2024, április15, hétfő
KezdőlapMagyarországKiemelt hírekSulyok apja soha nem bujkált, senki nem üldözte, viszont az anyja családja...

Sulyok apja soha nem bujkált, senki nem üldözte, viszont az anyja családja is antiszemita volt

-

Eszes Beáta, a Jad Vasem Archívum Magyarországi Kutatócsoportjának tagja (a csoport vezetője Karsai László történész, aki a Sulyok-botrányt kirobbantotta) a HVG-ben közölt újabb tényeket Sulyok Tamás köztársasági elnök apja múltjáról közölt valótlan állításaival kapcsolatban. Ezek szerint Sulyok immár három éve tudta, hogy nem igaz, amit mond.

Sulyok Tamás három évvel ezelőtt még nem tudta, hogy az apját halálra ítélték, ez derül ki az Indexnek adott interjújából. Márpedig Sulyok ezt állította a Kolozsvári Krónikának 2023. augusztus 24-én adott interjúban, ám az Indexnek egy szóval sem említette ezt. Ha valaki apját halálra ítélik, és az állítólag úgy úszta meg a gonosz kommunisták kivégzését, hogy bujkált, arra a fia általában emlékszik minden alkalommal, amikor a múlt szóba kerül.

De Sulyok az Indexnek ezt mondta az apjáról: „Apám nemcsak a praxisát, hanem a teljes vagyonát is elvesztette. Az volt a balszerencséje, hogy egy harmincas évek végi bontóperben képviselt ügyfelének az ellenérdekelt házastársa lett a háború után a kommunista párt székesfehérvári első titkára. Mivel édesapám ott ügyvédeskedett, gyorsan eldőlt a sorsa. Ha akkor hazamegy, talán meg is ölik. Szerencsére nem ment haza, hanem bujkált. Ez ilyen világ volt.”

Eszes Beáta rámutat egy fontos ellentmondásra, hogy Sulyok az erdélyi lapnak azt mondta, az apja „a háborút követően” vállalta el „ingyen” egy asszony válóperes ügyét, akinek „a férje a kommunista párt helyi titkára lett”, aki a népbírósággal halálra ítéltette az apját. Három évvel korábban viszont azt mondta, hogy ez a válóper a harmincas évek végén történt. Ekkor azonban Sulyok apja még ügyvédbojtár volt, önálló ügyet nem vihetett.

A szerző felteszi a kérdést, vajon „melyik 1945 utáni pártelnök férfiú lett volna olyan bosszúszomjas, hogy a válópere után öt-nyolc évvel még mindig a tőle elvált asszony ügyvédjét üldözze”? Karsai László bebizonyította, hogy Sulyok apját soha nem ítélték halálra. De mikor volt olyan, hogy helyi párttitkárok halálos ítéleteket intéztek el?

Sulyok hogyan értette az Indexnek előadott másik verzióban, hogy ha az apja „hazamegy, talán meg is ölik”? Mikor lehetett valakit csak úgy megölni, mert az illető a volt felesége válóperes ügyvédje volt? Sulyok azt akarja elhitetni, hogy „ez ilyen világ volt”. Egyáltalán nem ilyen világ volt. Ahogy nevetséges hazugság a bujkálás is. Eszes Beáta kikutatta, hogy Sulyok apja egyáltalán nem bujkált, hanem Kiskunfélegyházára nősült, amiről a helyi újság is hírt adott.

Sulyok apja azért került Kiskunfélegyházára, mert a felesége kiskunfélegyházai lány volt, akinek az apja a kiskunfélegyházi Szent László Gimnázium 1940-ben nyugalomba vonult igazgatója, tanügyi főtanácsosa volt. Szó sincs semmiféle bujkálásról, ami egyébként is nevetséges, amit bizonyított Karsai László és Ungváry Krisztián is. Senki nem kereste és nem üldözte Sulyok Tamás apját, kamarai tagságát nyilas és náci múltja miatt törölték.

Sulyok az apját filoszemitának nevezte, aki a Fejér megyei nemzetiszocialista párt vezetője volt, s a holokauszt alatt a deportálást végző nácibarát kormányt éljenző cikket jelentetett meg. Eszes Beáta kutatásaiból azonban kiderül, Sulyok családja anyai ágon is súlyosan antiszemita gyökerekkel rendelkezett. Az anyja és testvérei olyan események résztvevői voltak, mint pl. egy 1940-es Tormay Cecile-emlékest. Bolesznyné, az anyjuk, Kecskeméten 1928-ban Tormay Cecile oldalán kísérte a kormányzónét, Horthynét. A Boleszny házaspár tagja volt a Revizionista Ligának is.

Sulyok apja egyszerűen a feleségét követte Kiskunfélegyházára, ahol nagyon is nyilvános életet éltek. Eszes Beáta erről az írja, hogy „Sulyok László fehérvári ügyvéd felesége, a köztársasági elnök édesanyja bolond lett volna kisgyermekeivel nem hazamenni a kiskunfélegyházi módos szülői házba, mintsem teljesen fölöslegesen bujkálni, különösen, hogy meg sem akarták találni őket, dacára a széles körben hirdetett esküvőjüknek”.

Nemcsak a halálos ítélet, hanem a bujkálás és az üldöztetés is hazugság: „Sulyok László fehérvári ügyvédet nem származása, hanem pályatársai előtt sem meglepő szélsőséges, nácibarát világnézettel megírt cikke és a (magyar) nemzetiszocialista párttagsága miatt törölték a kamarai tagságból. Ügyvédi jogosultságát ezzel elveszthette, de jogász diplomáját nem. Fehérvári, fővárosi, valamint kiskunfélegyházi jogász- és minisztériumi családi és baráti kapcsolatok útján végül jogtanácsosi munkakörben folytatta életét feleségét követve, Kiskunfélegyházán.” Ennél láttunk már nagyobb üldöztetést is.

Sulyok köztársasági elnök „filoszemitának” nevezett apja dögkeselyűként csapott le zsidó kollégája, a haláltáborba deportált dr. Lőwy Endre ügyvédi irodájára. Eszes Beáta kutatása szerint „a székesfehérvári gettósítás 1944. június 5–10., az Auschwitz felé induló bevagonírozás június 11–26. közt zajlott. Sulyok június 7-én vette át gettóba zárt zsidó pályatársa irodáját és ügyfeleit. A nemzetiszocialista uszító cikket június 17-én tette közzé a Fejérmegyei Naplóban. … Zsidó iroda átvételére külön jelentkezni kellett, önkéntes volt”.

Ez azt jelenti, hogy Sulyok „filoszemita” apja két nappal a gettósítás kezdete után, Lőwy Endre elhurcolását követően, mindenkit megelőzve, azonnal lecsapott zsidó kollégája ügyvédi irodájára. Meg sem várta, hogy a gettóból deportálják. Majd tíz nap múlva, a filoszemitizmustól duzzadó Sulyok László megyei nemzetiszocialista vezető, a megyei lapban magasztalta azokat, akik Lőwy Endrét gettósították és meggyilkoltatták.

Eszes Beáta hangsúlyozza, hogy senki nem felel az őseiért, ez nem „apák és fiúk”, „anyák és fiúk” történet. A baj az, hogy a köztársasági elnök hazudik, meghamisítja, megszépíti a családja múltját. Az új információk szerint Sulyok úgy állította, hogy apját halálra ítélték, hogy három évvel korábban is tudta, hogy ez nem igaz, az Indexnek egy szóval sem említette ezt. Ezek szerint még a magyarázatként előadott „családi legendárium” is hazugság. A köztársasági elnök a nyilas, náci apjáról hazudik, tisztára mossa.

Ez azt jelenti, hogy a pedofilmosdatót nácimosdató váltotta a köztársasági elnöki székben. A magyar társdalom tragikus morális állapotát mutatja, ha ez nem éri el az ingerküszöbét. Sulyok Tamás a nemzetiszocialista, nyilas, náci apjáról szóló hazugságaival méltatlan arra, hogy a nemzet egységét megtestesítő, a nemzet felett álló közjogi méltóság legyen.

Ez az ember a hazugságaival nemcsak letagadja, hanem megszépíti az apja múltját, nem nézett szembe a nemzetiszocializmus, a nácizmus és a népirtás borzalmával, lelke mélyén ezeket az ideológiákat és a rejtett családi örökséget hordozza. A holokauszt áldozatainak emlékét meggyalázza a minősíthetetlen és szándékos hazudozás. Ez mélyen sérti magyar polgárok önérzetét. A náci apja múltját letagadó és mosdató ember nem lehet köztársasági elnök. Sulyok hazugságai nem ártalmatlan hazugságok, hanem egy népirtást szépítenek.

 





Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések