Tag: kampány

Azzal már mindenki találkozott, hogy egyes közvéleménykutatások ellenkező eredményt mutatnak attől függően, hogy ki a megrendelő. Ennek súlyos veszélyei is lehetnek, ha például táplálkozási vagy egészségügyi kérdésekről van szó. Hasonlóan súlyos veszélyei lehetnek politikai kampányokban is, mert a populista politika egyik leghatékonyabb fegyvere lehet, s nemcsak jó célok, hanem rossz célok érdekében is. A közvélemény félrevezetése és manipulálása veszélyes egy egészséges társadalom műküdésére. Ebben az esetben a Medián jó célt szolgált, egy sötét diktatúra megdöntésében segédkezett. Nyilván ez mentette fel a lelkiismeretet: Orbán legyőzése minden szempontnál fontosabb. De ez a metódus, amikor egy közvéleménykutató nem kutatja, hanem irányítja, befolyásolja és vezeti a közvéleményt, rossz célokra is felhasználható. Abban sem vagyunk biztosak, hogy egy diktatúra megdöntése is elegendő indok arra, hogy minden szakmai és morális szabályt felfüggesszenek, mert az hosszú távon akár egy másik diktatúrát is létrehozhat. A sajtó, a nyilvánosság kontrollja elengedhetetlen a társadalmi önvédelem szempontjából. Ebbe beletartozik az is, hogy a közvéleménykutatások megalapozottak és hitelesek legyenek, ne manipulációs célt szolgáljanak. Ez új szint ahhoz képest, hogy az egyes pártokhoz közelebb álló felmérések kicsit kedvezőbben mérnek "haza". Ez teljesen új szerepbe állítja a közvéleménykuatatásokat és az egész szakmát. Lehet, hogy ez zseniális volt, de attól még nem biztos, hogy legitim. A veszély éppen az, hogy legitimmé válhat, miközben másnak mutatja magát. Nem tükrözi a valóságot, hanem megteremti. Ez precedens. Ez innentől eszköz lehet. És nemcsak jó célra. Bele is szerethet a megalkotója, és ennek az "iskolának" a követői. Mindnki jó ügynek tartja azt, amit szolgál. A machiavellizmus csapdája ez. Nem beszélve arról, hogy sokkal nagyobb üzleti lehetőséget is kínál ez a modell, mint csak egy mérés, noha annak is megmarad a funkciója. A mellékszereplők politikai aktorrá válhatnak. Igazán vonzó szerep. Összességében, mi továbbra is erénynek tartjuk az önkritikát, a beismerést és a bocsánatkérést, de e pillanatban nem vagyunk meggyőződve arról, hogy nem egy fantasztikus és hibátlanul kivitelezett kampánytechnikáról van szó. Ezt pedig azért sem kívánjuk elkenni, mert ennek a választásnak ez az egyik specifikus területe, amit kutatni érdemes. Ezért Hann Endrétől nem kérünk bocsánatot a felismerésünkért, viszont gartulálunk ahhoz, hogy valami teljesen újat alkottak, s azt tökéletesen kivitelezték. Azt sem vonjuk kétségbe, hogy a feltolt és letolt eredményeknek nem voltak mérésekben szereplő alapjai, de a tendenciák célorientált felhasználása egy új minőséget teremtett. Ezért Hann Endrének minden alapja megvan arra, hogy nevessen a sajtóban, mert zseniálisat alkotott. Pontosan eltalálta, amire éppen szükség volt: se többre, se kevesebbre. A nevetés nyilván nem annak szólt, hogy a mérései pontosak voltak, és igazolódtak, hanem annak, hogy megcsinálták azt, amit kellett, amit célnak kitűztek. Működött a technika. Ez a magyarázata annak, hogy a többi mérés mindig lemaradt a Mediántól, mert az soha nem azt mutatta, ami van, hanem azt, ami lesz. Még inkább: aminek lenni kellene. És a valóság utolérte a próféciát. Pontosan ez volt a célja.

Amikor még nem terjesztette azt a baloldali és liberális értelmiség, hogy a liberalizmus és a baloldal ideje lejárt, a magasabbrendű jobboldal ideje jött el, a kocsmában két fröccs között még feltették volna a kérdést, hogy mit keresett be nem élesített robbanószerrel két hátizsák ott, ahol nem volt ember? Mert ha gondosan elválasztották a robbanószertől az aktiváláshoz szükséges eszközöket (nehogy véletlenül is felrobbanjon), akkor minek hagyta ott a robbantó a két hátizsákot a gázvezeték mellett? Hacsak nem azért, hogy megtalálják. Méghozzá a szemfüles szerb rendőrök és katonák. Erre nyilván azért volt szükség, hogy ne a magyar rendőrségnek kelljen valami kamu nyomozást indítani, akiknek el kell számolni azzal, hogy nyomoznak. A szerb nyomozással leválasztották az ügyet a magyar sajtóról. De ez is a NER gyengeségét mutatja, hogy a magyarista propagandasajtóról feltételezik, hogy rendesen végzi a dolgát. Ráadásul, ezeknek nem kell bizonyíték, pontosan olyanok, mint a másik Fidesznél levő vetélytársak. Anélkül is tudják, hogy a "hamiszászlós" művelet az oroszok akciója. Ezt azonban a kivitelezés pancsersága cáfolja. Ha Orbán nem egy operettdiktátor lenne, hanem olyan, mint nagy példaképe, s főnöke, Vlagyimir Putyin, akkor nem olyan bombát helyeznek el, amitől óvatosan elválasztották a gyújtózsinórt, hanem úgy fölrobbantják a gázvezetéket, hogy azt az életben többé össze nem rakják. Putyin orosz lakóházakat robbantott fel a világsajtóban közölt gyanú szerint, többszáz halottat hagyott maga után, s azzal erősítette meg a hatalmát. Ha az oroszok szervezik ezt az akciót, akkor az nem úgy nézett volna ki, mint a kisgazdapuccs a Belgrád rakparton. Amikor még nem tátott szájjal bámulta a baloldali és a liberális értelmiség a keresztény szélsőjobbot, mint a jövő zálogát, a kocsmában azt is megmondták volna az egykori balosok, hogy ugyanez lett volna, ha tényleg az ukránok robbantanak. Ukrajna évek óta harcol a világ egyik legnagyobb hadserege ellen. Ha ők fel akarják robbantani a magyar gázvezetéket (minden okuk meglenne rá, de eszük ágában sincs), akkor felrobbantanák. Akkor nem olyan lenne az akció, mintha egy turista elvesztett volna két hátizsákot teli hatástalanított bombával. Ez magyar szervezés. Pontosan olyan, mint egy magyar építkezés vagy útépítés. Vagy kormányzás. Ezek ugyanúgy szerveznek hamiszászlós támadást, mint egészségügyet, oktatást, igazságszolgáltatást és diktatúrát. Ezek annyira hülyék, hogy a végén képesek elveszíteni egy elcsalt választást, pedig minden eszköz a kezükben van, mert egy robbantást sem tudnak hihetően megszervezni. Szinte látjuk Alfonzót egy régi tévékomédiában, ahogy szalad a sisakban megvédeni a gázvezetéket, de eltéveszti a házszámot. Ez nem veszedelmes háborús támadás, hanem Örkény.

Amit a találkozóról előadott, annál az is jobb lett volna, ha nem mond semmit, vagy úgy tesz, mintha valami fontos dolgok történtek volna, amikről nem beszélhet. Ehelyett még a nyilvánossággal azt is közölte, hogy várakozásaival ellentétben lepofozták, nem tudott az olcsó vádaskodásokon kívül semmivel előállni, csak megfenyegette az ügyészséget. Magyar ezen kívül azt is mondta, hogy a választás utáni reggelen újra szeretne találkozni a főügyésszel. Csak azt nem mondta, hogy miért. A Legfőbb Ügyészség is kiadott a találkozó után egy közleményt, amit kommunikációs iskolákban tanítani lehetne, ami sajnálatos, mert megdicsőülhettek. Ezzel még egy utolsó barackot is nyomtak Magyar fejére. Ennél megalázóbb már csak az volt, hogy Magyar négy tollat kapott ajándékba a legfőbb ügyésztől, mint egy iskolás kirándulócsoport tagjai. Magyar a tollakról azt mondta, hogy "olyanok, mint az Ügyészség: a négyből egy sem működött. Egyik sem ír". Magyar még azt sem vette észre, hogy gúnyolják, és ő a toll, amely nem ír. Egy bűnszervezet irányítja az országot, amelynek nem mellesleg Magyar oszlopos tagja volt, mindenkit ismer, pontosan tudja, hogyan működik. A bűnszervezet része az ügyészség is, amely eltussolja az ügyeket, mint a klasszikus maffiákban. Ehhez képest nem volt semmi, amivel Magyar szembesítette volna őket, egy újságíró ennél többet kihoz belőle. Mindezt annak fényében kell vizsgálni, hogy Magyar azzal az illúzióval etette az ellenzéket, hogy ő azért tudja megbuktatni az Orbán-bandát, mert mindent tud róluk és leleplezi majd őket. Hadházy Ákos vagy bármelyik "óellenzékinek" nevezett demokratikus politikus többet elért volna egy ilyen lehetőséggel.

Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató vezetője, kezdettől fogva nem rejtette véka alá, hogy Magyar Péterben ő is a "messiást" látja. Teljesen egy hullámhosszon mozgott...

Épeszű ember nem hisz a fülének, amikor Magyar Pétert hallja, mert mindannak cáfolata ő maga. Hüledezik, hogy ezt ki meri ejteni a száján, a közönsége pedig issza a szavait. Nem számít a populista hazugság, mert úgy gondolják, hogy hasznos. Nincs elszámoltatás, még a szavak szintjén sem. Minden hazugságot megvédenek azok, akiknek tiltakozniuk kellene. A legveszélyesebb, hogy Magyar szemrebbenés nélkül mondja el az ellenkezőjét annak, amit tesz. Mintha nem hallaná, amit mond. Olyan emberek támogatják, akik tudják, hogy a totális diktatúra alanyai azok az emberek, akik számára fikció és tények közötti különbség nem létezik. Bármit elhisznek, nem az igazságot keresik, hanem a hamis narratívát. Ahol a tény és a fikció közötti különbség eltűnik, ott a totalitarizmus alanya megszületik. Az egykori demokratikus ellenzék Magyar Pétert dicsőítő tagjai ebbe a kategóriába léptek. Az ellenzéki populizmus ugyanannak a kórnak a tünete, mint az, amit leváltani ígér. Nem két politikai alternatíva áll egymással szemben, hanem két azonos természetű vezér. Mondat és tett, beszéd és valóság, elv és gyakorlat között éles az ellentét. A kijelentések és a cselekedetek közötti ellentét felszámolja a valóságot és az igazságot. A populizmus nem egyszerűen hazudik, hanem az igazság iránti igényt és követelményt számolja fel. A magyarista értelmiségi elit ezt elnézi, amivel saját korábbi elveivel kerül szembe. Ezért a populista ellenzék nem alternatíva, hanem egy variáció. Nem rendszerváltást ígér, hanem szerepcserét. A legnagyobb veszély pedig nem az, hogy valaki hazudik, hanem az, hogy a hazugság nem számít többé. A kérdés nem az, hogy ki győzi le Orbánt. Annál van rosszabb is: amikor eltűnik az igazság és a fikció között különbség. A hazugság boldoggá tesz.

Ez Magyarország tragédiája, hogy a nyugatpárti és Európa-párti értelmiség Európa-ellenes és demokráciaellenes populista diktátort helyezett a magától növekvő Orbán-ellenes tömeg élére, amellyel bebiztosította a maradi, ósdi, nacionalista hagyomány folytatását. A Néppárt megkapta Orbánt egy fiatalabb kiadásban, és hallgatnia kell róla, hogy tévedett. A Tisza nem Brüsszel kreálmánya, volt SZDSZ-es politikusok és holdudvaruk hozta létre. A legtragikusabb az, hogy ennek igazolására megalkotott egy demokráciatagadó ideológiát is, elhitetve sokakkal azt, hogy Magyarországon nincs létjogosultsága a liberális értékeknek és gondolatoknak, amivel legitimációt adott a magyar szélsőjobboldal feltámadásának. Orbán problémáit saját tévedése okozta, amikor korábbi rutinjától eltérően nem elégített ki anyagilag és erkölcsileg egy sértett fideszes bosszúállót, akiből ellenfelei fegyvert csiholtak ellene. Azok pedig nem számoltak azzal, hogy az orbánizmust bebetonozzák évtizedekre, s Orbántól nem szabadulnak meg, akkor sem, ha már nem Orbán vezeti az Orbán-rendszert. De egyelőre nem úgy néz ki, hogy Orbán ellenzékbe akarna vonulni. A világértelmezése és a valóságérzékelése 15 éve hamis, unalomig ismert hazugságai nem változtak. De eddig is elég volt arra, hogy valahogy összecsalja a kétharmadot. Ha nagy tételben kellene fogadni arra, hogy Orbán legyőzi-e Magyart áprilisban, akkor azt mondanánk, hogy igen. Ennek a tragédiának csak egyetlen pozitív hozománya lenne, ha az újabb négy év elég lenne arra, hogy az ország megszabaduljon a nem létező Tisza Párt hazug illúziójától és a Magyar Péter jelentette rémálomtól. Erre is kevés az esély, mert akik megalkották Magyar figuráját, mindent megtesznek, hogy életben is tartsák. Ő pedig túljár az eszükön.

A kritikusoknak az antiszemita összeesküvéselméletek követőivel nem csupán esztétikai problémájuk van, mert Vance velük együtt importálta táborába a nácizmust is. Ez pedig nem a kisebbség, hanem a többség. Ahogy Bannon mondta: ez maga a mozgalom. Erre húzta rá Vance a "keresztény nemzet" báránybőrét, amely óriási tetszést aratott. Annak ellenére, hogy 1797-ben John Adams azt írta, hogy "az Amerikai Egyesült Államok kormánya semmilyen értelemben sem a keresztény valláson alapul".  Thomas Jefferson 1802-ben azt mondta, hogy az első alkotmánykiegészítés "elválasztó falat épített az egyház és az állam közé". Amerika hivatalosan nem keresztény állam és nem keresztény nemzet. Az amerikaiak könnyen eldönthetnék, hogy hallgathatnak Vance-re vagy elolvashatják az alkotmányt és tiszteletben tarthatják az alapító atyák nyilatkozatait. De egyházaik közül számosan a kereszténységgel azonosítják a nemzetet, összemossák a vallást és a politikát. Vance azt képviseli, hogy a keresztény ideológia feljogosítja, hogy uralkodjon mások felett. A republikánus párt jövője azon múlik, sikerül-e egyesíteni az antiszemita szélsőjobboldalt az Izraelt támogató evangelical keresztény mozgalommal. A MAGA és a Turning Point USA hangadói szerint az antiszemitizmust a liberális zsidókra kell érteni, s nem a vallásos izraeli jobboldalra, amit a fehér keresztény jobboldal is helyénvalónak találhat. Ez a fehér felsőbbrendűséget hirdető, a rabszolgatartást helyeslő, rasszista, konföderációs ideológia a fajgyűlölő, antiszemita szélsőjobboldal újjászületése "keresztény" köntösben. A Jézushoz hasonlított, "keresztény mártír", Charlie Kirk "vértanúságára" építve. Az özvegy, a JD Vance-el régóta jó kapcsolatokat ápoló Erika Kirk, barátságával és támogatásával.

Márpedig a bizonyíthatósági teszt a tények és a vélemények elhatárolásának alapja. Csak azt tekinthetjük ténynek, ami bizonyítható vagy cáfolható. A Bors propagandakiadványnak a jövőre vonatkozó állításai nem bizonyíthatóak és nem cáfolhatóak, nem tényállítások. Az nem valótlan tényállítás, hogy a Tisza Párt emelne adót vagy nem, mert nem tudható. Ez még akkor is igaz, ha a kampányban azt állítja, hogy nem emelne adót. Ebből a tény mindössze annyi, hogy ezt mondta. Ezért a Bors tartalmának csak azon része esik a személyiségi jogok, a jó hírnév védelme alá, ami már megtörtént és valótlan állítás. Ilyen valótlan állítás, hogy a 600 oldalas dokumentum a Tisza Párt terve, mert azt a Tisza Párt cáfolta, szakértők szerint mesterséges intelligenciával készített hamisítvány. Ezért ezt vélhetően a Tisza Párt bizonyítani is tudja. Ez az állítás egy valótlan tényállítás. A bíróság azt is feltételezheti, hogy ez a tényállítás sértené a Tisza Párt érdekeit, de itt az a kérdés merül fel, hogy a személyiségi jog által védett jó hírnév azonos-e az érdekkel. Mert egy párt jó hírnevét nem biztos, hogy az adóemelés vagy gazdasági megszorítás rombolja, mert sok esetben egy párt adóemelésre, az ország érdekében megszorításokra kényszerül. Az vitatható, hogy ez jó hírnevet sértő valótlan tényállítás-e, ami még be sem következett. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a Bors által a jövőre előre vetített ijesztgetés nem minősül valótlan tényállításnak, mert nem bizonyítható, hogy az megtörtént vagy nem történik meg. Másrészt, az adóemelés előrejelzése egy másik párt propagandája részéről nem a jó hírnév sérelmét jelenti, hanem egy negatív kampányt. Ezen az alapon a legtöbb hirdetést, amely az ellenfél várható magatartásával riogat, előre be lehetne tiltani. Ez jogilag megalapozatlan, még akkor is, ha nem szép és nem tisztességes a negatív kampány. Emellett rossz precedenst teremt, mert ezen a jogcímen betilthatnak olyan előrejelzéseket is, amelyek valós veszélyekre hívják fel a szavazók figyelmét, amiről a választóknak a tájékozott döntésükhöz tudniuk kell. Ha ma betiltják a Borsot, holnap betilthatják a Tisza vagy valamely demokratikus párt kiadványát.

Magyar "Puskás Gábor" Péter későn futott, neki csak a füle jutott, de azért egy haknival megpróbálta ellopni az ügyet, s politikai érdekből propagandára felhasználni az áldozatok szenvedését, megaláztatását és semmibe vételét. Ez az akció is felér egy megalázással és semmibe vétellel, amikor Magyar Péter úgy tett, mintha érdekelné, mi történt itt. Magyar az európai parlamenti képviselői státuszát használta fel ezúttal is arra a célra, hogy azt a látszatot keltse, mintha őt ebben a minőségében zárnák ki egy intézményből. Magyar az Európai Parlamentbe nem jár, ott effektív munkát nem végez. Képviselői mandátumát is csupán ilyen helyzetekre és mentelmi jogával a bűnügyei eltussolására használja. Ez a betrappolás nem egy európai parlamenti képviselő látogatása, hanem egy Facebook-influenszer propagandavideójának felvétele volt, láthatóan futtában egy következő program előtt. Magyarnak ennyit ért a történet, ennyire érdekelte őszintén a gyermekek sorsa, és a velük szemben elkövetett bestiális bűncselekmények sokasága. Egy európai parlamenti képviselő nem így érkezik meg egy látogatásra, borotválatlanul az ágyból kikelve, félúton egy másik programra. Hanem levelet ír, bejelentkezik, időpontot kér, esetleg hoz magával más európai parlamenti képviselőket. Felkészül, tájékozódik, magával viszi a dokumentációt. Magyar ezzel szemben "betörni" próbált a gyermekintézménybe. A felvételből látható, hogy Magyar nem is akart bemenni, mindent el is követett, hogy ne engedjék be. Videóstábbal érkezett, hogy propagandavideót készítsen a kampányába. Azt sem szégyellte, hogy miután eljátszotta, hogy őt európai parlamenti képviselőként nem engedték be, előadta a rivális párt által lelkiismeretes munkával feltát tényeket sajátjaként.

Magyar Péter annak biztos tudatában szemtelenkedik Orbánnal, hogy tudja, volt bálványa nem fog vitára kiállni vele. Az Orbán-Gyurcsány vita rossz élménye életre szólónak tűnik,...

Döcőgösen indult a régimódi Fidesz digitális átállítása, de nem állt meg harcos nagymama trollkommandók szintjén. Egyre ügyesebben használják a mesterséges intelligenciát abban, amit mindig...

Varga Judit lehetséges reaktiválásának hírére nem véletlenül tört ki pánik a magyarista áruló ellenzékiek között, mert azt pontosan érezhetik, hogy az egész hazugságot, ennek a pszichopatának az egész ámokfutását, Varga Judit megjelenése gyökerestül vághatja ki. Ezért próbálták ijesztgetni a Fideszt, hogy ez visszaüthet, "kétélű fegyver" lehet. De a Pegazus-ügy, a Völner-ügy, a kegyelmi ügy az Orbán-rendszer bűne, amelyben Varga egy fogaskerék volt a gépezetben. Politikailag ezt már nem kérik számon rajta. A kegyelmi ügyben a legkevésébé volt érintett, mert ugyan aláírta a NER működésének megfelelően az elé terjesztett kegyelmet, de először tiltakozott ellene. Az ügy az Orbán-család ügye volt. A kegyelmi ügyet a magyarista szektás söpredék ne emlegesse, mert Magyar ezen mászott a közéletbe, a kegyelmi ügyet gyilkolta le, hogy beteg személyiségével mérgezze a nélküle is elég beteg magyar közéletet, s azt végül a legmocskosabb sárba húzza le. Márpedig épp a kegyelmi ügy volt az utolsó tiszta ügy az ellenzékiek kezében. Azóta csak a szenny. Ezért ebben a légkörben Varga Judit megjelenése az erkölcsi katarzis érzetét keltheti sokak szemében. Egy bántalmazott és megalázott nő jogos és nemes bosszúját bántalmazójával szemben. Mindennap emlékeztetve az országot arra, hogy Magyar Péter kicsoda. Vesztes pozíció ez, de a legnagyobb elégtétel az, ahogy a számító egykori demokraták felsülnek. Megérdemlik azt a totális és megsemmisítő vereséget, ami vár rájuk, mert képesek voltak a magyar demokrácia és szabadság ügyét egy nyilvánvalóan morális érzék nélküli, alpári pszichopatára feltenni, aki ráadásul mindennek a tagadása, amit valaha demokráciának és jogállamnak, leginkább pedig emberségnek hívtak.

A fehér nacionalizmus, a nemzet és egy politikai irányzat kereszténységgel való azonosítása a legteljesebb mértékben prófétikus, pontos előképe annak, ahogyan keresztény tömegek fogják imádni a Sátánt, ők választják majd meg boldogan az Antikrisztust, a világdiktátort. Magáról az evangéliumról a politikusok azt állították, hogy Jézus Krisztus a hatalmon levők ellen szólalt fel, az igazságot mondta el róluk, ezért végezték ki. A beszédekben visszatérő párhuzam szerint Charlie Kirk is az igazságot hirdette a "baloldalról", ezért gyilkolták meg. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy amit Charlie Kirk hirdetett, az nem az evangélium, hanem a szélsőjobboldal ideológiája volt, amit életében sokan gyűlöletbeszédnek neveztek. Jézus Krisztus az ellenkezőjét hirdette, az Isten országát állította szembe ezzel a világgal. Jézus Krisztus nem politikai aktivista volt. Mindig elutasította azt, amikor politikai szerepre akarták rávenni. A római császárral kapcsolatban is kitérő választ adott. Neki nem ezzel a világgal volt dolga, s nem volt Heródes megválasztását segítő politikai influenszer sem. Jézus Krisztus az Istenbe vetett hitet nem használta politikai célokra, nem rendelte alá egy politikai irányzatnak, és nem igazolt vele egyetlen kirekesztő gyűlöletkampányt sem. Jézus nem lett volna Donald Trump kampányának egyik leghangosabb szószólója sem.

Orbán Viktor március 15-i náci beszéde a hitleri Németország (és más sötét diktatúrák) szóhasználatát idézte, amellyel dehumanizálta azokat, akiknek más a világnézetük, akik kritizálni...