem késő.

Az elmúlt 12 év tanulsága, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok, külön-külön, de együtt is alkalmatlanok az Orbán-kormány leváltására. Külön-külön nincs elég szavazótáboruk, sem a...

Ahogy döbbenetes az oroszok hite abban, hogy Putyin nácik ellen harcol, éppen olyan döbbenetes, hogy a magyarok jelentős része elhiszi, hogy az ukránok tehetnek a háborúról, Putyinnak igaza van, Orbán pedig a jó oldalon áll, és békepárti, aki a magyar érdekeket védi. Miközben a valóság az, hogy kizárólag Putyin jóindulatán múlik, hogy Magyarországgal mit tesz, és ha Magyarország nem lenne (még) a NATO tagja, akkor Putyin bármikor bevonulhatna Magyarországra, amikor akar. Orbán jóváhagyásával ez még így is meglehet.

De azt szívesen fogadja a Fidesz, hogy Márki-Zay Péter a népszerűség és a felszínen maradás, a karrierista vágyai érdekében szerepeljen a közmédiában, árulja el az ellenzéket, járassa le őket, tegye nyilvánossá a belső titkokat, feszültségeket. Hintse el a bizalmatlanság, a megosztás magvait. Gyurcsányozzon kedvére, rombolja tovább a Jobbikot, keltsen bizalmatlanságot az ellenzéki szavazók és a pártjaik között. Hirdesse csak az "ellenzék leváltásának" programját, és végezze el ingyen azt a munkát, ami eddig Orbánnak sem sikerült. Nyírja ki az ellenzéket, szakítsa ketté a táborukat.

Ebben sincs összhang, mert az ellenzék egyik része szerint az alakuló ülést bojkottálni kell, a másik része szerint nem kell, mert nevetséges. Ebben pedig igazuk van, mert mi az, ami miatt a bojkott jogos az alakuló ülésre, de nem jogos a parlament egészére? Ha az alakuló ülést az ellenzéki (parlamenti kisebbségi) jogok teljes hiánya miatt bojkottálni kell, akkor a parlament egészét miért nem kell, ha ezek a kisebbségi jogfosztások a parlamenti ciklus egész ideje alatt fennállnak? Van-e erre a kérdésre elfogadható válasz?

Egyesek azt mondják, hogy igaz: Gyurcsány nem olyan gonosz, mint amilyennek beállítják, de ezt mégis elhitették az emberekkel, ezért Gyurcsánynak el kell tűnnie. Ám ez ugyanolyan, mintha azt mondanák, hogy a zsidók tényleg nem olyan gonoszok, mint amilyennek a nácik beállítják, de ezt mégis elhitették az emberekkel, és nem lehet mit tenni, ezért a zsidóknak el kell tűnni. Ez ugyanaz a logika. A legveszélyesebb pedig az, hogy ez nemcsak a vidéki becsapott, megvezetett, "agymosott" emberek véleménye, hanem a pesti értelmiség egy jelentős része ugyanígy gondolkodik.

Márki-Zay ezzel kijelölte a közös ellenséget: azt az ellenzéket, amelynek egy hete még ő volt a miniszterelnök-jelöltje, és amely a korrupciónak, az árulásnak és az aljasságnak erre a szintjére soha nem jutott el. Ezt az embert védelmezte sok liberális demokrata, baloldali értelmiségi, az ellenzéki szavazótábor, aki a vereség után az első adandó alkalommal letette Orbán lábai elé a fegyvert, és bejelentette, hogy kész együttműködni vele. Felajánlotta a szolgálatait neki.

A bukás okainak tisztázása után az ellenzéki tájkép csata után úgy néz ki, mint amikor még nem jött létre az összefogás, az ellenzéknek esélye sem volt Orbánt megszorítni, csak a kollaborációra volt esélye, hogy a választáson való részvételével és a parlamentbe való beülésével legitimálja az önkényuralom működését, és biztosítsa pénzért a demokrácia hamis látszatát a diktatúrához. Ezzel az ellenzék visszakerült abba a szerepkörébe, amiben korábban volt, miszerint az Orbán-rendszer hazugságának és működésének nélkülözhetetlen és legerősebb bástyái.

Ki kell ábrándítanunk Márki-Zay Pétert. Ha Gyurcsány Ferenc bejelentené a visszavonulását, ha elvándorolna, vagy a Marsra költözne, vagy egyáltalán nem lenne, Orbán akkor is kétharmaddal nyerne meg minden általa rendezett választást, különösen akkor, ha Márki-Zay Péter lenne az ellenfele, mert akkor meg sem kellene erőltetnie magát. Őt pedig akkor is elutasítaná mind a Jobbik, mind a balliberális ellenzék, ha Gyurcsány nem lenne, mert az a zagyvalék, amit ő mindkét oldalnak előad, az elfogadhatatlan.

Régóta állítjuk, hogy egy fasiszta diktatúrát nem lehet legyőzni egy sátánian kiagyalt és előre elcsalt választási rendszerrel. Eddig négyszer nem ment, de sebaj! Nekifutunk 4 év múlva újra! Időnk, mint a pelyva és sose halunk meg!

Az Orbán leváltásának vágyába beleőrült ellenzéki támogatók nem ismerték fel, s nem mérték fel, hogy ez az ember mekkora csapás. Képtelenek voltak szembenézni ezzel, védelmeztek mindent, amit tett, mert azt gondolták, hogy erre van szükség, hogy leváltsák Orbánt. Miközben ezzel a magatartásukkal egyre távolabb kerültek ettől. A többség ma sem képes megérteni és szembenézni azzal, hogy Márki-Zay Péter a magyar közélet egyik legsötétebb és legveszélyesebb figurája, akitől azonnal szabadulni kellett volna, mert megfertőzött és lerombolt mindent.