Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy tisztázni kell Magyarország helyzetét a NATO és Oroszország között. Nem lehet tovább halogatni, hogy Orbánt színt valljon, kinek az oldalán áll. A NATO felé a pávatáncos retorika megmaradt, miközben a magyarországi kormánypropaganda a legdurvább amerikaellenes, NATO-ellenes és nyugatellenes uszítást folytatja, mintha Magyarország nem is a NATO tagja, az Egyesült Államok és a Nyugat szövetségese, hanem ádáz ellensége lenne. A magyar közvéleményt Putyin és a Kreml propagandája irányítja.

Miközben még ez is hazugság: a magyar hazát nem kell megvédeni senkitől, mert senki nem támadja. Méghozá azért sem kell, mert a védelmét a NATO garantálja. Orbán úgy viselkedik, mintha már nem is lenne a NATO tagja, vagy mint az, aki a NATO-ból való kilépésre készül. Ezen kívül a fegyverkezésének csak egyetlen magyarázata van: arra készül, hogy ha 2024-ben Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, a NATO-t lebénítja, az ukránokat magára hagyja, Európát védtelenné teszi az oroszokkal szemben, akkor legyen egy erős hadserege, amely területeket szerezhet.

Ennek nyilván lesznek következményei, a magyar parlament fideszes frakciója (ugyanannak a szerveződésnek más területen szolgáló tagjai) küldöttséget indítanak majd Németországba, hogy ha nem akarják elveszíteni a NATO-tagságukat, kérjenek bocsánatot a rendőrállami fasiszta módszereik miatt a keresztény kultúrát képviselő magyar érzelmű diplomatáktól, akiket megsértettek, a kezükből egy durva mozdulattal kicsavarva a késeiket és egyéb békés célú fegyvereiket. Mert a békéhez erő kell. Megzavarták a békés vonatozásukat, pedig éppen most jöttek a templomból.