Tag: ellenzék

A kormányváltást az segítené elő, ha minden olyan párt elindulna, amelynek vannak olyan szavazói, akik akkor sem szavaznának Magyarra, ha agyoncsapják őket, és az nem kevés. Így azok a szavazatok a közösből elvesznek, mert ők inkább nem szavaznak. Az a szöveg, hogy ha nem indulnak el, akkor majd többen szavaznak Magyarra, s mindenki majd Magyarra szavaz, hatalmas tévedés. Ha a Magyart elutasító liberálisoknak adtak volna esélyt, hogy legyen kire szavazniuk, s az összes ellenzéki szavazat elegendő lett volna a parlamenti többséghez, akkor Magyar kényszerhelyzetb kerül: vagy koalícióra lép az összes ellenzéki parlamenti párttal a többség érdekében, vagy azt választhatja, hogy egyedül vagy sehogy, és akkor Orbán marad (most feltételezve, hogy választás útján Orbánt le lehet váltani és nem csalják el előre, mi továbbra is ezt állítjuk). Annál nagyobb butaság nincs, amikor azt képzelik egyesek, hogy ha mindenki más megszűnik, akkor majd mindenki Magyarra szavaz, és automatikusan össze lehet adni a megszűnő pártok szavazatait. A becsületes baloldaliak és liberális demokraták képviselet nélkül maradnak, s marad két fasiszta párt, és két fasiszta diktátor a közéletben. Legalább a DK ezt nem teszi. De a DK sem számíthat arra, hogy a hoppon maradt momentumosok majd rájuk szavaznak. A második kijelentés a legviccesebb, mert a Momentum állítása szerint "a rendszerváltás beteljesüléséért és egy nyitott, sokszínű, a teljesítményt, a tehetséget, valamint a szorgalmat jutalmazó ország megteremtéséért jött létre. Ezen cél eléréséhez az kell, hogy az Orbán-rendszer bukjon és egy következő választáson, se a Fideszen, se semmilyen más szervezeten keresztül ne térhessen vissza". Ha nyerne, Magyar Péterrel pontosan az következne be, hogy a Fides térne vissza a személyében és a "pártja" révén. Ennek megfelelően Magyar semmiféle rendszerváltást nem akar, szerinte a NER demokrácia és jogállam, az alaptörvény számára rendben van, csak a miniszterelnök ciklusainak számát korlátoznák, természetesen egésen addig, amíg nem Magyar Péter a miniszterelnök. Ha van olyan dolog, amire azt lehet mondani, hogy kizárt, akkor az, hogy Magyar kormányzása és uralkodása alatt valaha "nyitott, sokszínű, a teljesítményt, a tehetséget, valamint a szorgalmat jutalmazó ország" jöjjön létre. Magyar alatt ez kizárt. Ha a Momentum ezért jött létre, akkor Magyar ellen kellene küzdenie.

Most pedig térjünk a lényegre. Magyar szavazótábora mindent egyetlen célnak rendel alá: leváltani Orbán Viktort. Erre semmi garancia nincs. De mi történik akkor, ha ez sikerül, akár a húsz év előnyt biztosító biológiai törvények alapján is? Tételezzük fel, hogy eltűnik Orbán, s ott áll a NER rendszerét jogállamnak és demokráciának nevező Magyar Péter. Orbán 15 év alatt jutott ide, Magyar innen kezdi. Arra épít, amit Orbán alapozott meg. Ha Magyar beül Orbán székébe, olyan diktatúrát csinál, hogy a "Tisza-sziget" hajléktalanjai Orbánt is visszasírják. Magyar Péter értelmiségi, liberális támogatói ne képzeljék, hogy Magyart az életben képesek lesznek megfékezni vagy elkergetni. Ők az első célpontjai. Magyar egyszer már megüzente Wass Alberttel a volt barátainak, hogy ő nem változik, a "kő marad" az, ami volt. Ezt is a zsidók meggyilkolásáért elítélt háborús bűnössel tudta megfogalmazni, hogy a hovatartozását világossá tegye. Magyar 2006-ban a Budapestet felgyújtó puccsista antiszemita csőcselék mellett állt, később a rehabilitálásukért dolgozott. Emlékszik a magyarista-tiszás tábor azokra a napokra, azokra a szörnyűségekre? Magyar azóta is ugyanazt vallja, ő továbbra is a barikádnak azon az oldalán áll. Támogatói azok, akik elszenvedői voltak Orbán utcai puccskísérletének, amelynek antiszemita felhangjai a vészkorszakot idézték, a lámpaoszlopokra függesztett zsidók neveivel.

Az eset rámutat a politikai manipulációra, a tiltakozások elutasításának valódi okaira, és arra is, hogy Magyar miként gyengíti az ellenállást azzal, hogy önmagát kizárólagosként pozicionálja. Ennek felismerése nem „beszállás a fideszes karaktergyilkosságba”, hanem tárgyilagos leleplezés, valójában önleleplezés. Orbán meghátrálása azt mutatja, hogy Hadházy Ákosnak, a Momentumnak és a DK-nak volt igaza, hogy érdemes ellenállni és tiltakozni, s az ellenzéknek kötelessége kiállni az emberi és polgári jogok, a demokratikus normák és az üldözöttek mellett. Emellett azt is mutatja Orbán meghátrálása, hogy van élet Magyar Péteren kívül is. Ezt az életet pedig meg kell tartani, mert szükség van rá. Ha mindenki felszámolja önmagát, hogy átadja az ellenzékiséget Magyarnak, akkor a legalapvetőbb ellenzéki normák nem érvényesülnek, alapvető jogokért nem tiltakoznak, Magyar a személyét állítja a középpontba és leszereli a tiltakozásokat. Az „átláthatósági” törvény elhalasztása tehát nem csupán egy politikai manőver, hanem a rendszer természetének és korlátainak tükröződése, valamint a tiltakozások értelmének bizonyítéka. Mivel Orbán kerüli a nyílt konfrontációt és a totális diktatúrát, ezért meg lehet futamítani és meghátrálásra lehet kényszeríteni.

Magyarnak nem ez az első szélsőjobboldali és náci coming out-ja. Wass Alberttel is üzent már a fajtestvéreknek, hogy tudják, hova tartozik. Ez megint üzenet volt a náciknak, hogy nem kell félniük, ha Orbántól egyszer megkapja/megkaparintja a hatalmat, akkor nem lesz itt liberális demokrácia, hanem tőrőlmetszett nemzeti szocialista/nemzetiszocialista uralom. Orbán is egy antiszemita, az illiberalizmus lényege az antiszemitizmus. De ilyen primitív és buta náci azonosulástól tartózkodik. Magyar antiszemitizmusa sokkal durvább, amit kifejez a baloldali és liberális pártokkal szembeni zsigeri gyűlölet is, amely a zsidósággal azonosítja őket, mint a klasszikus időkben, amikor a Mein Kampf is fogant. A holokauszt után Magyarországon az antiszemitizmus a határ és a választóvonal, amelyen tisztességes ember (különösen értelmiségi) nem léphet át. Nemcsak a múlt, hanem a jövő miatt sem. Magyarországon aki egy tőrőlmetszett antiszemitát idéz, az antiszemita. S aki antiszemita, az a történelem tanúsága szerint mindig is közveszélyes volt: jogfosztást, üldöztetést, népirtást készít elő – akár tudatosan, akár tudatlanul. A Magyar Pétert támogató baloldali és liberális értelmiség, a magát függetlennek nevező sajtó, egyetlen szóval nem kifogásolta, hogy Magyar szélsőjobboldali, irredenta és náci, antiszemita szerzőt idézett és ilyen szellemiségű beszédet mondott. Nem mentség, hogy Magyar a fekete öltönyében, ahogy a "világ magyarsága" elé állt, nevetséges volt, mint Szálasi – csak az a baj, hogy ezen soha nincs mit nevetni.

Magyaron kívül Orbán nem számíthat senki részéről arra, hogy futni hagyják. Egyedül Magyar az, aki megakadályozhatja a rendszerváltást és a felelősségre vonást. Ha Orbán úgy érezné, szorul a kötél, akkor nem Lázárnak, hanem Magyarnak adná át a hatalmat. Arról nem beszélve, hogy Magyar sokszor megüzente már, hogy kész egy kiegyezésre. Ha Orbán átadja neki az országot, Magyar futni hagyja. Vagy elmehet nyugdíjasként unokázni, vagy valamilyen európai uniós állást csinálnak neki. De Orbán még nem tart ott. Az Orbán-rezsim pusztítása, rombolása, rablása, az ország kifosztása és orosz kézre adása után nem valószínű, hogy az lenne a magyarok álma, hogy Orbán és bandája, Mészáros, Tiborcz és a többiek elballagnak a pénzzel. A Fidesz pedig ellenzékbe vagy koalícióba vonul a "Tiszával" egy nemzeti "egységkormány" (lásd még: centrális erőtér) keretében. Ezért Orbán, mint nagy taktikus, Magyart megtartja menekülő útvonalnak önmaga, a tolvaj családja és a bűnszervezete számára. Magyar mindenre hajlandó a hatalomért, hogy megmutassa az elvált feleségének, bosszút álljon azokon, akik kirúgták a NER-állásokból. Egy biztos, akárhogyan is lesz, a magyarista tiszaszektás balliberálisok mindenképp szívnak, őket mindenképpen becsapják és átverik. Megérdemlik. Mindent megérdemelnek.

Ha Magyar és az áruló liberális értelmiség sikeresen tartja fenn a hazug "messiás" legendát, akkor Magyar jókor lehet jó helyen, amikor Orbán bukása bekövetkezik, amikor a magyaroknak tényleg elegük lesz belőle és fellázadnak ellene. Ha Orbán bukásakor Magyar lesz egyedül a közelben, mint "ellenzéki" politikus, akkor a hatalmat megragadja és kisajátítja. Orbán után nem a demokrácia és a szabadság jön el, hanem Magyar Péter szélsőjobboldali önkényuralma, diktatúrája, amely sokkal durvább lesz, mint Orbán diktatúrája. Magyarral nem véget ér az Orbán-rendszer, hanem folytatódik, eddiginél is rosszabb formában. Erre garancia a fanatikus hívők tábora, akiket könnyen becsap, s elhisznek minden hazugságot. Ez a forgatókönyv egyértelműen látható, ez a veszély valós, mert Magyar nem tűr jogállami és demokratikus normákat, gyűlöli a szabad sajtót, nem tűr ellentmondást, neki még annyi ellenzéke sem lehet, mint Orbánnak. A demokratikus érzelmű, liberális, s baloldali emberek számára most ez a legnagyobb veszély. Magyar Péter nagyobb veszélyt jelent Magyarország jövőjére, mint a magyar történelem egyik legocsmányabb politikusa, Orbán Viktor, mert Orbán már belátható időn belül bukik. Magyar viszont most kezdi. Orbán bukásával eljöhetne a szabadság és a demokrácia kora, ha nem állna itt ugrásra készen a másik korrupt illiberális fideszes fasiszta.

Gyurcsány a fasizálódó Magyarországon jelképe lett a demokratikus elveknek, normáknak és értékeknek, még akkor is, ha azokat időnként saját pártjában sem tartotta be, melyeket a szektásodó magyar politikai életben szintén egy vezérelvű párt élén képviselt, melyekhez csak addig maradt hű, amíg azok nem veszélyeztették a párt anyagi helyzetét és létezését. Ez utóbbival hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon 15 év alatt kiépülhetett a fasiszta diktatúra, amelynek csíráit és várható következményeit egyedül ő látta már 2010 után. Az okokról később ejtünk szót, de az biztos: Gyurcsány Ferenc volt az egyetlen és utolsó a magyar közéletben, aki a felvilágosodás, a demokrácia, a liberalizmus elveit nem adta fel. Gyurcsány jelentőségét leginkább ez adja, s Magyarország kimondhatatlan vesztesége az, hogy Gyurcsánnyal együtt ezek az elvek is eltűnnek a nemzetiszocialista jövő felé robogó magyar közéletből. Emlékezzünk erre a pillanatra, amikor Orbán, a volt SZDSZ politikusai, Gyurcsány egykori szoci elvtársaival kiutálták ezt az embert ezekkel az értékekkel együtt. Gyurcsánnyal együtt ezek is eltűnnek. Nem lesz kihez csatlakozni, mert senkitől nem lehet hallani ezeket, olyan tisztán, mint tőle. Ezzel megerősödik az a hazug narratíva, hogy vége a liberális demokrácia és a liberális világrend korának, amit felvált a "populista demokrácia" kora. "Populista demokrácia" nincs, csak demokrácia. A "populista demokrácia" a fasizmus. Amikor ennek a blődségnek tudományos igénnyel adnak hangot felelőtlen tudós emberek (ideológiát szolgáltatva a fasizmus és a nácizmus újabb térhódításának), Gyurcsány után nem marad senki, aki a felvilágosodás, a liberális demokrácia, a jogállam valódi értékeit képviselné, hangoztatná és jelképezné. A személyes tragédián túl ez az igazi veszteség. A tudós urak figyelmébe ajánljuk David Brooks New York Timesban megjelent írását, aki azt mondja, hogy a liberális demokrácia a civilizáció és az emberi fejlődés terméke, amit nem egy másik világrend vált fel, hanem a civilizáció elpusztítása. Trump, Orbán, Magyar és populista társaik a civilizációt, az emberséget és az emberi normákat pusztítják el.

Mindez nem éri el az éppen túrázni indult influenszer ingerküszöbét. Egyetlen önálló poszt sem született arról, hogy Magyart egy kicsit is zavarná az őt egyébként gyalázatos módon favorizáló, az ő mocsokságait elhallgató, s az ő karrierjét építő, az Orbántól független sajtó kivégzése. Pedig Orbán miatta fenyegeti, esetleg nyírja ki ezeket a sajtótermékeket. A magát függetlennek nevező sajtó ugyanis eddig semmiféle veszélyt nem jelentett Orbán hatalmára, ezért a legkisebb vizet sem zavarta a diktatúrában. Méltón az örökséghez, mert az Indexből kinőtt és osztódással szaporodott "független" sajtó segítette Orbánt hatalomra, s leginkább azzal volt elfoglalva, hogy a demokratikus ellenzéket pocskondiázza, gúnyolja. Magyart, mint volt fideszest, viszont felkarolták, s a nárcisztikus influenszert felépítették. A legocsmányabb munkásőr cikkeket idéző stílusban hazudtak róla reggel, délben és este, s Orbán után Magyarországra szabadítottak egy másik elmebeteg fasisztát. Emiatt határozott a diktátor úgy, hogy a Magyar mocsokságait elhallgató, neki kampányoló sajtót letekeri. Ha azt gondolták, hogy Magyar ezért majd megvédi őket, vagy egyetlen szót emel értük, akkor nagyot tévedtek. Magyar Péter le sem szarja őket, nem beszélve a sajtószabadságról és a szabad nyilvánosságról, amit ő legalább annyira gyűlöl, mint Orbán, Putyin és Trump. Nagyon is helyénvalónak tartja, hogy ezeket a "köcsögöket" eltakarítják az útjából.

Egy diktatúra által előre elcsalt választáson demokratikus párt nem indul el, indulásával nem legitimálja sem a csaló választást, sem a diktatúrát. Ezért a Momentumnak...

Ez a logika már abban is hibázik, hogy azt képzeli: ha nem indul a DK és a Kutyapárt, az ő szavazóik mind a "Tisza" (értsd: Magyar) szavazói lennének, a szavazataik hozzáadódnak a szektások szavazataihoz. Ez azonban kizárt, a DK és a Kutyapárt szimpatizánsai legfeljebb nem szavaznak, de Magyarra soha nem voksolnának. Ezért maradtak DK-sok és kutyások. Ezért valójában pozitív ezeknek a pártoknak az indulása, mert mozgósítanak a Fidesz ellen olyan szavazókat, akik inkább vállalnák a kínhalált, minthogy valaha erre a nárcisztikus, korrupt és hazug, potenciális fasiszta diktátor pszichopatára szavazzanak, amit abszolút meg tudunk érteni, s a véleményüket maximálisan osztjuk. A "tiszás" fanatikusok másik nagy tévedése, hogy azokat hibáztatják, akik más ellenzéki jelölteket indítanak a "Tiszára", megosztva azzal is az ellenzéki szavazatokat. Ennek okai azonban nem a választáson önállóan induló ellenzéki pártok, hanem Magyar Péter. Egyik szempontból a taszító és megosztó személyiségével, másrészt a kirekesztésével. Az egykor demokrata tiszafanatikusokat emlékeztetjük, hogy normális esetben a politikus feladata, hogy megnyerje a szavazókat, bizalmat ébresszen önmagával szemben, hogy a választók önként rá szavazzanak. Egy jó politikus integráló személyiség, nem parancsba adja, hogy rajta kívül senki nem indulhat el, hanem megnyeri és integrálja őket. Ahhoz nem kell ész, sem államférfiúi bölcsesség, hogy valaki parancsba adja mindenkinek, hogy szűnjön meg, adja át a terepet neki, ne induljon a választáson, mert akkor hazaáruló. Ehhez csak bunkóság kell, az pedig van. Ez olyan, mint Trump fenyegetése és zsarolása, a világ utasítása, hogy az ő "seggét csókolgassák". Magyar ezen a primitív szinten áll.

Mivel a tüntetések olyan okból szerveződnek, amelyek nem szűnnek meg, nem múlnak el, jó esély van arra, hogy a tiltakozások sem szűnnek meg, ha a szervezők nem hátrálnak meg, s nem félnek attól, ha a mozgalom radikalizálódik, mert ez a normális. Ha behátrálnak a hatalom által meghúzott határok mögé, s azzal belekonszolidálódnak a rendszerbe, akkor az egész értelmét és perspektíváját veszíti és elhal. Akkor átadják újra a terepet az önmagába merevedett, dögunalmas, korrupt, óellenzéki Magyarnak. Akit ráadásul a legteljesebb mértékben jogosan vádolnak bennfentes kereskedelemmel, s ezért a világ minden részén börtönben lenne a helye. Akik kitalálták, hogy egy fideszes bűnözőt felépítenek, egyre nevetségesebb helyzetben kell védeniük a védhetetlent. Ehhez képest a spontán formálódó ellenállási mozgalom egy tiszta mozgalom, amely akár Magyar alternatívája is lehetne, miután nem a csaló választásokra készülnek, hogy pénzért beüljenek a parlamentbe óellenzéknek, hanem az utcán kényszerítik meghátrálásra Orbánt. Feltéve, hogy Hadházy nem ijed meg, nem hátrál meg, nem kezd el félni, s nem gondolja, hogy engedelmeskedni kell a megdöntendő fasiszta diktatúrának. Mert akkor halálra van ez is ítélve, mint minden más. Ellenkező esetben viszont ők lehetnek az ellenállás magva. Már az is üdítő, hogy Magyarral és a hazugságaival szemben egy másik utat mutatnak, egy őszinte, tiszta alternatívát jelentenek, valódi demokratikus ellenzéket a képmutató, hazug magyarista árulókkal szemben. Akik éppen olyan undorítóak és mocskosak lettek, mint a fideszesek.

Magyar az orbáni propagandát folytatja és az oroszokat támogatja, ha a milliárdokból folytatott ukránellenes gyűlöletpolitika után "megkérdezi" a népet, a nép felvilágosítása és a propaganda ellensúlyozása, cáfolata és megsemmisítése nélkül. Ez a népszavazás a propaganda hatékonyságáról szólna, s a jelek szerint Magyar abban bízik, hogy a propaganda elég erős volt, mert mint minden ideológiai kérdésben, ebben is Orbán oldalán áll. Ami szörnyű, hogy erre formálja az egykori ellenzék gondolkodását is. Magyar mindent megtesz, hogy az ukrángyűlölő fasiszta, náci és oroszpárti Orbán-rezsim propagandája ne nevezhesse ukránpártinak, ami szégyen, és ne kelthesse azt a látszatot, hogy ő a megtámadott és a hazáját hősiesen védő Ukrajna oldalán áll. Magyar azt bizonygatja, hogy Orbán nem volt elég kemény Ukrajnával szemben, ezért rajta ne kérje számon az ukránbarátságot, mert ő nem az. Ez felháborító. Menczer azzal próbálta Magyart "lejáratni", hogy "kék-sárga szívűnek" nevezte, Magyar pedig tiltakozik ez ellen. Ahelyett, hogy büszkén vállalná, hogy az áldozatok mellett áll a tömeggyilkos oroszokkal szemben. Csak dicséret lehet az, ha valakit "kék-sárga szívűnek" neveznek. Sajnálatosan Magyar nem méltó erre, ami egy szégyen. Mi büszkén vállalnánk ezt.

A terv zseniálisan kegyetlen: a társadalom hozzászoktatása úgy történik, hogy a program elején valóban veszélyes bandatagokat toloncolnak ki. Tetovált férfiakat, akikre senki sem akar szót vesztegetni. Csakhogy ezek között sok az ártatlan: a gyanú néha csak egy tetováláson vagy a származáson alapul. A cél világos: a közvélemény fogadja el, hogy „ezeknek” úgyis ott a helyük. Amikor már senki nem tiltakozik, a kör tágul. A gyorsított deportálási eljárások bírósági ítélet nélkül is működnek – vagy a bírósági ítéletek figyelmen kívül hagyásával. Már most tágult a kör: Trump illegális bevándorlókról és erőszakos bűnözőkről beszélt. De már most célponttá váltak a vízummal, zöldkártyával rendelkező diákok, munkavállalók, majd azok, akik politikai aktivizmussal hívták fel magukra a figyelmet. Végül pedig jönnek az amerikai állampolgárok. Trump már kimondta: az állampolgárság nem jelent védelmet. Kijelentette, hogy amerikai állampolgárokat is El Salvadorba fog deportálni. Most azt mondja, hogy csak a nagyon súlyos bűnözőket, de ahhoz se lenne joga. Aki bármilyen bűncselekményt elkövet, azt az amerikai igazságszolgáltatásnak kell elítélnie. De egy lépésre vagyunk attól, hogy az eddigiekhez hasonlóan találjanak Trumpnak egy száz évvel ezelőtti törvényt, ami egészen másról szólt, de ami alapján amerikaellenesnek, a nemzetbiztonságra veszélyesnek, Amerika ellenségének nyilváníthat bárkit, akire rámutat. Elég lehet ehhez az, hogy valaki kritizálja Trump külpolitikáját vagy intézkedéseit.

Most Magyar Péter ugyanezt hirdette meg. A "centrális erőtér" meghirdetése azt jelenti, hogy Magyar Péter Orbán, a "Tisza Párt" a Fidesz helyébe akar lépni. Ugyanaz a politikai program, a plurális demokrácia megszüntetése és az egyeduralom megvalósítása. Ez csak személycserét jelent, nem rendszerváltást. Sőt. Magyar azt mondja, hogy az ő rendszere "valóban" centrális erőtér lenne, ami az jelenti, hogy nem lenne olyan puhány és gyenge, mint Orbán, aki 15 év alatt képtelen volt arra, hogy a duális erőteret formálisan is eltörölje, megelégszik a "de facto" hatalommal. Magyar Péter ezzel nem elégszik meg, kőkeményen kiírt mindent önmagán kívül. Amikor Orbán Kötcsén bejelentette a "centrális erőtér" programját, óriási felzúdulást okozott. Hangosan tiltakoztak azok a baloldali és liberális politikusok, közírók, megmondó emberek, akik ma Magyar Péter mögött állnak. Most, amikor Magyar hirdette meg az egyeduralmat, az önkényt és a diktatúrát, mélyen hallgatnak. Magyarországra a baloldal és a liberális értelmiség, a "függetlennek" nevezett sajtó hozott egy újabb nárcisztikus pszichopata diktátort, aki minden jel szerint sokkal erőszakosabb és primitívebb önkényuralomra készül, mint Orbán rendszere. Elveszik a magyaroktól ezzel az Orbán bukása utáni szabadságot és demokráciát, s tragédiába vezetik az országot.