Tag: populizmus

Magyar Péter 5 nappal a választás előtt, amikor megjelent Wáberer coming out-videója, azt három (piros-fehér-zöld) szívvel lájkolta. Vajon mivel érdemelte ki ezeket a lájkokat Magyarország egyik leggazdagabb embere? Magyar ne tudta volna, hogy Wáberer valami viszonzást remél? Pénz nélkül is megtette azt, amire Magyar utalt, hogy valami előnyt remél. Különösen, hogy az említett posztjában az ő "beszállásának" tulajdonította a választási győzelmet. A fenti videó a választás éjszakáján azt mutatja, hogy Wáberer György Magyar Péter és Radnai Márk (elnök és alelnök) között ül és koccint felállva a győzelemre. Miért nem valamelyik Tisza-sziget lelkes aktivitását érte ez a megtiszteltetés? Ennél előkelőbb helyet nem is kaphatott volna, s ekkor a 100 millió forint már ott pihent a "Tisza Párt" számláján, amiről állítólag Magyar nem tudott semmit. Az utolsó vacsorán ez Péter apostol vagy János apostol helyének megfelelő szék Jézus mellett. Aki ezt a felvételt látta, az azt gondolhatta, hogy a választás éjszakáján felbukkant a párt mögött álló ember, aki az egészet finanszírozta. Mert azt csak a legtávolabbi, Isten háta mögötti Tisza-szigeten hiszik el, hogy Magyar Péter kétéves, többmilliárdos kampánya a nyugdíjas és diák rendszerváltó kártyások kétezer forintjaiból adódott össze. Magyar azt írta a Facebookon, hogy Wáberer korábban "tudomása szerint" (?) nem adott semmit. De ő sem tudhat mindenről, erről a potom 100 millióról sem hallott, mert ha hallott volna, akkor a választás éjszakáján tömte volna Wáberer szájába a 100 milliót, hogy vigye a koszos 100 millió forintját, és ne képzelje, hogy ezzel őket (akár csak a mellette való ülést is) meg lehet venni. Magyar Péter arcul öntötte volna Wáberer Györgyöt a pezsgőjével, ha az átutalt 100 millióról tudomása van. Ezért nyilvánvalóan a véletlen műve, hogy Magyar úgy tudta visszautasítani ezt a pénzt, hogy a győzelem után az összeg nem hiányzik, vagy ha Wáberer György még egyszer átutalná, arról nem szerezne tudomást, mert belesimul a rendszerváltó kártyások adományai közé, amiképpen első alkalommal is így lett. Az is a véletlen műve, és a becsületes emberek jutalma, hogy ennek a visszautalásnak köszönhetően zsebre tette az országot, elaltatott minden éberséget és gyanút. Népszerűbb lett, mint valaha, s nem kell aggódnia azért, hogy fékek és ellensúlyok rendszerével bajlódjon, esetleg egy demokratikus jogállamban vergődjön, amikor korlátlan hatalma lehet. Az már csak hab a tortán, hogy egyszer a tankönyvek populizmus, propaganda és autokratizmus fejezetében kap helyet, mint a legzseniálisabb szédítők példája, aki ha nem lesz túl peches, idővel még a visszautalt pénzt is megkaphatja. 100 millió visszaadásával korlátlan bizalmat vásárolt. Ez a populizmus valódi definíciója. A pénz visszautalása nem veszteség, hanem politikai befektetés. Megmutatja, hogyan lesz egy kínos helyzetből erkölcsi diadal, ami egy velejéig romlott, immorális helyzetből fakad. Van itt minden: az utolsó pillanatban „megvilágosodó” szereplő, aki haszonszerzés reményében a győzteshez igazodik. A gyanútlan messiás, aki nem tudja, hogy 100 milliót utaltak a számlájára, és befogadja a mellette levő üres székre a százmilliárdos vállalkozót, mint Iványi Gábor egy hajléktalant a karácsonyi asztalához. Amikor kiderül, hogy 100 milliót kapott, s ezzel lebukott, visszaadja az Orbán-rendszerben szorgos munkával szerzett pénzt, mert az neki nem kell. S egy országot és teljhatalmat kapott érte cserébe. Most már csak arra lennénk kíváncsiak, hogy azok a tiszás sajtótermékek, amelyek a választás előtti napokban mindenféle műfajban az egekbe emelték Wáberer Györgyöt, vajon megvizsgálták-e a számlájukat, nem keveredett-e észrevétlenül néhány tízmillió az 1500 forintos havi előfizetések közé. Ha igen, nem kell visszafizetni. Megdolgoztak érte.

Gőzerővel épül az Orbán-rendszer Magyar Péter-féle változata, amelyben a struktúra ugyanaz, csak átnevezik őket. Magyar az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosnak kérte fel Radnai Márkot, a Tisza Párt alelnökét. A "társadalmi párbeszéd erősítése érdekében" Magyar Péter kormánya létrehozza a Működő és Emberséges Magyarország Intézetet, amelynek vezetője vélhetően a kormánybiztos lesz, s a működési ideje öt évre szól. Ez az 5 éves kinevezés tökéletes megfelelője Orbán bebetonozási módszerének: a kormánynak 4 évre szól a megbízatása, de olyan intézetet hoz létre, amelynek működési ideje öt év. Ez vajon mit jelent? Radnai Márk színházi rendező, ő rendezte a két éve zajló Magyar Péter-show-t. Feladatköre egyértelműen a párt kommunikációs és propagandafunkciójának irányítása, amely az Orbán-rendszerhez hasonlóan így beépül a kormányzati struktúrába. Kormánybiztost meghatározott feladatra és határozott ideig neveznek ki, konkrét projekt végrehajtására. Az "emberséges Magyarországért" nem egy szakmai projekt, hanem egy ideológiai program. Az elnevezés tartalma még nem teljesen világos, de az már érződik, hogy ez egy olyan ideológiai program fedőneve, amely túlmegy egy kormányzat szakmai feladatkörén és megbízatásán. Ilyen ideológiai felhatalmazása nincs egy demokratikus kormánynak. Ez nem a világnézetileg semleges állam feladata, hanem a civil társadalom sokszínű működésének terméke. Jogállam nem lehet ideológiai állam. Egy szabad társadalomban annyi ideológia létezik, amennyinek hívei és képviselői vannak. Ha az "emberséges Magyarországért" egy állami ideológiának az elnevezése, amelyet ráhúznak minden intézkedésre, az nem más, mint az autokratikus államok tuti receptje. Adj valami ideológiát hozzá. Nevezd el a rendszert. Ez a kormánnyal párhuzamos döntési centrum, megkettőzi a hatalmat, a valódi döntések itt születhetnek. Egyfajta ideológiai centrum a szakminisztériumok felett. Ennek kidolgozása és irányítása Radnai Márk, valamint a Működő és Emberséges Magyarország Intézet feladatköre. Ez a Tisza Párt propagandakampányának intézményesítése. A politológiai szakirodalom szerint ez az egyik legbiztosabb jele az autokratizálódásnak. Pontosan el lehet helyezni az Orbán-rezsim struktúrájában. Az "Emberséges Magyarország" intézet valójában nem szakpolitikai, hanem "narratíva-menedzsment" intézmény, amely nem a kormányzati döntéseket alapozza meg szakmailag, hiszen az a kormány feladata, hanem a döntéseket kommunikálja, becsomagolja és legitimálja. Ez a kormánypropaganda központja. Egy másik párhuzamos miniszterelnökség. Ez pontosan az, amit Rogán Antal csinált az Orbán-rendszerben. Ez a propagandaminisztérium, amelynek Emberséges Magyarország Intézet a neve a kormányzati struktúrában. Ugyanakkor egy párhuzamos intézmény, formálisan nem a kormány része, így kikerül a parlamenti ellenőrzés alól. Miközben kormányzati pénzből (közpénzből) működik. Ez lesz a Magyar-kormány kifizető helye a propagandára, amit továbbra is Radnai Márk irányít, és továbbra is egy televíziós valóság-show rendezését jelenti, a látványpolitizálás része. Jogállami polgári demokráciákban a kormány és a minisztériumok mellett ilyen ideológiai kormányzati intézmény nem létezik.

Azzal már mindenki találkozott, hogy egyes közvéleménykutatások ellenkező eredményt mutatnak attől függően, hogy ki a megrendelő. Ennek súlyos veszélyei is lehetnek, ha például táplálkozási vagy egészségügyi kérdésekről van szó. Hasonlóan súlyos veszélyei lehetnek politikai kampányokban is, mert a populista politika egyik leghatékonyabb fegyvere lehet, s nemcsak jó célok, hanem rossz célok érdekében is. A közvélemény félrevezetése és manipulálása veszélyes egy egészséges társadalom műküdésére. Ebben az esetben a Medián jó célt szolgált, egy sötét diktatúra megdöntésében segédkezett. Nyilván ez mentette fel a lelkiismeretet: Orbán legyőzése minden szempontnál fontosabb. De ez a metódus, amikor egy közvéleménykutató nem kutatja, hanem irányítja, befolyásolja és vezeti a közvéleményt, rossz célokra is felhasználható. Abban sem vagyunk biztosak, hogy egy diktatúra megdöntése is elegendő indok arra, hogy minden szakmai és morális szabályt felfüggesszenek, mert az hosszú távon akár egy másik diktatúrát is létrehozhat. A sajtó, a nyilvánosság kontrollja elengedhetetlen a társadalmi önvédelem szempontjából. Ebbe beletartozik az is, hogy a közvéleménykutatások megalapozottak és hitelesek legyenek, ne manipulációs célt szolgáljanak. Ez új szint ahhoz képest, hogy az egyes pártokhoz közelebb álló felmérések kicsit kedvezőbben mérnek "haza". Ez teljesen új szerepbe állítja a közvéleménykuatatásokat és az egész szakmát. Lehet, hogy ez zseniális volt, de attól még nem biztos, hogy legitim. A veszély éppen az, hogy legitimmé válhat, miközben másnak mutatja magát. Nem tükrözi a valóságot, hanem megteremti. Ez precedens. Ez innentől eszköz lehet. És nemcsak jó célra. Bele is szerethet a megalkotója, és ennek az "iskolának" a követői. Mindnki jó ügynek tartja azt, amit szolgál. A machiavellizmus csapdája ez. Nem beszélve arról, hogy sokkal nagyobb üzleti lehetőséget is kínál ez a modell, mint csak egy mérés, noha annak is megmarad a funkciója. A mellékszereplők politikai aktorrá válhatnak. Igazán vonzó szerep. Összességében, mi továbbra is erénynek tartjuk az önkritikát, a beismerést és a bocsánatkérést, de e pillanatban nem vagyunk meggyőződve arról, hogy nem egy fantasztikus és hibátlanul kivitelezett kampánytechnikáról van szó. Ezt pedig azért sem kívánjuk elkenni, mert ennek a választásnak ez az egyik specifikus területe, amit kutatni érdemes. Ezért Hann Endrétől nem kérünk bocsánatot a felismerésünkért, viszont gartulálunk ahhoz, hogy valami teljesen újat alkottak, s azt tökéletesen kivitelezték. Azt sem vonjuk kétségbe, hogy a feltolt és letolt eredményeknek nem voltak mérésekben szereplő alapjai, de a tendenciák célorientált felhasználása egy új minőséget teremtett. Ezért Hann Endrének minden alapja megvan arra, hogy nevessen a sajtóban, mert zseniálisat alkotott. Pontosan eltalálta, amire éppen szükség volt: se többre, se kevesebbre. A nevetés nyilván nem annak szólt, hogy a mérései pontosak voltak, és igazolódtak, hanem annak, hogy megcsinálták azt, amit kellett, amit célnak kitűztek. Működött a technika. Ez a magyarázata annak, hogy a többi mérés mindig lemaradt a Mediántól, mert az soha nem azt mutatta, ami van, hanem azt, ami lesz. Még inkább: aminek lenni kellene. És a valóság utolérte a próféciát. Pontosan ez volt a célja.

Magyar egy kontroll nélküli klasszikus vezér és diktátor, aki demokráciát ígér. De aki a demokratikus normáknak még saját pártjában sem ad teret, aki semmiféle ellenőrzést, pluralizmust, intézményes korlátot nem tűr és nem fogad el, az nem fog demokráciát csinálni. Ezért a választás kimenetele nem hozhat semmiféle demokratikus változást. Vagy Orbán marad, vagy az Orbán nélküli Orbán-rendszer marad, egy nála is gátlástalanabb vezérrel. Minden vezér olyan diktatúrát csinál az országban, amilyen diktatúra a családjában és a pártjában van. Orbán diktatúrája leképezi a családját és a Fideszt. Magyar Péter (ha egyszer hatalomra kerül) éppen olyan diktatúrát fog csinálni, mint amilyet a családjában csinált, és pontosan olyan lesz a demokráciája, mint amilyen demokrácia a "Tisza Pártban" van. Akik megelegédtek Orbán eltüntetésével, egy nála sokkal rosszabb diktátort próbálnak hatalomra juttatni. Magyar a személyes ellenségeit és riválisait fogja eltüntetni, s ezt nevezi rendszerváltásnak. Orbán rendszere azonban megmarad. A probléma, amely Magyar Péter támogatásához vezetett (egykori politikai szereplők személyes ellenszenvén és utálatán kívül), nem Orbán személye, hanem a rendszer, amelyet Orbán létrehozott és működtetett. Ez a rendszer nem változik meg attól, ha más fogja irányítani, ráadásul ugyanazzal a hamis ideológiával. Ezért a kérdés nem az, hogy Magyar leváltja-e (legyőzi-e) Orbánt, hanem az, hogy mire cseréli az Orbán-rendszert. Orbántól csak akkor szabadulna meg az ország, ha az Orbán-rendszer megszűnne. De az egyértelmű, hogy Magyar Péter esetleges választási győzelme esetén (amit mi kizárólag akkor tudunk elképzelni, ha Orbán titokban ezt akarja), a NER megmarad, az Orbán-rendszer nem változik, csak átöltözik és gátlástalanabb diktatúrává lesz. A választás kimenetelétől függetlenül Magyar Péter színre lépésével Orbán már mindenképpen nyert. Olyan kihívója van, aki nem kérdőjelezi meg a NER alkotmányosságát, nem semmisíti meg az Orbán-rendszert, nem tünteti el sem a Fideszt, sem őt a politikai életből. Az igazi számonkérés elmarad, és nem egy intézményes demokráciára cseréli az önkényuralmat, hanem az Orbán-rendszert legitimálja és viszi tovább.

Épeszű ember nem hisz a fülének, amikor Magyar Pétert hallja, mert mindannak cáfolata ő maga. Hüledezik, hogy ezt ki meri ejteni a száján, a közönsége pedig issza a szavait. Nem számít a populista hazugság, mert úgy gondolják, hogy hasznos. Nincs elszámoltatás, még a szavak szintjén sem. Minden hazugságot megvédenek azok, akiknek tiltakozniuk kellene. A legveszélyesebb, hogy Magyar szemrebbenés nélkül mondja el az ellenkezőjét annak, amit tesz. Mintha nem hallaná, amit mond. Olyan emberek támogatják, akik tudják, hogy a totális diktatúra alanyai azok az emberek, akik számára fikció és tények közötti különbség nem létezik. Bármit elhisznek, nem az igazságot keresik, hanem a hamis narratívát. Ahol a tény és a fikció közötti különbség eltűnik, ott a totalitarizmus alanya megszületik. Az egykori demokratikus ellenzék Magyar Pétert dicsőítő tagjai ebbe a kategóriába léptek. Az ellenzéki populizmus ugyanannak a kórnak a tünete, mint az, amit leváltani ígér. Nem két politikai alternatíva áll egymással szemben, hanem két azonos természetű vezér. Mondat és tett, beszéd és valóság, elv és gyakorlat között éles az ellentét. A kijelentések és a cselekedetek közötti ellentét felszámolja a valóságot és az igazságot. A populizmus nem egyszerűen hazudik, hanem az igazság iránti igényt és követelményt számolja fel. A magyarista értelmiségi elit ezt elnézi, amivel saját korábbi elveivel kerül szembe. Ezért a populista ellenzék nem alternatíva, hanem egy variáció. Nem rendszerváltást ígér, hanem szerepcserét. A legnagyobb veszély pedig nem az, hogy valaki hazudik, hanem az, hogy a hazugság nem számít többé. A kérdés nem az, hogy ki győzi le Orbánt. Annál van rosszabb is: amikor eltűnik az igazság és a fikció között különbség. A hazugság boldoggá tesz.

Magyar Péter Bicskén arról beszélt, hogy a fülöp-szigeteki vendégmunkások az állatkerti kacsákat és aranyhalakat megették, később úgy módosította, hogy kiették a Városligeti-tóból. Ez pontos...

Csupán emlékeztetünk, hogy a lehallgatott felvételekkel való színre lépése, a feszes nadrág viselésével elkövetett ízléstelen provokációja, az EP-választás ellenzéki meghekkelése civil "bábokkal", az Orbánt árnyékként követő stratégia, most a domain név ellopása, nem más, mint trollkodás. Minden megnyilvánulása, reakciója és rezdülése trollkodás. Magyar csak konfrontációt ismer. Ehhez kell az Orbán bábu, ezért követi oda, ahova megy. Ötlete sincs, nem tud mást csinálni. Ezért lopja el a domain nevet. Normatívát, alternatívát és pozitív identitást építeni nem tud. Csak másolni és trollkodni képes. Ezért alkalmatlan a kormányzásra is, a bizalomra is, a győzelemre is.  Egy másik populistát nem lehet ezzel legyőzni, mert ezzel nem alternatívát kínál, hanem versenyez a populistával annak saját pályáján. Ezen a pályán mindig az eredeti hitelesebb. S a populista kommunikáció krízist szimulál, nem megold. A trollkodás rövidtávon pimasz, látványos lehet, de mainstream politikai erőként kontraproduktív és káros. A demokratikus szavazókat megrémíti és elidegeníti. A kutatások szerint a bizonytalan, mérsékelt, demokratikus szavazók nem szeretik a cinizmust, és nem akarnak "okosba megoldott" politikát. Ők nem tapsolnak, hanem csendben elfordulnak. Alkalmatlannak és kockázatosnak, stabil és megbízható alapok nélkülinek érzik a trollpolitikusokat. Magyar Péter pártjának nincsenek tagjai, nincsenek szervezetei és testületei, kizárólag a Facebookon működik, mert egész tevékenysége egyetlen szóval jellemezhető: trollkodás. A közösségi médiában ez alkalmas figyelem felkeltésére, az állandó posztolással a figyelem fenntartására, de építésre, alkotásra, kormányzásra, bizalomépítésre alkalmatlan.

Nem szeretnénk Magyar Péter nagykanizsai beszédének részleteivel foglalkozni, mert nincs semmi alapja a kijelentéseinekm hiszen eddig egyetlen szavát, ígéretét nem tartotta be, s kijelentései...

Minden idealizált képpel szemben a valóság az, hogy Julius Caesar egy szörnyeteg volt, aki éppúgy verte szét a köztársasági hagyományokat, verte szét az államrendet, mint Trump. Julius Caesar talán az első igazi populista volt, aki miután az államrenden belül nem tudta az akaratát érvényesíteni, közvetlenül a néphez fordult, és az "elit" ellen uszította őket. Népgyűlései megfeleltek az X/Twitter és Facebook univerzum funkciójának, eredménye és hatása is ugyanaz volt: megszűnt a vita, a demokrácia alapja, helyét átvette a populista demagógia, hőzöngés, a hazug összeesküvéselméletek és a gyűlölet, amely a köztársaság intézményei, az egymást kontrolláló testületek ellen irányult. A rómaiak is azt hitték, amit most az amerikaiak, hogy a demokrácia túléli a populizmus fenyegetését, de a populizmus az államszervezet totális szétverését jelenti, és minden demokratikus formával szembeni bizalmatlanságot olt az emberekbe. Csak egy emberben lehet bízni, aki egyedül mindent megold és megjavít. A cézár. A diktátor.

Ezzel függ össze, hogy feltételezett győzelme esetére jelentkezőket vár a jövő vezetőire, akikből majd kiválasztja, hogy kik vezessék az országot. Ennél aljasabb és mocskosabb trükköt még nem látott a világ. Aki tudni akarja, hogy ez mit jelent, az nézze meg az ilyen módszerrel kiválogatott "tiszás" EP-képviselőket és fővárosi képviselőket. Ezek az emberek nemcsak Magyar bábjai, de lemondtak az emberi lét minimumáról is, a szájukat nem nyithatják ki. Véleményük nem lehet, Magyar utasításait sem képviselhetik. Beszélő szerszámok, lélektelen Marionett-figurák, akik Magyartól függenek. A legdurvább diktatúra végrehajtóit keresi, akik maguk is a diktatúra elnyomása alatt nyögnek. Ezt ünneplik az agyuktól megszabadított Magyar-hívők, akik nem veszik észre, hogy egy disztópia résztvevői és előkészítői, ami a szemük előtt bontakozik ki. Ilyen bázisdemokrácia nincs, az sem így működik, s ebben az nyilvánul meg, hogy Magyar neki kiszolgáltatott és tőle függő, szakmai és emberi öntudattal nem rendelkező dilettáns lakájokat keres. Olyan rejtett tehetségeket, akikről az elmúlt 30 évben nem derült ki a tehetségük. Vagy olyan kezdőket, mint amilyen Rogán és Szijjártó volt Orbánnak, akik mindent megtettek, bármit kértek tőlük. De még Orbán is nagyobb szabadságot adott nekik, mint Magyar az ő bábjainak. Ilyen szintre Orbán sem süllyedt, hogy apróhirdetésben keres minisztereket.

Magyar Péter életének újabb fontos eseményéről tudósított a Tisza Párt a Facebookon. Magyar Péter aludt, s mint akinek bizonyítania kell, hogy más emberekhez hasonlóan...

Magyar a nacionalista érzelmekre hat, önmagát és a mozgalmát a hét vezérrel állította egy sorba. Úgy állította be magát máris, mint aki Szent István nyomdokaiba lépett, a hamis és hazug Hartvik legendát is elmondta a szentkorona adományozásáról, amivel pedig máris az alaptörvény preambulumába ringatta a tömeget, az Istentől való küldetésre. Magyar nem Szent István, hanem Orbán nyomdokaiba lépett ezzel. A magyar átok kulcsát találta meg, a keresztény-nemzeti antiszemita identitást, amit boldogan fogadott az egykor ellenzéki tömeg. Lesz még Magyar Isten kiválasztottja, voltaképpen már most is az, erről szólt a történelmi eszmefuttatás és az Istentől való eredeztetés. A magasztos nacionalista, keresztény hazugságok mellett profánabb füllentéseken lehetett szórakozni, mint amikor azt mondta, "a léhűtók, haszonlesők, lelketlen kiszolgálók kora lejárt", ami nagy öröm, mert ennek legszebb példája ő maga. Azt is mondta, hogy ő szereti az igazságot, érdekes módon azért 14 éven át megvolt nélküle. Magyar kiválóan él az Orbán által is használt stíluselemekkel, amikor például bemutatta, hogy Orbán az a vendég a disznóvágáson, aki megtömi a táskáját kolbásszal, amikor a gazda nem látja. De ne felejstük el, hogy ezen a disznóvágáson Magyar is ott volt, és az ő táskája sem maradt üres. Ezért a most már beígért elszámoltatást vele kell kezdeni.

Ahogy olyan politikust sem tudunk elképzelni, aki a színpadról fenyegetőzik, hogy majd ő is odamegy, holott nem győződött meg arról, hogy mi történt. Bennünket ez Donald Trumpra emlékeztet, aki így küldte a csőcseléket a Capitolium ostromára. Az arányok persze mások. De az nem Magyar Péteren múlott, hogy most még nem lincselők mentek az étteremhez. A Magyar-ultrák, mert már ilyenek is vannak, kísértetisesen a Fradi-ultrákat idézik, ahogy az interneten megnyilvánulnak. Magyar abban IS az ugyancsak nárcisztikus pszichopata Trumpra hasonlít, hogy borzasztóan szeret szerepelni, gyűlésezni, mint az összes fasiszta populista demagóg vezér. Vitázni, beszélgetni már kevésbé, mert ott más is megszólalhat. Két hónap alatt jutottunk ide, s ha ez így megy tovább, az árokásás, a gyűlöletpropaganda ilyen ütemben folytatódik a legkisebb tiszteletet sem ismerő messiás és az egyszemélyes pártja részéről, akkor az általunk első perctől megjósolt gyűlölet tettlegességbe csaphat át. Magyar a fanatikus híveit szándékosan még tüzeli és uszítja is. Mártírt csinál magából.

A leghangosabb röhögést értelmes emberek társaságában az váltja ki, amikor Magyar akarja betiltani a propagandát. Magyar Péter maga a propaganda, a rogáni mestermű, a két láborn járó populizmus, demagógia és hazugság, a Fidesz elszabadult terméke. Kíváncsiak leszünk arra a független közmédiára, amely Magyar uralma alatt működne, aki a legkisebb ellentmondást, kritikát nem tűri, minden vita alól kibújik, csak kinyilatkoztat. Aki az ellenfeleit meg akarja szüntetni és semmisíteni, akinek Dezső András propagandista. Jön a szöveg a családtámogatásokról, ezeket már ismerjük, javasoljuk Novák Katalint felkérni szakértőnek. Jön az uszítás a multik ellen, "felülvizsgálja" a devizahitelesek ügyét, ami egy nagy bullshit, ahogy az is, hogy visszahozza a kata-adózást. Kell majd a pénz. Ja, a falurehabilitációs program nem hiányozhat, ott is vannak szavazók. Az ügynökakták nyitottak, arra jogosultak számára elérhetők, akik bármit nyilvánosságra hozhatnak. De azt például nem tudjuk, hogy az orosz titkosszolgálat hol van beépülve, és ő mitől oroszpárti.