2024, július25, csütörtök
KezdőlapAmerikaÁprilis 3-a után kivándorlási hullám indult Amerikába

Április 3-a után kivándorlási hullám indult Amerikába

-

A hírek szerint az április 3-i magyarországi parlamenti választások után drasztikusan megemelkedett az Egyesült Államokba kivándorolni és letelepülni szándékozó magyarok száma. Budapestről többek között erről kérdezte Markó Beáta a Miamiban praktizáló fiatal ügyvédet, Pivarnyik Krisztiánt.

Milyen tanulmányokat folytatott, és mióta él és dolgozik az USA-ban?

2015-ben érettségi után jöttem ki az USA-ba. Budapesten úgy nevezett nemzetközi érettségit tettem le. 13-14 éves korom óta az volt a célom, hogy külföldre menjek. Mindig is az Egyesült Államok volt a vágyam, és amikor megjöttek az érettségi eredményeim Amerikából, akkor egyértelmű volt, hogy ide fogok kijönni. Azt is tudtam, hogy ügyvéd akarok lenni, csak annyi különbség volt, hogy az USA-ban nem lehet egyből ügyvédnek tanulni, hanem előtte el kell végezni egy BA-alapképzést. A Boston University-n egy 3-éves képzést végeztem politológia szakon, és melléktárgyként németet tanultam.

Ezután átjelentkeztem a jogi karra. San Francisco és Miami között hezitáltam, végül az döntött az utóbbi mellett, hogy ki akartam használni, hogy tudok magyarul és tudomásom szerint Floridában nem praktizál sok ügyvéd, aki beszél magyarul, és őszintén szólva, 3 év után már sok volt a bostoni tél, ahol még áprilisban is eshet a hó.

2018-ban kerültem Floridába és 2021-ben fejeztem be a jogi kart, miután a szakvizsgámon elsőre átmentem. 2021 októbere óta praktizálok. Először egy kolumbiai ügyvédnek dolgoztam, de elég hamar függetlenedtem és 2022 eleje óta saját irodám van. Függetlenül akartam dolgozni, a magam ura lenni és egyedül dönteni, hogy milyen ügyeket vállalok el.

Pivarnyik Krisztián, floridai amerikai magyar bevándorlási ügyvéd

Van jogász a családban?

Igen, édesanyám lassan 35 éve ügyvéd. Ő családjoggal foglalkozik, úgyhogy biztos volt valamilyen családi ráhatás, hogy én is erre a pályára kerüljek. De már 13-14 éves koromban eljárkáltam tárgyalásokat nézni és nagyon megtetszett ez a hivatás.

Az fel sem merült, hogy Magyarországon legyen ügyvéd?

 Inkább csak biztonsági okokból adtam be a jelentkezésemet Magyarországon is, ha nem jött volna össze a külföldi egyetem, de mindenképpen szerettem volna pár évet külföldön tölteni és tapasztalatot szerezni. Illetve hatéves koromtól tanultam angolul és spanyolul, az osztálytársaim a világ minden részéről származtak. Az utolsó két év eléggé arról szólt, hogy külföldi egyetemet fogunk megpályázni. Az én évfolyamomról azt hiszem, egyetlen egy ember maradt Magyarországon. Többnyire Nyugat-Európába vagy Ázsiába mentek, Amerikába egyedül én jöttem.

Jól érzem magam Miamiban, nem nagyon fordult meg bennem a hazamenetel.

Mikor függetlenítette magát, az hogyan történt? Kibérelt egy helyiséget, kiírta a kapura a nevét; Pivarnyik Law Firm, és kezdtek jönni az ügyfelek? Vagy hogy indult el?

Gyakorlatilag, igen. Azt azért tudni kell, hogy önmagában egy jogi diploma meg egy cégalapítás és az ügyvédi engedély nem elég ahhoz, hogy az ember vízumot is kapjon az USA-ban.

Karácsonykor hazamentem a családomhoz és év elején már úgy jöttem vissza, hogy felmondtam a munkáltatómnál minden harag nélkül, és február óta egyedül dolgozom a saját cégemben.

Eddigi tapasztalatom szerint az ügyfélköröm 90-95%-a magyar, vagy már itt élő magyarok, vagy olyan magyarok, akik a bevándorlás lehetőségén gondolkodnak. Tehát elsősorban bevándorlásjoggal foglalkozom. Az ügyfelek többsége ezzel kapcsolatos problémákkal keresi fel az irodámat, de dolgozom családjogban is, szeretem ezt a területet is, sokat tanultam róla az egyetemen.

Amerikában – hogy csúnyán fejezzem ki magam – „élvezhetőbb” az ügyvédi pálya, sokkal inkább az ember felkészültségén, fellépésén és a precedensjogon múlik egy-egy ügy megoldása, és ez Magyarországon teljesen más. Ott inkább a jogszabályokat kell bevágni. Amerikában az esetjog és az esküdtszék előtti fellépés egészen más készségeket igényel.

Elvégeztem még egy mesterképzést, ami a zene- ill. szórakoztatóipari jogra fókuszál, ez is egy szakterület, amiben van tapasztalatom és amiben dolgozom. De ehhez olyan kapcsolatrendszer kell, amit még nem építettem ki.

Tehát vízum, tartózkodási– és munkavállalói engedély és hasonlók ügyintézésében segít a zömében magyar ügyfeleinek?

 Igen, bár mostanában egyre több családjogi ügyem van. Úgy vettem észre, hogy az itt élő magyarok, akik általában jól beszélnek angolul, mégis nagyobb bizalmat éreznek, ha magyarul is tudnak kommunikálni az ügyvéddel. Bevándorlás ügyben pedig azoknak, akik már itt élnek az USA-ban, életük legfontosabb mozzanata ez. A bevándorlási papírok megszerzése sokszor komplikált folyamat lehet. Hasznos, ha egy professzionálisan felkészült illető ott áll az ügyfél mögött, segít a papírok beszerzésében, segít az interjúra való felkészülésben, amíg az ügyfél megkapja a letelepedő vagy nem-bevándorló vízumokat.

Bár a legtöbben zöldkártya miatt keresnek meg,

Ha jól értem, többféle vízum van és többféle időtartamra?

Igen, például van a diákvízum, amit egy négyéves alapképzésre lehet megkapni plusz még egy évet munkavállalási engedéllyel, amivel az illető dolgozhat a végzettségének megfelelően egy cégnél, vagy alapíthat saját céget.

Még a munkavízumból is sokféle van, és aki itt végzett egyetemet, őket egyes cégek gyakran már az egyetemen toborozzák, szponzorálják és segítik a letelepedő vízumhoz.

Ez a leginkább járható út, szerintem. Idejönnek egy pár évre, megtapasztalják a környezetet és utána döntenek. Őszintén megmondom, vannak olyan magyar ismerőseim, akik azt tervezik, hogy Amerikából visszaköltöznek Magyarországra. Nem ez a többség, de ilyen is van.

Volt olyan a praxisában, hogy megjelent valaki és azt mondta: itt vagyok öt éve illegálisan, de most szeretném legalizálni az itt tartózkodásomat?

Abszolút! Nagyon sok esetben ez a tapasztalat. Gyakran úgy vágnak neki az „amerikai kalandnak”, hogy nem ismerik a lehetőségeket. Bejönnek átmeneti vízummal, túltartózkodnak és évek múlva keresnek ügyvédet, engem, vagy mást, és megoldást várnak.

Ilyenkor nagyon nehéz úgy papírt szerezni, hogy ne kelljen elhagyni az országot, akkor viszont több, akár 3-10 évre is kitilthatják őket az Egyesült Államokból. Ezután külföldről újra kérhet vízumot és visszajöhet, de vannak esetek, amikor egy életre elúszik a visszatérés lehetősége. Például, ha valaki házassággal próbál letelepedési vízumot szerezni és a Bevándorlási Hatóság rájön, hogy a házasság nem valós, akkor tíz év után sem jöhet vissza.

Szóval sokan nem tájékozódnak a kivándorlás előtt, vagy rossz helyen tájékozódnak, mert vannak lehetőségek akár az átmeneti vízumokkal, akár konzulátuson keresztül.

Gondolom, most Magyarországból kiindulva – és ön is ismeri a magyarországi viszonyokat –, feltételezem, hogy Amerikában az nem megy, hogy „te ismered az ügyintézőt és a kapcsolatok és a boríték stb.”, mert Magyarországon enélkül gyakorlatilag nem lehet elintézni semmit.

 Abszolút egyetértek. Ott nőttem fel, sok barátom, ismerősöm, családtagom dolgozik Magyarországon, akiktől szoktam hallani történeteket. Nem, az amerikai Bevándorlási Hatóságnál ez nem működik. Elég belegondolni abba, hány kézen megy át egy ilyen kérelem!

Vegyük példának a házasság miatt kérelmezett zöldkártyát. Összeállítjuk a dokumentumokat, beküldjük a Bevándorlásügyi Hivatalnak, ott átmegy egy csomó ügyintéző kezén, velünk nem is beszélnek, esetleg kérnek további dokumentumokat, bizonyos vízumoknál behívnak interjúra.

Már csak azért is képtelenség, mert jelenleg 5 millió kérelem van függőben az USA-ban, ahogy elmondták egy konferencián, amin nem rég vettem részt. Itt tartják magukat az előírásokhoz és ekkora mennyiség mellett nem lehet ügyeskedni, mint Magyarországon.

Annyit azért megjegyeznék, hogy az eljárást, az ügyintézők hozzáállását tekintve sok függ attól is, hogy milyen elnök van kormányon. Nem állítom, hogy túl nagy különbség lenne a Biden-kormány vagy a Trump-kormány között a vízumkérelmek elbírálásában, de Biden továbbképzésre küldte a bevándorlással foglalkozó ügyintézőket, míg Trump elválasztotta a kiskorú gyerekeket a szüleiktől vagy más országba küldte őket vissza, mint ahonnan jöttek.

De én úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok bevándorló ország, és ez a mentalitás még mindig él itt. Az utóbbi évek retorikája nagyon ellenszenves volt, de az elnökváltással ennek egy része a visszájára fordult.

Ez az ország büszke arra, hogy sokan akarnak idejönni, és nem teszi egyszerűvé. Ami a magyar médiában lecsapódik, hogy a Biden-kormány óta tömegek vannak a határon és kezelhetetlen a helyzet, az nem felel meg a valóságnak. Mindig is sokan voltak a határon és mindig is voltak elzáró központok, viszont Biden alatt sokkal humánusabban bánnak velük és több lehetőségük van papírszerzésre.

Erről jut eszembe, hogy menekültekkel is foglalkozom. Ritkábban fordul elő, hogy Európából valaki menekültstátuszt kérjen, de előfordulhat politikai okból, szexuális orientáció vagy rassz miatt. Az utóbbi időben sok megkeresést kaptam ukránoktól és oroszoktól egyaránt. Az egyik orosz ügyféllel együtt végeztem Bostonban, és jelenleg menekültvízumot szeretne kapni az egész családjával. Jelenleg egy magyar kliens ügyén is dolgozom. Szóval, változhat úgy a helyzet, hogy az ember jogosult lehet.

A bevándorlási jog szövetségi jog vagy van különbség az egyes államok között?

Alapvetően federális jog. A Kongresszus meghozza a törvényeket, amelyeket a Bevándorlási Hivatalnak kötelessége bevezetni és általánosan érvényesíteni. Ez évszázadok óta így van. Ha jól emlékszem, 1789-ben született az első úgy nevezett „open door policy” [nyitott ajtó elve/politikája] rendelet, amikor mindenki jöhetett. Természetesen ez nagyon sokat változott.

Az eddig elmondottak alapján feltételezem, hogy a szigorú federális előírások miatt nem tehetnek különbséget aszerint, hogy ki honnan jött. Mégis a gyakorlatban van-e ilyesfajta megkülönböztetés egyes nációk között?

Például az 1800-as években az olasz és a német bevándorlókat nem preferálták. Később ugyanígy volt a balti államokból érkezőkkel. És nem preferálás alatt azt értem, hogy külön megvágták a kvótát, ami alapján bejöhettek az USA-ba. Vagy például az 1900-as évek elején rengeteg kínai volt itt, akik a vasutat építették, és mikor kész lett, akkor olyan törvény született, amiben egyszerűen megtiltották a kínaiak letelepedését. De van ellenpélda is, ami minket is érint, ’56 után, a forradalom után megemelték a kvótát, hogy több magyart engedhessenek be.

Mindezzel együtt az amerikai törvényhozásban még mindig olyan emberek ülnek, akik hisznek abban, hogy Amerika bevándorló ország, szüksége van bevándorlókra. Ezért azt gondolom, hogy nyitva állnak a lehetőségek, csak nem olyan egyszerű, mint mondjuk, 25 évvel ezelőtt.

Mit tudnak az amerikaiak Magyarországról?

Egyre többen tudnak egyre többet, ami valószínűleg azért van, amilyen hírek jönnek az országról a nemzetközi sajtóban, amik az esetek 98%-ában nem éppen pozitívek. Ahogy a beszélgetésünk elején mondtam, én is okkal vagyok itt és okkal nem akarok visszamenni Magyarországra. Sokan tudják, mi a helyzet.

Számomra a leginkább sokkoló… vagy hogy mondjam, a legnagyobb felismerést a választások másnapja, harmadnapja és az azt követő hét hozta. Konkrétan az, hogy amikor negyedszerre is megválasztották az Orbán-kormányt, napi szinten kaptam 15-20 e-mailt, telefonhívást, facebook megkeresést, hogy „nekünk most telt be a pohár, ebből nem lesz változás, és bármilyen módon, ügyvéd úr, segítsen nekünk, hogy át tudjunk jönni az Egyesült Államokba.” Sok ügyfelem lett közülük, akikkel a vízumkérelmen dolgozunk és próbálok segíteni nekik.

Azok a magyarok, akik már egy ideje az USA-ban élnek, mennyire tudnak beilleszkedni? Általában mi a vélemény róluk? Ott is folytatják-e a kiskapukeresést, a törvények kijátszását, a sorban tülekedjünk előre, a közlekedésben söpörjük le a másikat és így tovább?

 A többség, akik jó ideje itt vannak, tudott akklimatizálódni és be tudott illeszkedni. Pláne, ha Floridáról, New Yorkról vagy Kaliforniáról beszélünk. Amerika hatalmas olvasztótégely, aki ezt nem szereti, sosem fog beilleszkedni. Úgy látom, itt sokkal jobban megy a beilleszkedés és a sok náció együttélése, mint Európában.

Van a magyarok között egy kisebb rész, akik nagyon a szélsőjobb felé húznak, nem szeretnek itt lenni és vissza akarnak menni Magyarországra. Az én ismeretségi körömben a magyarok okkal vannak itt, ahogy én is, és most finoman fogalmaztam.

Nagyon ijesztő az a tendencia, ami elindult Magyarországon, és ezért én azt látom, hogy ha szóba elegyedek itt valakivel, sokkal többet tud Magyarországról, mint korábban, de nem a pozitív dolgokat.

Végül, mi volt eddigi praxisának legizgalmasabb, legkülönlegesebb vagy legérdekesebb ügye?

 Életem eddigi legérdekesebb ügye: egy dél-amerikai férfi elmenekült a hazájából, miután halálos fenyegetéseket kapott a szexuális orientációja miatt, az élettársát megöltek és rendőrök bántalmazták, fenyegették, hónapokon keresztül bujkált az országban, majd az USA-ba menekült. Illegálisan lépett az Egyesült Államokba és elfogta az ICE [Bevándorlási és Vámhatóság], amikor egy kis csónakkal próbált bejutni. Embercsempészek hozták pár menekülttel együtt. Elzáró központban volt hónapokig majd, amikor egymásra találtunk elvállaltam az ügyét. 4 hónapon keresztül szakértőket kerestem az országából és az USA-ból, heti 3 alkalommal készültünk a menekültstátuszi interjújára. Az interjú jól sikerült és később a tárgyalás is, megkapta a menekültstátuszt, most pedig már zöldkártyás, állandó letelepedési engedélye van.

Köszönöm szépen a beszélgetést.

Én is köszönöm a lehetőséget.







Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések