/

Amerika komolyan veszi a nukleáris háború lehetőségét, Magyarország “biztonságban” érzi magát

9 perc olvasási idő

A II. világháború óta nem volt olyan reális veszélye egy nukleáris háborúnak, mint az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja következtében. Putyin elszámolta magát az amerikai és a nyugati reakciókat illetően (ahogy rosszul mérte fel saját haderejét és az ukrán védelmi képességet is), mert azt gondolta, hogy a Nyugat a szokásos módon tudomásul veszi Ukrajna megszállását is. Ez azonban nem így történt, nagyon súlyos szankciókat róttak ki Oroszország ellen, és példátlan mértékű katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának.

Az oroszok eredeti terve megbukott, nem tudták elfoglalni Kijevet, nem tudták megbuktatni a törvényes ukrán kormányt, és nem tudták a hatalmuk alá kényszeríteni Ukrajnát. Ezért változtak a célok, amelyek a mai napig nem teljesen világosak az eredeti célkitűzésekhez képest. Az Ukrajnában végrehajtott népirtás, az oroszok által elkövetett tömeggyilkosságok, háborús bűncselekmények csak fokozták a civilizált Nyugat felháborodását az oroszokkal szemben, akik egy független, önálló országot támadtak meg egy terrorakció keretében.

A nyugai ellenállás és fegyveres támogatás, a nyugati felháborodás, valamint a rendkívül erős szankciók az orosz hadsereg veresége után félelemmel töltötte el Moszkvát, hogy a NATO beavatkozik katonailag, esetleg megpróbálja megbuktatni Putyint. Voltak olyan időszakok, amikor komolyan felmerült a kérdés, hogy nem kell-e a Nyugatnak megállítania Putyint, esetleg megtámadnia akár Oroszországot. Annak ellenére, hogy ennek valódi lehetősége és terve soha nem merült fel.

Az oroszok azonban világossá tették, hogy a Nyugat beavatkozása esetén beveti a nukleáris fegyvereit, először Ukrajnában, de akár bárhol máshol a világban. Mivel Putyinnak nem maradt más út, csak előre, mert nem vonulhat ki presztizsveszteség nélkül Ukrajnából, a Nyugatnak számolnia kellett azzal, hogy ha nagyon sarokba szorítják Oroszország fasiszta diktátorát, akkor az nem tehet mást önmaga és országa védelmében, minthogy beveti az atomfegyvereket. Az orosz propaganda elhitette Oroszországban, hogy a Nyugat miatt van a háború és Ukrajnában nácik ellen harcolnak.

Ezért az orosz nép a háború miatt nem Putyin ellen fordult, hanem nőtt a hazafias elszántság a Nyugattal szemben. Minden bizonnyal támogatnának egy nukleáris háborút is, ha Putyin elhitetné velük, hogy nincs más megoldás Oroszország megvédésére. Ezért a Nyugat nem bízhat abban, hogy környezete vagy az orosz közvélemény megkötné Putyin kezét, ha nem lát más kiutat, mint a nukleáris fegyverek alkalmazását. Emiatt Amerikánk és nyugati szövetségeseinek úgy kell taktikáznia, hogy miközben szankcionálja az oroszokat, ne szorítsa Putyint a sarokba annyira, hogy az ne lásson más kiutat, mint az atomfegyverek bevetését.

Az Ethnic Media Services szervezésében amerikai szakértők elemezték egy nukleáris háború lehetőségét, amelyet nagyon is lehetségesnek és létező veszélynek tartanak. Nem lehet tudni, hogy az orosz állami vezetés mikor lát kiutat egy bármilyen korlátozott nukleáris háborúnak. Az látható, hogy az orosz-ukrán háború sokáig eltart, amíg a felek mindegyike nem tud úgy kiszállni belőle, hogy győztesnek vagy elégedettnek mondhassa magát. Amíg pedig az orosz-ukrán háború zajlik, erőteljes nyugati katonai támogatással, a nukleáris háború lehetősége fennáll.

Michael Klare, a Five College és a Hampshire College béke és világbiztonság tanulmányok professzora, Daryl Kimball, a Fegyverzetellenőrzési Szövetség ügyvezető igazgatója, Gabriela Iveliz Rosa Hernández, a szövetség munkatársa és Andrew Nynka, az Ukrainian Weekly and Svoboda című amerikai ukrán hetilap főszerkesztője egyetértett abban, hogy ha az oroszok nukleáris fegyvert használnak, akkor arra a másik fél nukleáris csapással válaszol, Amerika nem hagyja válasz nálkül atomfegyverek bevetését.

Ez pedig megkérdőjelezi, hogy korlátok közé lehet-e szorítani egy esetleges nukleáris háborút. Amerika ezért komolyan veszi az orosz nukleáris fenyegetést, annak ellenére, hogy mint a szakértők elmondták, az amerikai hírszerző szervek nem érzékeltek arra irányuló előkészületeket, hogy Putyin be akarná vetni akár csak a rövid hatótávolságú nukleáris fegyvereit is. Oroszországnak 100 ilyen nukleáris töltetű fegyvere áll készenlétben.

Az orosz-ukrán háború szomorú magyar vonatkozása, hogy Orbán Viktor és illiberális rendszere Putyin legfontosabb támogatója Európában. Mindenhol az orosz érdekeket támogatja, mert az orosz illiberális fasiszta rendszer támogatására szüksége van a nyugatellenes politikájához. Ez annyira fontos neki, hogy feláldozta érte meg a Visegrádi 4-ekkal való kapcsolatát is, a lengyelekkel való szoros szövetségnél is fontosabb neki a tömeggyilkos Putyin támogatása.

Újraválasztása után Orbán első útja Szerbiába (és nem hagyományosan Lengyelországba) vezetett. Szerbia az ortodox egyház révén a második legnagyobb támogatója az orosz agresszoroknak, és ez azt mutatja, hogy Orbán elsődleges prioritása jelenleg az orosz népirtók melletti kiállás. Szerbiai útján pedig kijelentette, hogy “ez a két ország biztonságban van”, ami azt jelenti, hogy az orosz háború támogatóiként, ennek a két országnak nem kell félnie az oroszok támadásától, beleértve egy orosz nuleáris támadást is.

Orbán ezúttal is téved, mert az oroszokban soha nem lehet megbízni. Ha katonai és politikai érdekei úgy kívánják, bármikor megszállják azonnal Magyarországot, amit sokkal könnyebben megtehetnek, mint Ukrajna esetében. Ezzel azonnal a Nyugat határára kerülhetnének. Egy atomtámadás esetén pedig senki nincs biztonságban, mert az atomfelhő nem áll meg a határokon. Ezért az oroszokkal szemben nem úgy kell védekezni, hogy melléjük áll, hanem úgy, hogy szembefordul velük. Ehhez pedig most a NATO tagjaként adottak a feltételek.

 

Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Összenőtt, ami összetartozik: Márki-Zay behódolt Lázárnak, mindenkinek együttműködést javasol Orbánnal

Következő cikk

Az nem parlament, ahol a kormányzó párt mondja meg, kivel tölthetik be a pártok a bizottsági helyeiket