Tag: ügyészség

Az igazán veszélyes az, hogy a javaslat nem rendel a hivatal fölé ügyészségi, bírói vagy más független intézményi kontrollt. Ez lenne a jogállami minimum. Enélkül ez a hivatal törvények felett állónak látszik és megfélemlítő. Mindenkivel szemben törvényesen kell eljárni, és mindenkinek jogot kell biztosítani arra, hogy magát megvédje. Ha egy hivatal fölött semmiféle jogi, szakmai kontroll nem létezik, az egy idő után akkor is fenyegető intézménnyé válik, ha nem ez volt a létrehozásának a célja. Ebben az esetben nem lehet elkerülni az önkényességet, s a szervezet önálló hatalmi központtá válását. Ezt nem pótolja, hogy a büntetőeljárás bírósági szakaszában már működik az általános jogorvoslat. Egy passzus kitér arra, hogy a hivatal "a büntetőeljárásról szóló törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat" gyakorolja, de arról egyetlen szó nincs, hogy ennek a mindenkitől független, ellenőrizetlen hivatalnak a ténykedésével és intézkedésével szemben hol van bárkinek biztosított jogorvoslati lehetősége. Ha a mindenen kívül álló vagyonvisszaszerzési hivatal közvádlóként lép fel és belép a büntetőeljárási folyamatba, akkor a bírósági fellebbezés lehet jogorvoslat. Azonban normális esetben a nyomozás ellen is lehet tiltakozni, panaszt tenni, jogorvoslatot kérni, itt ennek nincs nyoma. A hivatal által magához vont ügyekben a hivatal dönt a büntetőeljárás indításáról vagy nem. A jogállami gondolkodás egyik alapelve, hogy a büntető igazságszolgáltatásban a hatáskörök világosan elhatároltak legyenek, a felelősségi viszonyok egyértelműek legyenek, és minden állami kényszerintézkedés ellen létezzen hatékony jogorvoslat. Ha egy törvény ezekre nem ad világos választ, az súlyos probléma. Demokratikus államokban kivételesen indokolható, ha egy új szerv ugyanazokat a funkciókat látja el, amelyeket már létező alkotmányos intézmények gyakorolnak. Ezért rá kell mutatni a veszélyre, hogy egy ilyen konstrukció gyengítheti a rendes ügyészséget, s bizonytalanná teheti a hatáskörök elhatárolását. A hivatallal minden jogi személy, állami szerv és magánszemély köteles együttműködni, de a hivatal fölött semmiféle ellenőrzést nem gyakorol senki. Csupán egy évben egyszer beszámol a parlamentnek, egyébként önjáró szervezet, amelynek mindenhez joga van, bármit bekérhet, bármit ellenőrizhet, minden adatba betekinthet, senki nem tagadhatja meg az együttműködést, különben természetes személy esetén ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forinttól ötmilliárd forintig (!) terjedő bírsággal sújtható. A hivatal minden céges papírba betekinthet, minden szervezetet vizsgálhat, átvilágíthat, mindent átnézhet. A Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hasonlóan az Államvédelmi Hatóságra emlékeztető szervezetnek az általános nyomozati és ügyészi jogkörökön kívül főleg három rettegett tevékenysége lesz: 1. a közvagyonvédelmi kockázatértékelés, 2. a közvagyonvédelmi vizsgálat, 3. a közvagyonvédelmi felügyelet. Ez a három lépés egymásra épül. A törvény szövegéből sem világosan meghatározható közvagyonvédelmi kockázatértékelés alapján indítanak közvagyonvédelmi vizsgálatot, ennek eredménye lehet a közvagyonvédelmi felügyelet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hivatal ráteszi a kezét a cégre, és "dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben".

Bűneinek lajstromában nemcsak Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, az Orbán-klán, Matolcsy-család, hanem Magyar Péter is szerepel, mint aki ugyanennek a bűnszervezetnek a tagja, tolvaja, korrupt tisztségviselője volt, s aki soha nem szabadulhatott volna rá az országra, ha Magyarországnak törvénytisztelő legfőbb ügyésze és dolgát végző ügyészsége van. A legnagyobb bűnözők bűncselekményeit eltussoló legfőbb ügyész mindegyiknél nagyobb bűnöző, ezért az Orbán-maffia által megszállt országban méltó arra, hogy az önkényesen eltörölt Alkotmány és Köztársaság védelmezője legyen, "tisztára mosva" bűnözői múltját, amelyet legfőbb ügyészként folytatott. Polt szakmailag sem lenne alkalmas a posztra. Mindez azonban semmi ahhoz képest, hogy a nevében létező alkotmánybíróság egy nem is létező Alkotmányt hivatott védeni, mert a Fidesz alaptörvénye nem egy Alkotmány, s nem is Magyarország alkotmánya. Az alkotmányok feladata a törvényesség és a jogállamiság védelme, az önkény megakadályozása, de a Fidesz alaptörvénye ennek az ellenkezője. A Fidesz alaptörvénye a pártnak álcázott bűnszervezet törvénytelen tevékenységét hivatott törvényesnek mutatni, ami ma már annyira nevetséges, hogy még az alkotmányosságnak a látszata is hiányzik. A biológiai tényekkel, a tudománnyal ellentétes ideológiai hazugságok is belekerülhetnek, hogy az önkény, a terror és a hazugság "kikezdhetetlen" legyen.

z ügyészség megszüntette a nyomozást Magyar Péter feleségéről készített hangfelvétele ügyében. Az eset a "Magyar-jelenség" állatorvosi lova. Magyar azt állította, hogy a kormány nem tehet mást, mint lemond, Rogán Antal pedig magánrepülőgépen menekül. A kormány nem mondott le, Rogán nem menekül, a NER meg sem rendült. De megették a hívek. Az Orbán-rezsim a kisujjából kirázta a megoldást, amit tudni lehetett előre, az ellenzéki sajtó pumpálta a hisztériát és csak az ellenzékiek hiszékeny és messiásváró része hitte el, hogy ebből bármi is lesz. Minden józan ember tudhatta, hogy Magyar becsap mindenkit, az egész semmit nem ér, de mire az ügyészség lekezelte az egészet, Magyar álmessiás lett. Annak, hogy Magyar ígéreteiből és üres fenyegetéseiből semmi nem lett, nem lesz semmi következménye, mert nem kérnek rajta számon semmit. Pedig érdemes összesíteni, hogy mi történt, mert ez mindent elmond arról a szélhámosságról, amit "Magyar-jelenségnek" neveztek el. Magyar mindvégig csalt, hazudott, nagyot mondott, mindenkit átvert.

"Házkutatást tartottak a perui elnök rezidenciáján pénteken késő este, Dina Boluartét jogosulatlan vagyonosodással gyanúsítják, mert nem vallotta be luxusóra-gyűjteményét" - adta hírül a magyar...

A kriminológia történetében páratlan eset, hogy a csúszópénzek fizetésével megvádolt Schadl György bejegyzése szerint egy autót el kell vinni a kereskedésből Nagy Ádámhoz, Rogán Antal kabinetfőnökéhez, amelynek kesztyűtartójában van 1 millió 120 ezer forint. Látszólag ez azt jelentené, hogy Rogánnak küldtek egymilla csúszópénzt ebédre. Mit mond az ügyészség arra, hogy csúszópénz volt a kesztyűtartóban? Ezt: "Igen. Volt. Észleltük. Vizsgáltuk." Ez már ideáig zseniális. Majd: Ha "valaki egy autókereskedéssel jó kapcsolatban van, és segít másoknak abban, hogy ilyen vagy olyan használtautót szerezzenek, ez a mi tudomásunk szerint nem bűncselekmény." Az ő tudomásuk szerint nem bűncselekmény, pedig eszerint feltételezhető, hogy még az autó is korrupciós "ajándék". Ilyen zseniálisan nem dolgozik egyetlen ügyészség sem, s ami fontos, hogy ilyen megállapításokat szemrebbenés nélkül tudnak kamerába mondani. Egy jogállamban egy ilyen sajtótájékoztató után az ügyészt bűnpártolásért bilincsben viszik el.

A korrupció és hivatali visszaélés ügyében történt ügyészségi meghallgatás után az ügyet vizsgáló ügyészség a bizonyítékok megismerése, a Magyar Péter által ígért hangfelvételek meghallgatása...

Az eset rávilágít egyrészt arra, hogy a Fidesz képmutató "gyermekvédelmi" kampánya hazugság és képmutatás, a gyermekekkel való visszaélés ügyét kizárólag politikai céljaikra használják fel. Másrészt feltárja az ügyészség és az igazságszolgáltatás működésének módját, hogy a fideszes elkövetőkkel szemben enyhébb a vád és enyhébbek az ítéletek, gyakorlatilag kimossák őket. Továbbá az ügy alátámasztja azt a közismert tényt is, hogy a pedofília és a gyermekmolesztálás, gyermekbántalmazás elkövetői elsősorban családtagok, családi ismerősök és rokonok, nem a melegek.

A Központi Nyomozó Főügyészség megvárta a politikai utasítást, és miután lecsengeni látszik a rabszolgatörvény miatt indult tüntetési hullám, melynek részeként ellenzéki parlamenti képviselők a közmédiában...

Nem Polt Péter követett el bűnpártolást, ennek kimondására még várni kell, bármennyire is hihetetlen, hogy a Polt Péter által vezetett ügyészség bűnpártoláson ér egy főügyészt, és az nem Polt Péter. A hírek szerint dr. I. S. P. volt főügyész azzal követett el bűnpártolást, hogy amikor Gyárfás Tamás bemutatta neki a zsarolására használt hangfelvétel leiratát, nem intézkedett ellene.

Gyárfás Tamás tagadja a gyanúsítást. A nyomozóhatóságnak a közvéleményt megnyugtató módon kell bizonyítani a bűnösségét olyan országban, ahol az ügyészség nem független és a politika irányítja.

Kevesen fognak megdöbbenni, de: a magyar ügyészség szerint Soros nem szervezkedik az alkotmányos rend ellen.