Ha igazak az amerikai sajtóban megjelent hírek, miszerint egy volt brit hírszerző még tavaly júliusban elküldte az orosz titkoszolgálat Trump megfigyeléséről szóló jelentéseit az FBI-nak, amely augusztusban újabb információkat kért tőle, de az FBI igazgató James Comey nem tett semmit, akkor őt semmi nem mentheti meg a vizsgálattól, amíg a hatalmi ágak szétválasztva vannak az Egyesült Államokban. Harry Reid, a demokraták nemrég leköszönt szenátusi vezetője is utalt arra még október végén James Comey-nak, az FBI igazgatójának küldött levelében, hogy tudomása van a dokumentumok tartalmáról. A brit forrás három héttel az elnökválasztás előtt megszakította kapcsolatát az FBI-jal, mert nyilván értesült arról, hogy az FBI nem tiszta az ügyben, és Trumpot támogatja.
Ismertek az előzmények, hogy James Comey, akit ismert republikánusként jelölt Barack Obama az FBI élére, hogy megszavazzák a republikánusok is, tizenegy nappal az elnökválasztás előtt minden ok nélkül újraindította a toronymagasan vezető Clinton elleni nyomozást az email-botrány ügyében, s ezzel visszahozta a versenybe Trumpot, majd ő át is vette a vezetést és győzött. Az FBI igazgatója a választás előtt két nappal újra megszüntette a nyomozást, mert mint kiderült, semmi új fejlemény nem merült fel, a nyomozás újraindításának sem volt semmi alapja. De ez már késő volt.
A kettő együtt azt a gyanút veti fel, hogy nemcsak az oroszok, hanem James Comey FBI-igazgató is törvénytelenül beavatkozott az elnökválasztásba és manipulálta a végeredményt. Még súlyosabb, ha a nyáron megkapott információkat elhallgatta arról, hogy Trump az oroszok által zsarolható. Ha ellenséges idegen állam titkosszolgálata zsarolható és kompromittálásra alkalmas információkkal és videókkal rendelkezik egy elnökjelöltről, akkor azt nem lehet elhallgatni, hanem vizsgálatot kell indítani, és tájékoztatni kell a szenátust, a titkosszolgálatokat. Ha Comey ezt elmulasztotta, és bizonyíthatóan szándékosan, akkor az bűncselekmény.