Annak ellenére, hogy a Budapest Honvédnak világszínvonalú edzőközpontja és akadémiája épült 2018-ban, melyekben Orbán Viktor szerint „a nagy példaképekhez tehetségben, képzettségben és szellemiségben felérő labdarúgókat” kellene nevelni, tartottak egy nagybevásárlást a nemzetközi piacon. „Nir Bardea átigazolása után újabb belső védővel bővül a Budapest Honvéd FC kerete, miután klubunk szerződtette a lengyel Lukas Klemenzet. A Németországban született labdarúgó átigazolási díj fejében érkezik, és két és fél éves, hosszabbítási opcióval ellátott megállapodást kötött a kispesti együttessel” – olvashatjuk a Honvéd honlapján.
Milyen átgazolási díj fejében érkezik a lengyel Klemenz? Netán ökröt adtak érte? Amennyiben Orbán Viktorék nemzetközi szintűre szeretnék nemesíteni a magyar focit, akkor nem túl tanácsos eltitkolni a játékos átigazolási díját. Klemenz az átigazolási összegekkel és hírekkel foglalkozó Transfermarkt szerint 50 ezer euróért, nagyjából 17,8 millió forintért szerződött a Honvédba a lengyel Wisla Kraków-tól. A Klemenz előtt, január 21-én szerződtetett izraeli-román, szintén rendkívüli képességekkel megáldott Nir Bardea 130 ezer euróért, megközelítőleg 46,5 millió forintért érkezett Kispestre.
Egy vállveregetést megérdemelne a Honvéd vezetősége, amiért két ilyen fenomént is szerződtettek a lelátón ülő focisták családjainak, barátjainak örvedeztetésére. „Karrierje folyamatosan ívelt felfelé, az elmúlt két évet az egyik legerősebb lengyel klubban, a Wisla Kraków-ban töltötte” – írják a honlapon. Ez „az egyik legerősebb lengyel klub” – nyilván az egyik legerősebb lengyel bajnokság – 15 csapata között tavaly előtt a 9., tavaly a 13. helyen végzett, idén pedig a 12. helyen állnak.
„… Nir Bardea személyében pedig egy jó felépítésű középhátvédet sikerült megszerezni, aki az elmúlt két évben csapata meghatározó tagja volt” – nyilatkozta Kun Gábor. Bardea átigazolási díját sem közölték a csapat hivatalos honlapján. A felépítéséről nem hazudtak: Bardea 189 centiméter magas. Az elmúlt két évet az izraeli FC Ashdod-ban töltötte. Többet mi sem tudnánk róla mondani, de meglehet, hatalmas meglepetés lesz.
„Először járok a klub akadémiáján, de gyönyörű a létesítmény, minden körülmény adott a profi futballhoz és már alig várom, hogy elkezdjem a közös munkát a csapattal. Biztos vagyok benne, hogy remek eredményeket érhetünk majd el együtt” – a létesítmény vitathatatlanul adott a profi futballhoz. A Honvéd otthonát 5 milliárd forintból tervezték felhúzni, de csak 11,7 milliárdért találtak rá kivitelezőket; a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft.-t és a West Hungária Bau Kft.-t.
A két játékos szerződtetésével kapcsolatban viszont tanácsosabb a Honvéd utánpótlását megnézni. 2018 novemberében maga Orbán Viktor és George F. Hemingway, a Honvéd tulajdonosa adták át a közpénzből épült 4,2 milliárdos utánpótlásközpontot, melyben 5 db füves és 2 db műfüves, szabvány méretű pálya, valamint egy műfüves kispálya található. A futballpályák mellett egy erdei futópálya, illetve egy futódomb is készült. 2020 júliusában hét játékos került fel az utánpótlásból a felnőtt csapatba, közülük kettő középhátvéd; Juhász Zsombor és Horváth Milán. Ők azonban fiatalok, a korosztályos csapatokból jöttek és magyarok is, így gyorsan kölcsönadták őket Ajkára, nehogy játszatniuk kelljen őket.
Bardea és Klemenz is középhátvédek. Miért nem a két fiatal magyart építették be a keretbe? Meg lehetett volna spórolni azt a pár tízmillió forintot. A 18 éves csatár, Bocskay Bertalan és a szintén 18 éves középpályás, László Dávid maradtak a felnőtteknél, de egy percet sem játszottak 2020 nyara óta. Velük mi lehet a probléma? A tegnapi (01.24.) Honvéd-ZTE mérkőzésen Batik Bence, Dorde Kamber és Ivan Lovrics voltak a védelemben. A szuperakadémián nevelkedett Bocskay és László képességei miben maradnak el Lovrics és Kamber tudásától? De akkor meg miért építettek ilyen remek akadémiát?
„Tisztelt hölgyeim és uraim, beszéljünk egyenesen: a magyar labdarúgásnak nem lehet kisebb célja, minthogy megismételjük Puskásék sikerét, és ennek az akadémiának sem érdemes kisebb célt maga elé tűzni, minthogy a nagy példaképekhez tehetségben, képzettségben és szellemiségben felérő labdarúgókat neveljen a sportágunk számára” – mondta Orbán az átadáson, a tőle megszokott tárgyilagossággal. Azóta több mint kettő év eltelt, és most 64,3 millióért vásárolnak focistákat. Kikből és hol nevelik akkor a nagy példaképekhez felérő labdarúgókat, akikről a miniszterelnök beszélt? Miért nem inkább a Honvéd adja el ilyen áron a jó képességű magyar focistákat? Vannak egyáltalán ilyen játékosok?
Mivel sem Bardea, sem Klemenz fizetéseit nem ismerjük, mivel azoknak a közzététele túlságosan nyugatias szokás, ezért csak találgatni tudunk az összegek kapcsán. Az mfor-hu egyik cikkje – az UEFA üzleti-jelentésére hivatkozva – szerint egy magyar klub 2018-ban átlagban 5,3 millió eurót költött el fizetésekre, vagyis az akkori év végi árfolyamon számolva 1,7 milliárd forintot. A jelentés szerint 2018-ban 16 százalékkal, azaz 8 millió euróval 64 millióra, vagyis a 2018 végi 321 forintos árfolyamon számolva 20,5 milliárd forintra emelkedtek a bérkiadások a 12 NB I-es egyesületnél összesen.
A bérköltségekből a labdarúgók fizetése 76,5 százalék, vagyis egy átlagos magyar csapatnál a focisták bére éves szinten 1,3 milliárd forint volt, ami havi 108 millió forint. Mivel egy klubnál átlagban 33 focista rúgja a bőrt, így az egy főre eső fizetés 3,3 millió forintra jön ki. Ez az összeg kereken az akkori nemzetgazdasági bruttó átlagkereset tízszerese. De pont szegény Bardeától és Klemenztől sajnálnánk ezt a pénzt?
Zárásként érdemes elolvasni Klemenz nyilatkozatát arról, hogy miért tartja remek csapatnak a Honvédot: „Igen, ismerem a klub történetét, tudom, hogy rengeteg kiváló eredményt ért el, a bajnoki címektől a kupagyőzelmekig, s azt is, hogy 1909 óta őrzi a hagyományokat. Úgy hallom, nagyon szép stadionja lesz a csapatnak, várom már, hogy ott lépjek pályára”. Mi is várjuk már, nagyon.
