Tag: Sulyok

Magyar Péter még javában a Fideszben ette a belső ellenállók keserű kenyerét, megnyomorítva három év alatt kétszáz millió forinttal, amikor Iványi Gábor már a rendszer keresztre feszített mártírja volt, s már egy ciklussal korábban is őt akarta a nép köztársasági elnökjelöltnek (amit csalárd módon megfúrtak). Ezért, ha valódi rendszerváltás lenne, s a nép választhatna köztársasági elnököt, akkor az Iványi Gábor lenne. Magyar Péter azonban egy ilyen fontos választást nem bíz az óellenzéki mentalitással rendelkező népre, inkább maga veszi kézbe az ügyet. Iványi Gábort éppen az alkalmassága és a függetlensége zárja ki a versenyből. Ez mindent elmond arról, ami zajlik. Ezért arra viszont mindenki mérget vehet, hogy Magyar végül saját jelöltjét fogja megszavaztatni a frakciójában ugyancsak bábként viselkedő képviselőkkel. Magyar eljátssza megint azt a bohózatot, amivel a demokráciát járatja le, hogy várja a jelölteket mindenkitől, mintha a jelöléseknek bármiféle szerepe lenne. Magyar minden alkalommal csalt, amikor úgy tett, mintha demokratikusan választana, vagy döntene el bármit, kezdve saját EP-mandátumától a "Tisza" képviselőjelöltek kiválasztásáig, s ez ezúttal sem lesz másképp. Saját jelöltje lesz a befutó, s ő újra elbábozza, mintha meghajolna a köz (saját fanatikus Facebook-követői) akarata előtt. Ahogy szemfényvesztés Sulyok eltávolítása is, s annak interpretációja, mintha ezzel az Orbán-rendszert váltaná le, holott éppen azt teszi most is, ami cáfolja ezt: csupán személycserék vannak, rendszerváltás nincs. Orbán embereit ugyanazzal a módszerrel Magyar embereire cserélik. Ahogy nem sok jót várunk attól az alkotmánytól sem, amit Magyar Péter ad majd az országnak, mert az nagyjából ugyanezzel a módszerrel váltja majd fel az alaptörvényt. Orbán is írt magának egy alaptörvényt, Magyar is ír magának egy alkotmányt, amely a lényegét tekintve nem sok mindenben különbözik majd a másiktól. Erre pedig abból következtetünk, ahogy a köztársasági elnökválasztást is elbábozza, és ígéretei ellenére saját embereivel a saját jelöltjét választatja meg, s nem bocsátja népszavazásra a jelölteket. A köztársasági elnökválasztást igazi népszavazás esetén magasan Iványi Gábor nyerné, abszolút megérdemelten, s ez rendszerváltást jelentene. De Magyar éppen ezért nem közvetlenül választat köztársasági elnököt, mert Iványi Gábor igazi köztársasági elnök lenne: ahogyan Orbánnak nem volt, így neki sem lenne a bábja. Ha Magyar valóban igazi köztársasági elnököt akarna, s nem egy bábot, akkor ő maga javasolná az erre legalkalmasabb és legméltóbb személyt, Iványi Gábort. Megismételjük: ha Magyar valódi köztársasági elnököt akarna, Iványi Gábort javasolná. Ha népszavazás lenne, Iványi Gábor nyerne. Ezért nincs népszavazás. Tudjuk, majd kitalálnak minden hazugságot, hogy őt miért nem lehet. Vagy megpróbálnák rávenni, hogy ő maga lépjen vissza. De még ezt sem kockáztatja. Üdvözöljük Magyarországot a NER-ben.

Azt nem szükséges mondani (mégis mindenki megteszi, aki az eltávolítás módját és okát firtatja), hogy Sulyok Tamás egy minden tekintetben méltatlan, alkalmatlan személy a köztársasági elnöki poszt betöltésére, a NER ideáltipikus bábfigurája, akit azért helyeztek a pozíciójába, hogy ne lássa el a funkciót, ne legyen a fékek és ellensúlyok része. Még ez sem elég, mert apja nyilastámogató múltjának letagadásával morálisan összeférhetetlen a pozícióval, s mint magyar földeket külföldiek kezére játszó zugügyvéd, jogilag is elfogadhatatlan, mert bizonyítottan bűncselekményeket követett el. Eltávolításának azonban nemcsak a módja kérdéses, hanem az oka is. Annál is inkább, mert Magyar Péter nem antitézise és ellentéte a Fidesz ideológiájának és rendszerének, amelyben 14 éven át nem talált kivetni valót, egészen addig, amíg nem fosztották meg NER-lovagként a tisztességtelen fideszes pénzforrásaitól. Emellett az Orbán-rendszer számos kétes figurája (ő maga is az) maradhatott a pozíciójában. Ahogyan a volt pénzügyminiszter, Varga Mihály szerepe is kétséges, miután az orbáni önkényuralmi rendszerben a pézügyminisztersége alatt zavartalan folyt az ország szervezett kirablása. De Varga maradhat jegybankelnök, ami rendkívül bizalmi pozíció, de sorolhatnánk másokat is, míg az egyszem Sulyoknak közellenségként távoznia kell. Ez azért is felvet kérdéseket, mert Sulyok Vargához hasonlóan jelezte, hogy kész kiszolgálni Magyart és kormányát, s ezt bizonyította is. Sulyok nem létező gerincét nem törné meg az, hogy Orbán után Magyar Péter bábja legyen. Neki mégis mennie kell. Ebben az esetben csak két oka lehet a könyörtelen levadászásának: az egyik, hogy Magyar Péter egy olyan elvhű demokrata (amivel eddig nem ismert oldalát ismernénk meg), aki magának sem tűr meg egy bábot, mert neki olyan független köztársasági elnök kell, aki féke és ellensúlya a kormánynak, a parlamenti többségnek, s jelenlegi vezetőjének, saját magának. Erre az eshetőségre nagy tétekben nem fogadnánk. A másik lehetséges indok, hogy Magyar Sulyok helyett saját bábot akar. Egy saját Sulyokot akar a köztársasági elnöki székbe ültetni, illetve valakit nagyon meg akar ajándékozni a nagy presztizssel járó funkcióval. Azt a lehetőséget kizárhatjuk, hogy Magyar csupán ezzel akarja demonstrálni a rendszerváltást, mert olyan propaganda és üldözés senki ellen nem folyik, mint Sulyok ellen. Más bebetonozott bábokról semmit nem hallani. Az is nevetséges például, hogy még mindig a Fidesz legfőbb ügyésze van pozícióban, és nem indít semmiféle eljárást Orbán és bűntársai ellen, ami szintén nem zavarja Magyar szemét. Talán azért nem, mert nem bánja, s ez egybevág a szándékaival. Sulyok kétes formában történő levadászása nem azért kétes, mert nem jogos, hanem azért, mert megkerüli annak kimondását, hogy Orbán rendszere autokrácia (világosabban: diktatúra) volt, s nem ezen a jogcímen távolítják el az önkényuralom bábját a székéből, a jogállam létrehozásának nevében, hanem személyre szabott alaptörvénymódosítással. De ez nem minden, mert a szándék akkor mutatja meg az igazi arcát, amikor Magyar megnevezi Sulyok utódját, akit mindjárt meg is szavaztat a - Sulyokhoz hasonlóan báb szerepét betöltő - parlamenti képviselőivel. Akkor meglátjuk, miért volt ennyire fontos éppen a készséges és "nyájas" Sulyok menesztése. Vajon kinek készíti Magyar a helyet?

Sulyok az elutasító nyilatkozában egyértelmű hűségesküt tett, és megígérte, hogy Magyar Péternek éppen olyan kritikátlan és elvtelen kiszolgálója lesz, mint amilyen Orbánnak volt. Magyart azonban ez nem elégíti ki, neki saját köztársasági elnök kell, akit ő ültet díszletnek a köztársasági elnöki székbe. A közvetlen köztársasági elnökválasztást sem meri megkockáztatni, mert nem biztos abban, hogy az ő jelöltjénél nem lenne népszerűbb, s a feladatra alkalmasabb jelölt, akit a többség megválaszt (például Iványi Gábor). Ez pedig morálisan is megkérdőjelezi a Sulyokkal szembeni akcióját, mert Sulyok helyére nem egy valódi köztársasági elnököt akar állítani, hanem egy másik ("tiszás") Sulyokot. A durva támadás és a megalázás azt eredményezheti, hogy a Sulyokkal szembeni fellépés veszélyesebb és ellenszenvesebb lehet, mint maga Sulyok. Az önkény még egy rossz köztársasági elnök esetében sem elfogadható. Főleg, ha Magyar nem helyre akarja állítani a köztársaságot, hanem birtokba akarja venni ugyanazokat az intézményeket, amelyeket korábban a Fidesz uralt. Az agresszív hatalomgyakorlás könnyen szimpátiát kelthet az iránt is, akit sokan alkalmatlannak tartanak. A túlzott erőfitogtatás gyakran legitimálja az ellenfelét, ha valaki annyira túlfeszíti a húrt, hogy saját ellenfelét teszi rokonszenvessé. Az agresszió mártírt csinálhat Sulyokból.  Mindez azt a kontraproduktív helyzetet hozza létre, hogy akik Sulyok megválasztása ellen is tiltakoztak, s az elmozdításával egyetértenének, Sulyoknak kezdhetnek el szurkolni, mert a jelenlegi helyzetben egy korlátlan hatalommal rendelkező, s láthatóan azt megtartani szándékozó akarnok áll vele szemben. Aki azért akarja törvénytelenül elmozdítani (azért trollkodik, terrorizálja, azért alázza meg naponta), hogy a helyére a saját Sulyokját ültesse. Az agresszió szimpatikussá teszi az áldozatát, és Magyar színházias terrorjával szemben azért szurkolhtnak egyre többen, hogy az emberi méltóságában megalázott Sulyok szedje össze magát, s rúgja ki a köztársasági elnöki palotából az agresszort. Erre nyilvánvalóan nem kerül sor, mert Sulyokból hiányzik ez a fajta öntudatos és méltóságteljes fellépés, éppen ezért választotta Orbán. De enélkül is, Magyar fellépése Sulyok mellé állíthatja azokat is, akik méltatlannak és alkalmatlannak tartják a feladatára, akik a diktatúra egyik maradványát látják benne. Annál is inkább, hogy funkcióját tekintve egy ugyanolyan bábra akarja cserélni, ezért akarja kirúgni, nem pedig azért, hogy helyreállítsa a köztársaságot. Sulyok ellenállása a rendszerváltás szempontjából hasznos lehet, mert az alaptörvény megváltoztatására kényszerítheti Magyart, aki ezért nem teheti meg, hogy csak úgy beüljön Orbán rendszerébe következő diktátorként. Nem mintha ezt meg lehetne akadályozni. De legalább ne legyen olyan könnyű, s az általános iskola 6. osztályát elvégzett népességtől felfelé mindenki számára nyilvánvaló legyen, hogy Magyar az új diktátor, aki semmi mást nem csinál, csak Orbán embereit a sajátjaira cseréli. Ha ez az agresszió folytatódik, ellentétes hatást válthat ki, mert az emberek igazságérzetét az erősítheti, ha ehhez a performanszhoz Sulyok nem asszisztál. Sokak számára elégtétel lehet, ha Magyar nem képzelheti azt, hogy bármit megtehet. Ennek a színjátéknak a legtragikusabb vége az lehet, ha egyszer az jön ki az emberek száján, hogy "hajrá Sulyok"!

Miközben Sulyok Tamást báb szerepe miatt alázza, ő maga is bábot csinált belőle, s nem lehet tudni, kinek szemelte ki Sulyok székét, amiért annyira fontos az egyébként mind személyében, mind szakmailag alkalmatlan és méltatlan Sulyok eltávolítása. De ennél is súlyosabb fejlemény, hogy miközben a figyelmet Sulyokra irányítja, szó sem esik Sulyok "gazdájáról", Orbánról, a tolvaj családjáról, a lányáról, a vejéről, az apjáról, a feleségéről, a testvéréről, a strómanjáról, az elrabolt százmilliárdokról. Sulyok és az összes látványelem, díszlet és epizódszereplő, megannyi rikácsolós fordulat figyelemelterelés, hogy ne kelljen a rendszer irányítóival, a rendszert irányító szervezett bűnözői csoport tagjaival, az Orbán-maffia vezetőivel és irányítóival foglalkozni. Rágódjon a köznép azon, hogy milyen gazdagság van a Karmelita falain belül, de ne jusson eszükbe, hogy akik ezt a luxust folytatták, Hatvanpusztát ellopták, felépítették, az ország javait törvénytelenül birtokolják, szabadlábon vannak. A bűnbakokkal szemben lesz elszámoltatás, amivel kielégítik a tömeg jogos igazságérzetét, de a fő bűnösöknek szól a békés átmenet. Ám amíg Orbánt, a családját, Mészáros Lőrincet és a családját, a letelepedési kötvényes korrupt propagandaminiszter Rogánt, az orosz kém Szijjártót, a pitiáner tolvaj Lázárt, a korrupciós szerződéseket kötő honvédelmi minisztert és a társaikat nem állítják bíróság elé, és törvényesen nem ítélik el őket, addig igazság és béke nem lesz, Magyar pedig gyanúba kerül. A gyanú pedig az, hogy a hatalmat oly könnyen átengedő Orbán megegyezett Magyar Péterrel, átengedte neki a hatalmat, és cserébe szabad elvonulást, vagyona megtartását, családja és strómanjai védelmét kérte. Magyar pedig megígérte. Van egy lista Magyar kezében, hogy kik érinthetetlenek. Ha ennek a láthatatlan, de sejthető listának a tagjai megmenekülnek, akkor Magyar nem legyőzte Orbánt, hanem kimenekítette, egérutat adott neki, megegyezett vele a nép feje fölött, és átvertek mindenkit. Akkor nemcsak az egész világ színház, hanem Magyar Péter választási győzelme, kormányzása, igazságtétele, minden beszéde és ígérete, a rendszerváltásról nem is beszélve. Akkor a Fidesz így újította meg magát, az Orbán-rendszert, a diktatúrát. Akkor a kiégett és megutált első vonal átadta a helyét egy fiatalabb generációnak, amely elölről kezdi az illiberalizmus eleve halálra ítélt kísérletét. Akkor Magyar Péter a bolondját járatja mindenkivel és az orránál fogva vezeti az országot.

De a legnagyobb hibát harmadszorra azzal követte el, amikor azt a magyarázatot adta, hogy a hivatala közölte: "még várta a hivatalos és részletes tájékoztatást, a megerősítést a Munkács elleni rakétatámadás körülményeiről, felelőseinek és végrehajtóinak kilétéről". Ez a mondat elárulja, hogy az orbáni propagandában még nem volt eldöntött, hogy ki lesz a végrehajtó. Még nem döntöttek a "végrehajtók kilétéről". Miután Szamoa nem jön szóba a lehetséges végrehajtók között, ha nem az oroszok, akkor csak az ukránok lehettek. Ezt a módosítást és utána a magyarázatot nem lehet másképp értelmezni, mint úgy, hogy felmerült annak lehetősége, hogy a magyar kommunikációban ukránok lesznek a tettesek. Annak ellenére, hogy Zelenszkij és az ukrán külügyminiszter is elítélte a támadást. Sulyok lebuktatta az egész bandát, hogy megfordult a fejükben: a Munkács elleni támadást Ukrajnára fogják, ami a diplomáciai szokások szerint csak néhány órával szokta megelőzni a hadüzenetet. Aki ezt kitalálta, ezt a lehetőséget kockáztatta. De meggondolták magukat. Az "orosz béke" felkent európai apostola kevés híján beléptette Magyarországot az oroszok oldalán katonailag is a háborúba. A KGB-s észjárást ismerve az sem kizárt, hogy az egész a Kremlben megtervezett provokáció volt, hogy bevonják a háborúba Magyarországot.

A magyar állam szűnt meg létezni, amely megőrzi a rendet, fenntartja a törvényességet, ellátja a közfeladatokat, megőrzi a közjogi méltóságok tekintélyét és funkcióit, az országot működteti. Az egykori magyar állam romjai, intézményeinek romjai és paródiája létezik, az ország élhetetlen és közveszélyes, alapjaiban működésképtelen. Az államfői újévi beszéd elmaradása pontosan mutatja, hogy nincs államfő, s nincs állam, egy nyilasivadék, alkalmatlan, méltatlan és szánalmas bohóc tölti be formálisan a funkciót, amely elveszítette köztársasági elnöki jellegét. Egy olyan idióta, aki bábnak sem jó, mert a bábot sem mozgatja már senki. Megszűnt a magyar állam látszólag is létezni. Ennek az ökörnek meg kellett volna mondani, hogy a világ minden államában az elnök, a király vagy az államfő mond újévi beszédet, kifejezve a nemzet egységét, az állami létet, amit ő nem tehet át karácsonyra akkor sem, ha nincs mondanivalója és már beszédírója sincs. De ez a káosz, fejetlenség és nihil pontosan kifejezi, hogy ez az állam nem létezik. Az, hogy Magyar Péter személyében egy totális elmebeteg, nárcisztikus pszichopata, egy agresszív gátlástalan gazember, a magyar közélet NER által kitermelt legmocsokabbja (aki még nekik is sok volt), egykor értelmes és demokrata ellenzékiek támogatásával tölti be az űrt, ami a magyar állam helyén keletkezett, az ország tragédiája és mélypontja.

Súlyos támadás érte az emberi agyat, a közízlést és a társadalmi nyugalmat. A propaganda elindította minden idők legmerevebb, legunalmasabb, legantipatikusabb náci zugügyvédjét, a jelenleg...

Az ügyészség a papírformának megfelelően elutasította Dobrev Klára Sulyok Tamás elleni feljelentését, elévülésre hivatkozva. Ha fordított felállás lenne, a Fidesz teljes torokból azt követelné,...

Ez azt jelenti, hogy Magyar nem "felrázta" az embereket, hanem hazudott nekik, becsapta őket. Ahogy azóta is hazudik, mesterségesen stresszeli és hiszterizálja őket. Egy szélhámos színházát látjuk, aki bolondot csinál az emberekből, akik bedőlnek a goebbelsi propaganda náci technikájának. Az elmúlt száz év legnagyobb csalása játszódik a szemünk előtt. Ehhez képest Dobrev Klára leleplezte Sulyok Tamás köztársasági elnököt, aki nagy nemzeti lózungok mellett közreműködött egy olyan csalássorozatban, melynek során magyar földet játszottak külföldiek kezére. Dobrev Klára nem fűtötte a kedélyeket, mint Magyar, hanem a bizonyítékait elvitte az ügyészségre és megküldte a teljes magyar sajtónak. Ez a tisztességes eljárás. Szemfényvesztés helyett tények, valódi leleplezés. Az ügy jogi lépései bonyolultnak tűnhetnek, de a lényege nagyon egyszerű. Zsebszerződést kötött egy osztrák cég az ügyvezetőjével, aki strómanként megvásárolta a földeket, majd a vételárat hamis szerződések alapján más jogcímen fizették ki neki. A zsebszerződést aztán mindenféle más színlelt szerződésekkel bástyázták körül, ebben vett részt Sulyok.

Első találkozóján sem hagyott kétséget afelől, hogy Orbán bábja, nem a pártok felett álló semleges és független köztársasági elnök. A nyilatkozatai alapján a kormánypolitikát adta elő, kerülte az Orbánt és Andrzej Dudát elválasztó orosz háború megítélésének kérdését. A lengyel elnökkel azonos fasiszta nézeteket megerősítették, az oroszokról Sulyok hallgatott. A megjelenésében is egy öreg nyilasra emlékeztető Sulyok, akiről már csak egy karszalag hiányzik, gazdájának megfelelően a lengyel fasisztákkal együtt egy nagy migrációs válság eljövetelében reménykedik, hogy lehessen erősíteni az európaellenes fasiszta propaganda révén a nyomást a demokratikus államok lakosságára az idegengyűlölettel.   A minél nagyobb káosz és hisztéria érdekében Duda lengyel határőröket ígért a magyar határ megvédésére, ami a magyar állam feladata és dolga. A lengyel neofasiszta és a régi vágású magyar náci találkozója jó hangulatban zajlott.

Sulyok köztársasági elnök "filoszemitának" nevezett apja dögkeselyűként csapott le zsidó kollégája, a haláltáborba deportált dr. Lőwy Endre ügyvédi irodájára. Eszes Beáta kutatása szerint "a székesfehérvári gettósítás 1944. június 5–10., az Auschwitz felé induló bevagonírozás június 11–26. közt zajlott. Sulyok június 7-én vette át gettóba zárt zsidó pályatársa irodáját és ügyfeleit. A nemzetiszocialista uszító cikket június 17-én tette közzé a Fejérmegyei Naplóban. ... Zsidó iroda átvételére külön jelentkezni kellett, önkéntes volt". Ez azt jelenti, hogy Sulyok "filoszemita" apja két nappal a gettósítás kezdete után, Lőwy Endre elhurcolását követően, mindenkit megelőzve, azonnal lecsapott zsidó kollégája ügyvédi irodájára. Meg sem várta, hogy a gettóból deportálják. Majd tíz nap múlva, a filoszemitizmustól duzzadó Sulyok László megyei nemzetiszocialista vezető, a megyei lapban magasztalta azokat, akik Lőwy Endrét gettósították és meggyilkoltatták. Eszes Beáta hangsúlyozza, hogy senki nem felel az őseiért, ez nem "apák és fiúk", "anyák és fiúk" történet. A baj az, hogy a köztársasági elnök hazudik, meghamisítja, megszépíti a családja múltját. Az új információk szerint Sulyok úgy állította, hogy apját halálra ítélték, hogy három évvel korábban is tudta, hogy ez nem igaz, az Indexnek egy szóval sem említette ezt. Ezek szerint még a magyarázatként előadott "családi legendárium" is hazugság. A köztársasági elnök a nyilas, náci apjáról hazudik, tisztára mossa.

A hazugság alátámasztására viszont Sulyok azt a képtelen állítást tette, hogy az apja „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”. Megértük ezt is, eljutottunk ide is, előttünk áll az első filoszemita nyilas, nemzetiszocialista hős náci. Ilyennel még a NER-ben sem mert előállni senki, még Bayer Zsolt sem nevezte a nyilas nagyapját filoszemitának, ami több annál, minthogy nem antiszemita, pedig ő is szépítette a nyilas őse múltját. Mivel Sulyok az alkotmánybíróság (csupa kis betűvel) elnöki posztjáról ejtőernyőzött másik pozícióba, ahol egy fasiszta, antiszemita és náci diktatúrát fedez, ezért a hihetetlen tény ellenére, hogy az alkotmánybíróság nem vette észre az alkotmányos rend megdöntését és a jogállam felszámolását, a pozíciója miatt keltett némi illúziókat. Azonban ez az érvelés az új köztársasági elnök személyiségének olyan súlytalanságáról árulkodik, ami ijesztő. Az, hogy egy jogász végzettségű köztársasági elnök a "családi legendáriumra" hivatkozva tartja fenn az apjáról szóló és általa terjesztett hazugságokat, miután szembesítik azokkal a tényekkel, amelyek cáfolják azt, mégpedig egy halálos ítélet tekintetében, az még azt is megkérdőjelezi, hogy ez a szélhámos faszi életében elvégezte-e a jogi egyetemet. Már az is kiderült róla, hogy régebben orrgazdaként arannyal csencselt, de az semmi ehhez képest.

Orbán Viktor munkáját nagymértékben nehezíti, hogy fent kell tartania az autokráciában a demokrácia hamis látszatát, ezért külön embert kell foglalkoztatnia, aki aláírja azt, amit...