„Nekünk most telt be a pohár, ebből nem lesz változás, és bármilyen módon, ügyvéd úr, segítsen nekünk, hogy át tudjunk jönni az Egyesült Államokba.”
Talán mégsem kellett volna bedőlni a Túró Rudinak, a hortobágyi csikósoknak, a balatoni bikiniknek és bulinegyednek gulyáslevessel. Az orbáni propaganda felsorakoztatta az összes magyar közhelyet, amivel hazacsábíthatja a fiatal értelmiségieket, kutatókat, professzorokat, akik elfelejtették, hogy nem ezek miatt mentek el. S talán
Megjelent egy kiadvány, melynek születési körülményeiről pont annyit tudni, amennyi értelme van: semmi.
Az Orbán-rezsim annak érdekében, hogy ne derüljön ki, hányan hagyják el az országot, nem teszi lehetővé,, hogy a távozók "kiiratkozzanak" az országból. Lehetetlenné teszik a teljes elvándorlást, a magyar lakosságból való kitörlést.
Az IMF és a Világbank látszólag egy magyar projektet támogat, de már egy nyiladozó értelmű kisiskolás is pontosan tudja, mit jelent ez nálunk: a dagadó zsebek tovább tömködését.
Saját állampolgáraikat elüldözik, a külföldről érkezőket - akik nélkül egyre jobban akadozni fog minden szinten az egész ország működése - mocskolják.
Még kétszer annyi ember menne el Magyarországról, mint amennyi már elhagyta az utóbbi években. A kormány úgy tesz, mintha kalandvágyból mennének el az emberek, hogy aztán örömmel térjenek haza, minden országok legtökéletesebbikébe.
Ma már a magyar gazdaság fejlődését akadályozza a kivándorlás miatt növekvő munkaerőhiány.
Galliano polgármester 2000 eurós ajánlattal szeretné megakadályozni, hogy a település kísértetfaluvá váljon.
A magyar fiatalok - és idősebbek - közül sokan külföldön képzelik el az életüket. Miért maradnak kint sokan olyanok, akik kezdetben csak ideiglenes kiruccanásra gondoltak?